gazdaságinformatikaInternetközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Hamarosan a saját adatainkkal kereskedhetünk

Szerző: 2020. november 23.No Comments

„– Az adatra mint üzemanyagra kell tekinteni a digitális gazdaságban, ezért ki kell aknázni a hasznosításában rejlő lehetőségeket. A világon egyedülálló módon, Magyarországon az a döntés született meg, hogy az adatot mint jószágot kezeljük – mondta Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Kft. – Nemzeti Adatvagyon-ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője, a Digitális jólét program szakmai vezetője a Magyar Nemzetnek.

A vezető az ügynökség létrejötte apropóján, illetve tevékenységének első lépéseiről szólva felhívta a figyelmet arra is, hogy az adatkezelés mindeddig csak a titkosítás és a személyiségi jogi védelem, valamint a közadatok nyilvánosságra hozatala terén működött.

Kinek terem pénzt az adatom?

– Kulcskérdés azonban, hogy az adat elszámolási jogviszonyba kerüljön, hiszen már most is több olyan szolgáltatást veszünk igénybe ingyenesen, amiért az adatainkkal fizetünk, ám ez pénzértékben nem jelenik meg.

Ilyenek az e-mail- vagy az internetes keresőszolgáltatások vagy a közösségi platformok – magyarázta Gál András Levente. Elmondta: a NAVÜ szakemberei első körben azon dolgoznak, hogyan lehet az adatvagyont jogi értelemben, mint speciális magánjogi jószágot definiálni, valamint azt is vizsgálják, hogy az állami közadatvagyont hogyan lehet felhasználni; elemzésével hogyan támogatható a magyar digitális gazdaság, hogyan csökkenthetők az adminisztrációs terhek. – Cél az is, hogy az állampolgároknak és a vállalkozásoknak az államnál lévő, deperszonalizált adatai felhasználásával személyre szabott és kezdeményező szolgáltatásokat nyújthassunk – ismertette a távlati terveket az ügyvezető igazgató.

Már most mindent gyűjtenek

Milyen adatokról van szó? Általában véve elmondható, hogy szinte minden típusú adat gyűlik, hiszen okoskészülékeket használunk, dokumentálva van az egészségügyi, oktatási életünk, turisztikai szokásaink, gyakorlatilag mindenről hagyunk digitális lábnyomot. – Az a feladatunk, hogy ezt az összetett adathalmazt megfelelően strukturáljuk, tisztába tegyük a rendelkezési jogokat, azután minél több elemzőprogramot, mesterséges intelligenciát állítsunk rá, hogy végeredményben az állampolgárok élete könnyebbé és jobbá váljon, a vállalkozások versenyképesebbek legyenek – mondta Gál András Levente.

Ezt a folyamatot pedig felpörgetheti az adattárca létrejötte a Mesterséges intelligencia stratégia másik intézkedése részeként. Ennek segítségével az emberek tudatosan gazdálkodhatnak majd az adataikkal, hiszen a pénzügyi tudatossághoz hasonlóan az adattudatosságnak is ki kell alakulnia az ügyvezető meggyőződése szerint. Jelezte azt is, hogy két évvel ezelőtt megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció és teljes gazdasági konszenzus révén egy év alatt megszületett a Mesterséges intelligencia stratégia. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) pozitív érdeklődéssel figyelik a folyamatokat, és az ügyvezető szerint kijelenthető, hogy ha Magyarországon kialakul egy jól működő adat-ökoszisztéma, azt tőkevonzó képességgé is lehet alakítani.

– Tény, hogy az Európai Unió digitális gazdasági és társadalmi indexe (DESI) szerint a magyar kkv-k digitalizációs foka alacsony, ám úgy gondolom, hogy a NAVÜ tevékenykedése egy éven belül ezen a mutatón változtatni fog. Ha a kkv-k bekapcsolódnak az adatkereskedelembe, akkor ezek révén bevételük, gazdasági előnyük keletkezik – sorolta a várható előnyöket az ügynökség vezetője.

Biztonsági kérdések

Az adatvédelem kapcsán kifejtette: Magyarország élen jár e téren, hiszen a rendszerváltás után – éppen a rossz állambiztonsági tapasztalatok miatt – fokozott védelemben részesülnek a személyi adatok.

E tekintetben a NAVÜ és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság teljes mértékben a GDPR szabályai szerint jár el, de azt is látni kell, hogy a szóban forgó adatok tisztítottak, deperszonalizáltak. Ám – tette hozzá az ügyvezető –, mivel a techcégek által vezérelten gyorsan és organikusan épül ki a globális digitális gazdaság, a magyar vállalkozások és személyek adatvagyon-biztonsága aránylag alacsony, tekintettel arra, hogy sokszor úgy használják a cégek az adatot, hogy arról nem is tud a tulajdonosa. – Ha például be tudjuk árazni a személyes mozgásra vonatkozó adatokat, amilyen adatok sokaságának elemzéséből egy vállalat üzleti előnyhöz jut, azáltal maga az adatbiztonság is növekszik – jelentette ki a NAVÜ vezetője.

Egyértelmű nyitottság

Robbanás előtt áll az adatgazdálkodás piaca – jellemezte az adatkorszak jelen állását Mihályi Gábor, a T-Systems Magyarország operációs és standard megoldások igazgatója. – Két évvel ezelőtt egy nagyvállalat sem érdeklődött a nálunk lévő adatok iránt, sem úgynevezett aggregátor cég, amely az adatokat továbbértékesítette volna. Ma több mint tíz multival állunk kapcsolatban, de hazai cégektől és aggregátoroktól is érkezik megkeresés. Egyértelmű, hogy a hazai vállalati szféra nyitott a big data megoldásokra és az ebből nyerhető fejlődési potenciálra. Most a hirdetési piac a legnagyobb nyertes, de a gyógyszeripar is alkalmazza már az adatvagyont új termékeihez, szolgáltatásaihoz – mondta Mihályi Gábor.”

Forrás:
Hamarosan a saját adatainkkal kereskedhetünk; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2020. november 16.