„Annak érdekében, hogy egy megbízható európai keretben jobban ki lehessen aknázni az egyre gyarapodó adatokban rejlő lehetőségeket, a Bizottság ma új szabályokat javasol az adatkormányzásra vonatkozóan. A rendelet egyszerűsíti az adatmegosztást az Unióban és az ágazatok között, ezáltal hozzájárul a társadalom jólétéhez, bővíti a polgárok és vállalatok saját adataik feletti ellenőrzési jogkörét és növeli az adatmegosztásba vetett bizalmukat, valamint egy alternatív modellt kínál a főbb technológiai platformok adatkezelési gyakorlatával szemben.
A köz-, a vállalkozási és a privátszféra egyre több adatot generál, amelyek mennyisége a becslések szerint 2018 és 2025 között megötszöröződik. Az új szabályok lehetővé fogják tenni mindezen adatok kiaknázását, és előkészítik az utat ahhoz, hogy az ágazati európai adatterek megvalósulása a társadalom, a polgárok és a vállalkozások javára váljon. A Bizottság ez év februári adatstratégiájában kilenc ilyen adatteret javasolt, melyek köre az ipartól az energiáig, illetve az egészségügytől az európai zöld megállapodásig terjed. Hozzá fognak járulni többek között az a zöld átálláshoz, amennyiben javítják az energiahatékonyságot, valamint elő fogják segíteni a személyre szabott orvoslás térnyerését, és megkönnyítik majd a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést.
Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Nem kell minden adatot megosztanunk. Ha azonban olyan adatokat osztunk meg, amelyek bizalmasak, fontos, hogy arra megbízható és megfelelően védett keretek között legyen lehetőség. Biztosítani kívánjuk a vállalkozások és a polgárok számára azokat az eszközöket, amelyek segítségével megőrizhetik az ellenőrzést adataik felett. Célunk továbbá az adatoknak az európai értékekkel és az alapvető jogokkal összhangban történő kezelésébe vetett bizalom megteremtése.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Ma előterjesztett javaslatunkban az adatmegosztás valódi európai megközelítését határozzuk meg. Az új szabályozás megalapozza az adatkezelésbe vetett bizalmat és előmozdítja az adatok ágazatok és tagállamok közötti áramlását, az irányítást pedig azok kezébe adja, akik az adatokat generálják. Az ipari adatok gazdaságunkban játszott szerepének folyamatos növekedésével összefüggésben Európának szüksége van az adatok nyitott, de egyszersmind szuverén piacának kiépítésére. Az általunk biztosított szabályozás a megfelelő beruházásokkal és kulcsfontosságú infrastruktúrákkal megtámogatva hozzá fogja segíteni Európát ahhoz, hogy a legfontosabb adatkontinenssé váljon.”
Az adatstratégiában bejelentetteknek megfelelően a rendelet megteremti egy olyan új módon működő európai adatkormányzás alapjait, amely összhangban áll az uniós értékekkel és elvekkel, például a személyes adatok védelmével, a fogyasztóvédelemmel és a versenyszabályokkal. Alternatívát kínál azoknak a nagy technológiai platformoknak az adatkezelési gyakorlataihoz képest, amelyek a nagy adatmennyiségek ellenőrzésére épülő üzleti modelljeiknek köszönhetően jelentős piaci erőre tehetnek szert. Ez az új megközelítés a bizalom növelése érdekében egy olyan modellt javasol, amely az adatok közös használatát vagy összevonását megszervező adatközvetítők semlegességére és átláthatóságára épít. A semlegesség biztosítása érdekében az adatokat megosztó közvetítők nem kereskedhetnek az adatokkal saját számlájukra (például nem adhatják el őket egy másik vállalatnak és nem használhatják fel őket saját termékeik kifejlesztéséhez); ezenkívül a szabályozás szigorú követelmények teljesítésére kötelezi e közvetítőket.
A rendelet a következőket tartalmazza:
- Számos, az adatmegosztásba vetett bizalom növelését célzó intézkedés, mivel a bizalom hiánya jelenleg komoly akadály, és magas költségeket von maga után.
- A semlegesség biztosítására irányuló új uniós szabályok annak elősegítésére, hogy az új adatközvetítők az adatmegosztás megbízható szervezőiként működhessenek.
- A közszféra bizonyos adatainak további felhasználását megkönnyítő intézkedések. Például az egészségügyi adatok további felhasználása előmozdíthatja a ritka vagy krónikus betegségek gyógymódjaira irányuló kutatást.
- Olyan eszközök, amelyek révén az európaiak ellenőrizhetik az általuk generált adatok felhasználását azáltal, hogy a vállalatok és az egyének egyértelműen meghatározott feltételek mellett könnyebben hozzáférhetővé tudják majd tenni adataikat a szélesebb értelemben vett közjó érdekében.
Háttér-információk
A mai javaslat első lépését jelenti az európai adatstratégia megvalósításának, amely az adatokban és a technológiákban, például a mesterséges intelligenciában rejlő gazdasági és társadalmi potenciál felszabadítását célozza, miközben tiszteletben tartja az uniós szabályokat és értékeket (például az adatvédelem, valamint a szellemi tulajdon és az üzleti titkok tiszteletben tartása terén). A stratégia az egységes piac adta méretet veszi alapul, amelyet egy olyan térré kíván alakítani, ahol az adatok – egyértelmű, gyakorlati és méltányos hozzáférési és továbbfelhasználási szabályok alapján – Unió-szerte és az ágazatok között szabadon áramolhatnak. A ma előterjesztett javaslat további célja annak elősegítése, hogy a nemzetközi adatmegosztás szélesebb körre terjedjen ki, olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják az európai közérdeknek és az adatszolgáltatók jogos érdekeinek való megfelelést.
Az adatterekre vonatkozóan 2021-ben további részletes javaslatok várhatók, amelyeket egy, a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozások és a kormányok közötti adatmegosztást elősegítő jogszabály is kiegészít majd.
További információk:
Forrás:
A Bizottság intézkedéseket javasol az adatmegosztás előmozdítására és az európai adatterek támogatására; Európai Bizottság; IP/20/2102; 2020. november 25.
Proposal for a Regulation on European data governance (Data Governance Act); Európai Bizottság; 2020. november 25.
