„Az Európai Bizottság a mai napon bemutatta a fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiáját, valamint egy 82 kezdeményezésből álló cselekvési tervet, amely a következő négy év tevékenységeihez szolgál majd iránymutatásként. A stratégia megteremti az alapot ahhoz, hogy az uniós közlekedési rendszerben végbemehessen a zöld és digitális átállás, és a közlekedési rendszer ellenállóbbá váljon a jövőbeli válságokkal szemben. Ennek eredményeként – ahogy azt az európai zöld megállapodás is tartalmazza – 2050-ig 90%-os kibocsátáscsökkentés érhető el az intelligens, versenyképes, biztonságos, hozzáférhető és megfizethető közlekedési rendszernek köszönhetően.
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Ahhoz, hogy elérhessük az éghajlatváltozással kapcsolatos céljainkat, egyértelműen csökkenő pályára kell állítanunk a közlekedési ágazat kibocsátásait. A ma bejelentett stratégia átalakítja az emberek és az áruk Európán belüli mozgásának módjait, és megkönnyíti az emberek számára, hogy különböző közlekedési módokat kombináljanak utazásaik során. A Covid19-válságból való fenntartható, intelligens és reziliens kilábalás biztosítása érdekében ambiciózus célokat tűztünk ki a közlekedési rendszer egészére vonatkozóan.”
Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos hozzátette: „A közlekedés köti össze egymással az európai polgárokat és vállalkozásokat, ezért mindannyiunk számára fontos. A digitális technológiák forradalmasíthatják a közlekedést, és intelligensebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mobilitást tehetnek lehetővé. Stabil keretet kell biztosítanunk a vállalkozásoknak ahhoz, hogy az elkövetkező évtizedekben környezetbarát beruházásokat hajthassanak végre. A stratégia végrehajtásával hatékonyabb és ellenállóbb közlekedési rendszert alakítunk ki, amely jó úton haladhat majd afelé, hogy az európai zöld megállapodásban foglalt célkitűzéseknek megfelelően csökkentse kibocsátásait.”
Mérföldkövek az intelligens és fenntartható jövő felé
Minden közlekedési módnak fenntarthatóbbá kell válnia, ehhez pedig széles körben rendelkezésre kell állniuk a környezetbarát alternatíváknak, és megfelelő ösztönzőket kell biztosítani az átálláshoz. Konkrét mérföldköveket meghatározva biztosíthatjuk, hogy az európai közlekedési rendszer jó úton haladjon az intelligens és fenntartható jövő felé:
2030-ig:
- legalább 30 millió kibocsátásmentes gépkocsi közlekedik majd az európai utakon,
- 100 európai város klímasemleges lesz,
- a nagy sebességű vasúti forgalom Európa-szerte megkétszereződik,
- az 500 km-nél rövidebb utakra tervezett csoportos utazásoknak szén-dioxid-semlegeseknek kell lenniük,
- az automatizált mobilitás széles körben elterjed,
- piaci forgalomba kerülnek a kibocsátásmentes tengeri hajók.
2035-ig:
- piaci forgalomba kerülnek a kibocsátásmentes nagy légi járművek.
2050-ig:
- szinte minden személygépkocsi, kisteherautó, autóbusz és új nehézgépjármű kibocsátásmentes lesz,
- megduplázódik a vasúti teherforgalom,
- a gyors összeköttetéseket lehetővé tevő, fenntartható és intelligens közlekedés érdekében teljes mértékben működőképessé válik a multimodális transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T).
10 kulcsfontosságú cselekvési terület a jövőkép megvalósításához
Céljaink megvalósítása érdekében a stratégia összesen 82 kezdeményezést határoz meg 10 kulcsfontosságú cselekvési területen („kiemelt területek”), amelyek mindegyike konkrét intézkedéseket foglal magában.
Fenntartható
Ahhoz, hogy a közlekedés fenntartható lehessen, a gyakorlatban a következőket kell megvalósítani:
- a kibocsátásmentes szárazföldi járművek, hajók és repülőgépek, a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok és a kapcsolódó infrastruktúrák elterjedésének ösztönzése – például 2030-ig 3 millió nyilvános elektromos töltőállomás létesítésével;
- kibocsátásmentes repülőterek és kikötők kialakítása – például a fenntartható légi és tengeri közlekedésben használt üzemanyagok népszerűsítését célzó új kezdeményezések révén;
- a helyközi és városi mobilitás egészségessé és fenntarthatóvá tétele – például az elkövetkező 10 évben a nagy sebességű vasúti forgalom megduplázásával és további kerékpáros infrastruktúra kiépítésével;
- a teherszállítás környezetbarátabbá tétele – például a vasúti teherforgalom 2050-ig történő megkétszerezése révén;
- szén-dioxid-árazás és hatékonyabb ösztönzők biztosítása a felhasználók számára – például olyan átfogó intézkedéscsomag segítségével, amely tisztességes és hatékony árképzést biztosít az egész közlekedési ágazatban.
Intelligens
A megfelelő feltételek mellett a jövőben az innováció és a digitalizáció alakíthatja majd az utasok és az áruk mozgását. A stratégia a következőket irányozza elő:
- az összekapcsolt és automatizált multimodális mobilitás megvalósítása – például annak lehetővé tétele révén, hogy az utasok multimodális utazásokra szóló jegyeket vásároljanak, az áruszállítás pedig zökkenőmentesen válthasson a közlekedési módok között;
- az innováció, valamint az adatok és a mesterséges intelligencia felhasználásának ösztönzése az intelligensebb mobilitás érdekében – például a drónok és a pilóta nélküli légi járművek bevezetésének teljes körű támogatása, valamint a közös európai mobilitási adattér kiépítését célzó további intézkedések révén.
Reziliens
A közlekedés a Covid19-világjárvány által legsúlyosabban érintett ágazatok egyike, és számos közlekedési vállalkozásnak kell hatalmas működési és pénzügyi nehézségekkel szembenéznie. A Bizottság ezért a következők mellett kötelezi el magát:
- az egységes piac megerősítése – például a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) 2030-ig történő kiteljesítésével kapcsolatos erőfeszítések és beruházások megerősítése révén, valamint az ágazat abban történő támogatásával, hogy a flották korszerűsítését célzó fokozott állami és magánberuházásoknak köszönhetően az ágazat valamennyi közlekedési mód esetében megerősödve lábaljon ki a válságból;
- mindenki számára tisztességes és igazságos mobilitás biztosítása, például a megújult mobilitás megfizethetővé és hozzáférhetővé tétele révén minden régióban és minden utas számára, beleértve a csökkent mozgásképességű utasokat is, és az ágazat vonzóbbá tétele révén a munkavállalók számára;
- a közlekedés biztonságának és védelmének megerősítése mindegyik közlekedési mód esetében, többek között 2050-ig nullához közelire csökkentve a közlekedési balesetek halálos áldozatainak számát.
Háttér-információk
A közlekedés az uniós GDP mintegy 5%-át teszi ki, és Európában több mint 10 millió embert foglalkoztat, ezért a közlekedési rendszer létfontosságú az európai vállalkozások és a globális ellátási láncok számára. Ugyanakkor a közlekedésnek társadalmi költségei is vannak: az üvegházhatású gázok és szennyezőanyagok kibocsátása, zaj, közúti balesetek és forgalmi torlódások. Napjainkban a közlekedésből származó kibocsátások az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy egynegyedét teszik ki.
A közlekedés átalakítására olyan időszakban kerül sor, amikor még az egész ágazatot súlyosan érintik a koronavírus hatásai. A flották és az infrastruktúra korszerűsítésére és környezetbarátabbá tételére irányuló fokozott állami és magánberuházásokkal, valamint az egységes piac megerősítésével most történelmi lehetőségünk van arra, hogy az európai közlekedés ne csak fenntarthatóbbá, hanem világszinten is versenyképesebbé és a jövőbeli sokkhatásokkal szemben ellenállóbbá váljon.
Ennek a fejlődésnek azonban úgy kell megvalósulnia, hogy senki ne maradjon le: alapvető fontosságú, hogy a mobilitás mindenki számára elérhető és megfizethető legyen, hogy a vidéki és távoli régiók továbbra is összeköttetésben maradjanak más területekkel, és hogy az ágazat jó szociális feltételeket és vonzó munkahelyeket biztosítson.
További információk
A fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégia
Bizottsági szolgálati munkadokumentum
Jogalkotási cselekvési terv
Kérdések és válaszok – Az intelligens és fenntartható mobilitásra vonatkozó stratégia
Tájékoztató – A közlekedési és mobilitási ágazat
Videó”
Forrás:
A közlekedés gyökeres átalakítása: A Bizottság bemutatja a környezetbarát, intelligens és megfizethető mobilitással kapcsolatos tervét; Európai Bizottság; IP/20/2329; 2020. december 9.
