Skip to main content

Találat: iparpolitika

Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős alelnöke az MI-ről

„Miközben Európa a technológiai szuverenitás megteremtésére törekszik, Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős alelnöke a versenyképesség erősítésén dolgozik, miközben fenn kívánja tartani a világ legszigorúbb technológiai szabályozásainak némelyikét. Miért fontos? Az EU gyorsabban akar előrelépni az MI és a feltörekvő technológiák területén anélkül, hogy gyengítené digitális stratégiájának központi elemét: a szabályozást. Íme az öt legfontosabb tanulság Virkkunen Axiosnak adott, e heti Web Summit Rio-n elhangzott beszélgetéséből. 1. Nem valószínű, hogy az EU tulajdonrészt szerezne MI-laborokban, miközben a Trump-adminisztráció játszik ezzel...

Read more

Iparpolitikai kiadások 20 országban – Mit finanszíroznak valójában a kormányok?

„Az iparpolitikai kiadások húsz országban növekedtek, de nem olyan mértékben, mint ahogyan azt a vita sugallja. Ennél is fontosabb, hogy a támogatások jellemzően nem a versenyképességüket erősítő, hanem inkább a versenyképességüket vesztő ágazatokba áramlanak. Ez a blogbejegyzés azt vizsgálja, hogy miért van ez így, és mindez mit jelent a szakpolitikai döntéshozatal szempontjából. Bár az iparpolitikáról szóló vita nagy része annak hatékonyságára, lehetséges piactorzító hatásaira, valamint arra összpontosít, hogy a kormányok túl sokat vagy éppen nem eleget költenek-e, egy húsz országra kiterjedő új...

Read more

Írásbeli konzultáció az érdekelt felekkel az ipari akcelerátorról szóló uniós jogszabályról

„Az ipari akcelerátorról szóló jogszabályról szóló véleménytervezet elkészítésével kapcsolatos munkájára tekintettel Willy Borsus (BE/Renew), Marche-En-Famenne város képviselő-testületének tagja tisztelettel meghívja Önt az írásbeli konzultációban való részvételre. A konzultáció kérdései a következők: Hogyan járulhatnak hozzá a helyi és regionális önkormányzatok a leginkább érdemben az ipari akcelerátorról szóló jogszabály sikeréhez, és hogyan lehet maximalizálni részvételüket a nagyobb hatás érdekében? Milyen mértékben róhat ez a javaslat további adminisztratív terheket a hatóságokra, különösen helyi és regionális szinten, valamint más érdekelt felekre? Mit javasolna annak érdekében, hogy...

Read more

Az iparpolitikai intézményei – A gazdasági fejlődés alapjai

„Kelet-Ázsia országainak — Japán, Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong — példátlanul sikeres gazdasági fejlődése alapján olyan intézményi architektúrát javaslunk, amely támogathatja az iparpolitika sikeres megvalósítását. Ennek központi eleme egy vezető intézmény, amely folyamatos kísérletezés és piaci visszacsatolások révén ágazatspecifikus tudást épít fel, hogy kialakítsa az adott ágazat és intézményi környezet sajátosságaihoz illeszkedő szakpolitikai eszközcsomagot — amely előzetesen nem határozható meg teljes körűen —, és koordinálja annak végrehajtását. Emellett bemutatjuk a vezető intézmény intézményi jellemzőinek 4A-modelljét: Ambition-Agency (ambíció és cselekvőképesség), Autonomy (autonómia), Accountability...

Read more

Iparpolitika a fejlődés érdekében, 21. századi módon – Világbank

„A globális növekedés lassulása, a munkaerőpiac átalakulása és a protekcionizmus erősödése közepette a világ kormányai egyre inkább egy egykor vitatott politikához fordulnak. Az iparpolitika – azaz azok a politikai eszközök, amelyekkel a kormányok a piacra bízva helyett maguk alakítják a gazdaság termelését – teljes erővel visszatért. ... Ez a jelentés az első átfogó útmutatót nyújtja a 21. századi fejlesztési iparpolitikához, amely négy szempontból is kiemelkedő: 15 politikai eszközt tárgyal – messze túllépve a meglévő szakirodalom vámokra és támogatásokra összpontosító keretein; gyakorlati útmutatást...

Read more

Mi tanulhat Európa Friedrich Listtől?

„Az esszé szerint az EU 2025-re útelágazáshoz érkezett: az USA-val és Kínával szembeni technológiai lemaradás és a stratégiai függőségek „külső periferizálódást”, míg az Észak–Dél és Nyugat–Kelet fejlettségi szakadék „belső periferizálódást” okoz. A szerzők a Draghi-jelentést kiegészítve amellett érvelnek, hogy e kettős válság hátterében a neoliberális örökség áll: aszimmetrikus integráció, költségalapú versenystratégia, iparpolitikai visszavonulás és a technológiai fejlődés piacra bízása. Friedrich List „fejlődésgazdaságtani” nézőpontjára támaszkodva öt tanulságot adnak: (1) szimmetrikus integráció és felzárkóztatás; (2) a termelőerők – intézmények, tudás, infrastruktúra – építése a...

Read more

Made in EU, avagy az uniós iparpolitika új iránya

„Az EU iparpolitikáért felelős biztosa szerdán mutatta be egy sajtótájékoztatón a már többször elhalasztott, sok vitát kiváltó, az EU iparpolitikájának felgyorsítását célzó rendelet sarokpontjait. Az Európai Unió versenyképességéről vagy inkább annak hiányáról már számos diskurzus zajlott és megoldási javaslat született a közösségben, csak a legjelentősebbeket kiemelve: Letta-jelentés 2024-ben, Draghi-jelentés 2025-ben, majd a legújabb, a Draghi-jelentésre is építő Industrial Accelerator Act (IAA) 2026-ban. Az Európai Bizottság új jogalkotási javaslatának, vagyis az IAA célja, hogy növelje az EU-ban gyártott, alacsony karbonintenzitású ipari termékek iránti...

Read more

Zöld iparpolitika – Az Európai Bizottság javaslata az ipari akcelerátorokról szóló jogszabályra, és az európai ipar megerősítésére

„Az Európai Bizottság a mai napon jogalkotási javaslatot fogadott el az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, európai gyártású technológiák és termékek iránti kereslet növelése érdekében. Az ipari akcelerátorról szóló jogszabály fellendíti a gyártást, növeli a vállalkozásokat és munkahelyeket teremt az EU-ban, miközben támogatja a tisztább, jövőálló technológiák ipari bevezetését. A Draghi-jelentés ajánlásaival összhangban az IAA célzott és arányos „Made in EU” és/vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású követelményeket vezet be a közbeszerzésre és az állami támogatási rendszerekre vonatkozóan. Ezek a kiválasztott stratégiai ágazatokra fognak vonatkozni, különösen az acél-,...

Read more

Hangcsou, a kínai csúcstechnológiai ipar központja

„A tizenkétmilliós lélekszámú kelet-kínai Hangcsou (nemzetközi átírással Hangzou) néhány év leforgása alatt festői városból high-tech központtá vált. MI-fejlesztésekben csak Peking előzi meg, miközben negyedik éve tartja előnyét a déli IT-fellegvár Sencsennel szemben. A diadalmenet számos nagy vállalkozásnak (köztük a helyi székhelyű Alibabának), valamint a „hat kis sárkányként” emlegetett cégeknek köszönhető. Hangcsou felemelkedése A viharos fejlődés az 1990-es évek elején kezdődött: ekkor alapították a Csúcstechnológiai Ipari Fejlesztési Zónát, amely mára az ország egyik legmeghatározóbb high-tech innovációs központjává, Kína „Szilícium-völgyévé” vált. A gyorsan fejlődő...

Read more

Digitális Omnibusz: az Európai Bizottság bejelentése az egyszerűbb szabályokról

„Az európai vállalkozásoknak – a gyáraktól az induló vállalkozásokig – kevesebb időt kell adminisztrációra és a szabályszerű működés biztosítására fordítaniuk, és több idejük lesz innovációra és növekedésre, köszönhetően az Európai Bizottság új digitális csomagjának. Ez a kezdeményezés lehetőségeket nyit meg az európai vállalatok előtt arra, hogy növekedjenek és a technológia élvonalában maradjanak, és egyúttal előmozdítja az alapvető jogok, az adatvédelem, a biztonság és a méltányosság legmagasabb szintű európai normáinak teljesülését. A csomag középpontjában a digitális omnibusz csomag áll, amely egyszerűsíti a mesterséges...

Read more
Page 1 of 22 1 2 22