gazdaságinformatikajogközigazgatás: külföldönszakirodalom

A nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatáselemzése (2. rész)

Szerző: 2020. december 14.One Comment

Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk a ZBW – Leibniz Közgazdasági Információs Központ gondozásában megjelent, a kölni Német Gazdaságkutató Intézet (IW) kutatóinak közreműködésével készült átfogó elemzést a nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatásairól (Open data and data sharing: An economic analysis). E héten a tanulmány részletes megállapításaira térünk ki.

A szerzők mindenek előtt áttekintik a nyílt adatok evolúcióját 1957-ig visszamenően, amikor a NASA lefektette a geofizikai adatok megosztására szolgáló központok alapjait és szabványosította hozzá a meta-adatokat. Ekkor és még jó ideig az adatmegosztás középpontjában a tudományos adatok voltak. A nyíltadat-mozgalom az internet elterjedésével kapott új lendületet, mint ami technikailag lehetővé tette az ingyenes adatmegosztást a világhálón keresztül. Ezzel együtt a figyelem egyre inkább a közszféra adatai, a közadatok felé fordult. Elterjedt az a nézet, hogy az információt közjavaknak kell tekintenünk, aminek jellemzője, hogy nem tartozik a versengő javak közé, fogyasztása nem ütközik erőforrás-korlátba (attól nem lesz kevesebb információ, hogy fogyasztjuk őket) és fogyasztásuk minden esetben hozzájárul a társadalom jólétéhez. Az információ közjószágként kezelése nem vezethet kizárólagosságokhoz sem.

A szerzők a nyílt adatok definícióját az Open Knowledge Foundation (OKF) szervezettől kölcsönözték, miszerint: az adatok nyíltsága szabad hozzáférést, felhasználást, módosítást és megoszthatóságot jelent, bármilyen célra, bárki részére. A tanulmány a nyílt adatoknak nyolc fő jellemzőjét azonosítja, öt dimenzió alá rendezve azokat, a következők szerint:

  1. Stratégiai dimenzió
  • Elérhetőség (diszkrimináció- és korlátozásmentesen, belépési korlátok nélküli platformokkal)
  1. Gazdasági dimenzió
  • Megfizethetőség (ingyenesen vagy csupán a reprodukció marginális költségével terhelve)
  1. Jogi dimenzió
  • Megoszthatóság (közzététel nyílt licenszek alapján, biztosítva a tanulmányozhatóság és adaptálás, az újraelosztás és másolás, a módosítás, valamint az eredmények megosztásának szabadságát)
  1. Koncepcionális dimenzió
  • Interoparábilitás (közös vagy nyílt szabványok használata, szabadon elérhető formátumok szoftver-licenszek nélkül)
  • Elsődlegesség (elsődleges adatok használata, eredeti és módosítatlan információkkal, átláthatóan és igazolható eredettel)
  1. Műszaki dimenzió
  • Magas minőség (pontos, teljes, konzisztens, érvényes és egyedi adatok, rendszeres frissítéssel és feltöltéssel)
  • Használhatóság (gépi olvasásra is alkalmas módon)
  • Hozzáférhetőség (könnyű, folyamatos, biztonságos hozzáférés és letöltés, az adatok világos és tömör bemutatásával)

Az elmúlt években a nyíltadat-mozgalom alapvetően a nyílt közadatok ügyének előmozdításával kapcsolódott össze. Az országos és helyi hatóságok, intézmények hatalmas mennyiségű adatot tettek hozzáférhetővé, ami javította az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot a polgárok felé. De fontos cél volt a kézzelfogható gazdasági hatás elérése is: az Európai Bizottság az európai nyíltadat-piac méretét a 2019-es évre 184,45 milliárd euró értékűre becsülte. Ma már az EU legtöbb országa működtet olyan portálokat, amelyeken minden nyílt adat szabadon elérhető. A nyíltadat-platformok számának hatalmas növekedése mellett jelentős elmozdulás figyelhető meg a minőség terén is. Az OECD 2013 óta méri és értékeli a nyílt adatok elérhetőségét, hozzáférhetőségét és újra-felhasználhatóságát az adott országban, beleértve a minőségi értékelést is. Az ebből képzett index tanulsága szerint a legtöbb ország javítani tudott a nyílt adatok minőségén az elmúlt években.

Bár kezdetben az állampolgárokat tekintették a nyílt közadatok első számú kedvezményezettjeinek, a vállalatok is hamar felbátorodtak rá, hogy felhasználják azokat. A nyílt adatok az innováció hajtóerejének is bizonyultak: a vállalatok felhasználták azokat üzleti modelljük megújítására, más vállalkozók új üzleti modellek építésére. Miközben azonban a nyílt közadatokat széles körben publikálták és használták fel, a vállalatok adatmegosztása továbbra is elszigetelt jelenség maradt. Jelenleg az adatokkal kereskedő vállalatok 43%-a vesz részt kétoldalú adatcserében, és alig 6%-uk van jelen adataival nyílt platformokon.

A vállalatok és a kormányzati szféra eltérő viszonyulásának okát a szerzők úgy igyekeztek azonosítani, hogy összevetették a közadatok és a vállalati adatok fő jellemzőit, a már említett öt dimenzió mentén. A hasonlóságok feltárása abban segít, hogy megállapítsuk: a közadatokra kialakított keretrendszerek közül melyek alkalmasak arra, hogy a vállalati adatmegosztásra is alkalmazzuk azokat. A különbségek feltárása pedig abban segít, hogy megállapítsuk, mik a fő akadályok a vállalatok adatmegosztásának útjában.

A hasonlóságok és különbségek menti elemzés kimutatta, hogy azoknál az adatoknál, amelyek a vállalatok részéről is közjavakként kezelhetők, ott az adatmegosztás keretei a közadatokéhoz hasonlóan kezelhetők. Hasonló eljárás követhető a műszaki követelményeknél is, ahol a közadatokra kialakított kritériumok mintaként szolgálhatnak a vállalati adatok megosztásához. A problémák ott jelentkeznek, ahol az adatok magánjavakként vagy „klubjavakként” kezdenek viselkedni, akadályt emelve az adatok megosztása elé. Az adatok közötti legnagyobb különbséget e tekintetben a megkülönböztetés-mentesség és a használati költségek jelentik. Ennek legfőbb oka, hogy míg a közintézmények nincsenek versenyhelyzetben, nyíltan közzétett adataik nem hatnak vissza negatívan helyzetükre, a vállalatok éles versenykörnyezetben működnek, így adatmegosztásuk haszonélvezője versenytársuk is lehet, ami nekik profitvesztést okoz. Ez a gazdasági dimenzió mellett a jogi dimenzióban is jelentkezik, mivel a közjavak (és ilyenek a közadatok is) nem versengők és használatukból sem lehet kizárni senkit (non-rivalrous, non-excludable), addig a magánjavak és klubjavak (ilyen a vállalati adatok jelentős része) versengők és adott esetben kizárólagosak (rivalrous, excludable). Ehhez járulnak még hozzá a jogi aggodalmak, amelyek bizonytalanságot okoznak azoknál a cégeknél is, amelyek amúgy hajlandóak lennének adataik megosztására, de nem tudják, hogyan tegyék ezt. Az adatkezelésnek ezek a különbségei megmagyarázzák, miért vonakodnak a vállalatok az adatmegosztástól. A feltárt akadályok mélyebb elemzésére van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen határozni, milyen ösztönzőkre és szakpolitikai eszközökre van szükség a nagyobb mértékű vállalati adatmegosztáshoz.

A megfelelő ösztönzők azonosításához a szerzők az Európai Bizottság nyílt konzultációjának eredményeire támaszkodtak, amely „Building the European Data Economy” néven futott 2017 január 10-től április 26-ig. A válaszolók között 380 vállalat volt, lefedve minden szektort és tagországot. A kutatás végeredményeként a szerzők hat kategóriába sorolták a lehetséges ösztönzőket (zárójelben annak jelzése, hogy a megkérdezettek milyen arányban tekintik azt fontos ösztönzőnek), úgymint:

  • az adatmegosztásban rejlő potenciál azonosítása (18%);
  • az üzleti lehetőségek realizálása (34%);
  • megfelelő jogi és szerződéses keretrendszerek bevezetése (37%);
  • kölcsönös adatmegosztás megvalósítása (34%);
  • pénzügyi előnyök realizálása (11%);
  • az ügyféligények kiszolgálása (15%).

A tanulmány ezután öt szakpolitikai ajánlást fogalmaz meg a vállalatok adatmegosztásának segítése érdekében:

  • közös szerződési szabályok és szabványok megteremtése;
  • a szereplők közötti együttműködés segítése, támogatása;
  • megbízható műszaki infrastruktúra biztosítása;
  • vállalati adatstratégia kidolgozása;
  • az adatok értékének meghatározása.

A szerzők végül kifejezik azon meggyőződésüket, hogy mindezen törekvések akkor lehetnek csak sikeresek, ha a szereplők hajlandóak és képesek együttműködni egy hatékony adat-ökoszisztéma kifejlesztésében.”

Forrás:
Open data and data sharing: An economic analysis; Alevtina Krotova, Armin Mertens, Marc Scheufen; Institut der deutschen Wirtschaft (IW), IW-Policy Papers, Institut der deutschen Wirtschaft (IW); 2020. október-december
Előző rész:
A nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatáselemzése (1. rész)