„A tervezet szerint a nemzetközi szolgáltatók nem tilthatnák le a lengyel felhasználók tartalmait, ha azok az ottani szabályozás szerint nem minősülnek jogsértőnek.
A lengyel kormány egy olyan törvénytervezeten dolgozik, ami megtiltaná a technológiai vállalatoknak, hogy önhatalmúlag hozzanak meg a ottani felhasználók letiltásáról szóló döntéseket és a szabad véleménynyilvánítást korlátozó hasonló intézkedéseket. A Guardian beszámolója Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök néhány nappal ezelőtti Facebook-bejegyzését idézi, amely szerint nem algoritmusoknak vagy nagyvállalatoknak kellene eldönteniük, hogy milyen nézetek helyesek, és milyen nézetek nem azok.
Bár Morawiecki posztja nem nevesíti Donald Trumpot, és nem tér ki az amerikai elnök közösségimádia-fiókjainak letiltására, a dolog apropóját nyilvánvalóan a nagy technológiai szolgáltatók legutóbbi lépései adták, amelyek hosszabb-rövidebb időre felfüggesztették Trump bejegyzéseit és hozzáféréseit a Facebook, a Twitter vagy a YouTube csatornáin, sőt az olyan profilokat vagy csatornákat is százszámra tüntetik el, amelyeket valamilyen módon felelősnek tartanak a januári amerikai zavargásokért.
Nem meglepő, hogy ez az érintetteken kívül a politikusok közül sem mindenkinek tetszik: ennek Európában már mások mellett Angela Merkel német államfő, Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vagy Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke is hangot adott. Idehaza Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára is zokon vette, hogy eltűnt a Twitterről közel 200 követője, amikor a közösségi hálózatok kapkodva elkezték érvényesíteni saját felhasználói szabályzatukat, és látszólag ad hoc módon szórni kezdték a tiltásokat a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció terjesztéséért.
Tegnapi beszámolónkban Prabhat Agarwalt, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának digitális platformokért és szolgáltatásokért felelős vezetőjét idéztük, aki az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága előtt fejtette ki az EB álláspontját a hatékony moderálás és az online önkifejezés szabadságának egyensúlyáról. Az Euractiv ugyanitt Kim van Sparrentak holland zöld párti képviselőt is idézte, aki szerint a közösségi hálózatok éppen az álhírek és a gyülölet terjesztéséből profitálnak, ezért ideje lenne, hogy a demokratikus intézmények kezébe helyezzük vissza a szólásszabadság ellenőrzését.
A cél világos, az oda vezető út kevésbé
Mindez azt jelenti, hogy a Trump-ügy kapcsán a különböző politikai aktorok nem egészen ugyanolyan megfontolásokból, de látszólag egységesen lépnek fel a közösségi médiát irányító nagyvállalatok ellenőrzés vagy elszámoltathatóság nélküli működése ellen. Visszatérve a lengyelekre, a jelenlegi kormányzat ott is hosszú ideje hangoztatja, hogy a markáns jobboldali nézeteket valló polgárai a nemzetközi techcégek részrehajló döntésének áldozatai; a lengyel igazságügyminiszter a Facebook mostani döntéseit is álszent, politikailag motivált cenzúrának minősítette.
Sebastian Kaleta a Guardian csütörtöki riportja alapján abban határozta meg a fenti törvénytervezet lényegét, hogy az egyszerűen megtiltaná a globális közösségimédia-szolgáltatóknak az olyan Lengyelországból eredő posztok törlését, amelyek a lengyel szabályozás szerint nem minősülnek jogsértőnek. Ez értelemszerűen minden, Lengyelországban is szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi technológiai cégre érvényes lenne; maguk a felhasználók egy teljes egészében elektronikus folyamat során kérhetnék a lengyel bíróságokat, hogy utasítsák a szolgáltatókat az általuk törvénytelennek tartott korlátozások vagy büntetések visszavonására.
Mateusz Morawiecki ezzel párhuzamosan az Európai Uniót is a lengyel tervezethez hasonló szabályozás bevezetésére hívta fel, ami azért is érdekes, mert az internetes szolgáltatások európai szabályozásának átfogó reformját célzó Digital Services Act (DSA) nem csak lényegesen szigorítaná a technológiai vállalatokra vonatkozó előírásokat, de akkor is jelentős büntetéseket helyez kilátásba, ha azok elmulasztják az illegális tartalmak blokkolását.
Bár a jelenlegi helyzet kialakulásában nyilván a meghatározó közösségimédia-platformok felelőssége a legnagyobb, a helyzet már üzemeltetési szempontból is kezd kezelhetetlenné válni. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben a Facebooktól a Google-ig sürgették teljesen világos és értelmezési vitáktól mentes szabályozás felállítását, amivel viszont a most hangosan reklamáló törvényhozók adóssága. A beszámolók szerint az EU szintjén ez azt is jelenti, hogy az új európai szabályozás a lengyel javaslattól függetlenül is még 2-3 év múlva léphet hatályba; bár ebben az esetben a szélsőjobbos pozíciók is nagyjából megegyeznek a civil NGO-k törekvéseivel, a nemzeti szintű politikai ötletbörze helyett sokak szerint célravezetőbb lenne egy érett és előremutató uniós szabályrendszer mielőbbi bevezetése.”
Forrás:
Törvényben szabályozná a facebookos moderálást a lengyel kormány; Bitport.hu; 2021. január 14.
