„Átalakul a nemzeti mobilfizetési rendszer, és elkezdődhet a nemzeti szuperszámítógép építése az idén – mondta a Magyar Nemzetnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára. Solymár Károly Balázs arról is beszélt, hogy hazánk kiemelkedő évet zárt a digitalizációs fejlesztések szempontjából, de a jövőt formáló iparágakban a beruházások és az oktatás sem állhat meg.
– Hazai és a nemzetközi viszonylatban is igen mozgalmas volt 2020 a digitalizáció terén. Elkezdődött a magyar szuperszámítógép fejlesztése is. Mekkora szakadékot kell áthidalni a nemzetközi elismeréshez?
– A kétfázisú szuperszámítógépes infrastruktúra-fejlesztés célja az, hogy 2030-ig a világ élvonalába kerülő HPC-vel (High-Performance Computer) és nagy sebességű számítási szolgáltatásokkal rendelkezzen Magyarország. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) irányítása alatt 2022-ig Debrecenben létrejövő HPC kapacitása eléri az öt petaflops értéket, ami azt jelenti, hogy másodpercenként ötmilliárdszor millió műveletet képes végrehajtani. A szakértők már meghatározták a HPC hardverstruktúráját, elemeit és a működtető szoftver legfőbb paramétereit. A specifikáció alapján hamarosan uniós nyílt közbeszerzési eljárást hirdetünk, így a tender nyertese 2021 végéig leszállíthatja a konfigurációt, a próbaüzem 2022 elején elindulhat. Megkezdődött Debrecenben a meglévő gépteremnek az HPC igényeihez történő átalakítása, korszerűsítése.
– Hogyan tart majd lépést a hazai szuperszámítógép-technológia a nemzetközi fejlődés ütemével?
– Mivel a fejlődés nagyon gyors a szuper-számítástechnikában, a kormányhatározat arra is kitér, hogy 2022-t követően is gondoskodnunk kell majd a HPC-fejlesztéseinkről, hogy lépést tartsunk a globális fejlődéssel. Ezzel párhuzamosan a tudományos, kutatói, komplex matematikai modellvizsgálati igények is rohamosan növekszenek. Már ma is vannak a hazai kutatói műhelyekben olyan feladatok, amelyekhez még az új HPC-nk számítási kapacitása sem lesz elegendő, és nem teszi lehetővé a versenyképes kutatások végzését. Ezért Magyarország alapító tagként csatlakozott az uniós EuroHPC Közös Vállalkozáshoz, amely idén három, igen nagy teljesítményű szuperszámítógépet épít. Magyarország öt országgal közösen, konzorciumban, igen kedvező feltételekkel vesz részt az olasz HPC-központban, a Cinecában a 250 petaflops teljesítményű HPC megépítésében.
– A HPC-t nemcsak fejleszteni, de használni és felhasználni is tudni kell. Milyen tervek vannak a HPC-kompetenciák növelésére?
– Valóban, a HPC-k üzemeltetése is, de a felhasználói programok összeállítása, elkészítése is igen komplex ismereteket igényel. Új csúcstechnológiai területről lévén szó, világszerte – így Magyarországon is – kevés a HPC-tudással rendelkező szakember. A KIFÜ-n belül létrejött hazai HPC-kompetenciaközpont feladatai közé tartozik ezért a szuperszámítógépek használatának népszerűsítése, a felhasználói ismeretek terjesztése és a képzési programok kidolgozása.
– A járvány gazdasághátráltató hatásai ellenére milyen további fejlesztéseket sikerült megvalósítani a tervekből tavaly?
– Kiemelkedő évet zártunk a hálózatfejlesztés terén. Az internetes hálózatok jól bírták és bírják a koronavírus-járvány következtében előállt terhelést. A Szupergyors internet programban támogatott projektek fejlesztései is folytatódtak országszerte, a cégek önerős fejlesztései már befejeződtek. Mintegy négyszázezer háztartás jutott legalább 30 Mbps sebességű internethez. Az állami támogatású projektek fejlesztései közel ezeregyszáz településen valósultak meg, amely révén már több mint 265 ezer háztartásban van nagy sávszélességű vezetékes internet. Hangsúlyos volt 2020-ban a digitális kompetenciák és a Digitális jólét program pontok hálózatának fejlesztése. Tízmilliárd forint ráfordítással, a civil szervezetek segítségével azokat igyekeztünk megszólítani, akik eddig távol tartották magukat a digitális világtól. A digitális szakadék csökkentésére létrehozott projekt képzésein pedig eddig több mint kétszáznegyvenezren vettek részt. Folytatódott a hazai GDP legnagyobb részét adó kis- és középvállalkozói szegmens bevonása a digitalizációba, a 2016 eleje óta működő és 2021 végéig biztosan tartó Modern vállalkozások programjában eddig 12,5 ezer vállalkozást sikerült elérni, pályázaton pedig ezeregyszáz cég jutott 11 milliárd forint értékű támogatáshoz.
– Milyen további területeken várható digitális fejlesztés?
– A digitalizáció alapjaiban változtatja meg a nemzetgazdaságok működését. A Covid–19 járvány is rámutatott arra, hogy rövid távon is csak azok az országok és társadalmak lesznek képesek helytállni, amelyek az élet minden területén tudatosan alkalmazzák a digitális technológiákat. A Nemzeti digitalizációs stratégia jövőképe az, hogy Magyarország a digitalizáció terén az európai országok rangsorában 2030-ra a legjobb tíz ország között szerepeljen. Ezt úgy lehet elérni, hogy az internetes hálózatok gigabitképes sávszélességre felfejlesztésétől a vállalkozások és a közigazgatás digitális átállásának támogatásán át az egészségügy digitalizációjának további javításáig hajtunk végre fejlesztéseket.
– Ingyenes lett harminc napra az internet azoknak, akik otthon tanulnak vagy tanítanak. Viszont egyes régiókban számítógépre, tabletre is szükségük lenne a gyerekeknek. Hogyan oldható meg, hogy legyen elég eszköz?
– A kormány célja, hogy a járványhelyzet miatt bevezetett digitális oktatásban mindenki részt tudjon venni, ennek érdekében számos intézkedést született. A digitális oktatásban részt vevő köznevelési intézmények tanulóinak és oktatóinak ingyenessé tettük az internet-hozzáférést, a kormány emellett a számítógépek beszerzésében is segíti a családokat. A Digitális összefogás program részeként célzott gyűjtést szervezünk rászoruló diákok támogatására: új vagy használt, működőképes informatikai eszközöket várunk a Segítsünk egymásnak című weboldalon.
– Elmondható, hogy tavaly már beépült a köztudatba a mesterséges intelligencia fogalma. Mi a technológia magyarországi jövője?
– Kiemelt esemény volt Magyarország tíz évre szóló Mesterséges intelligencia (MI) stratégiájának bemutatása, amely ötéves időtávon konkrét beavatkozási lehetőségeket is felvázol. A stratégia egyszerre tűz ki célokat az MI-technológiák fejlesztéséhez szükséges kutatói és fejlesztői kapacitásoknak, a vállalatok alkalmazkodásának, valamint a lakosság MI-tudatosságának növelésére. A gazdasági és társadalmi folyamatokba egyre inkább integrálódó MI magabiztos felhasználásának elősegítéséért létrejött a stratégia végrehajtását támogató és koordináló hazai intézményrendszer is. A Nemzeti Adatvagyon-ügynökség, az MI Innovációs Központ, valamint a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor együttműködve támogatják a magyar MI-ökoszisztéma fejlődését.
– A 2014-es egységes mobilfizetési rendszer bevezetését sokan ellenezték, majd lekerült a téma a napirendről, ugyanakkor mégis át kell alakítani. A fővárosnak nem tetszik sem a parkolás, sem a közlekedési mobiljegy bevezetése. Mi várható e téren?
– Az Európai Bizottság a nemzeti mobilfizetési rendszer bevezetését követően vizsgálatot kezdeményezett, és kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az ügyben az Európai Bíróság kompromisszumos ítéletet hozott, jóváhagyta az egységes értékesítési rendszert, ugyanakkor rávilágított arra, hogy a platform üzemeltetőjének kizárólagos jellegű jogszabályi kijelölése helyett nyílt versenyeztetési eljáráson alapuló koncessziós rendszer lehet a megoldás. Az Országgyűlés elfogadta az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről szóló törvényjavaslatot, amely hatályon kívül helyezte a nemzeti mobilfizetési rendszerről szóló törvényt, és új, koncessziós rendszert vezet be helyette. Megmarad az egyik legfontosabb vívmány, az országosan egységes, viszonteladói terjesztésen alapuló elektronikus értékesítési platform, és beépül a rendszerbe a versenyelem. Emellett olcsóbbá válik a szolgáltatás, ugyanis megszűnik a kényelmi díj.”
Forrás:
A szuperszámítógép az idei nagy dobás; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2021. január 18.
