„A járványhelyzet számos változást hozott a mindennapokban: a digitalizáció eddig soha nem látott mértékben tört utat magának, a munkahelyek kénytelenek voltak változtatni a megszokott módszereiken, és átállni egyebek között a távmunkavégzésre. Mindazonáltal az elmúlt év drasztikus fordulatot hozott a munkaerőpiac és a foglalkoztatás terén is. A foglalkoztatási szint nagymértékű csökkenését akadályozó intézkedések nélkülözhetetlenek abban, hogy a munkaerőpiac újra talpra állhasson, és újult erővel nézzen szembe a pandémia következtében kialakult helyzettel.
A problémára megoldást kínálhat az agilis módszertan, amely globális szinten először a szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalatok körében terjedt el, azonban a szakemberek hamar rájöttek, hogy a szemléletmód az IT-vállalatokon túl más intézményekben is eredményesen működhet.Az agilis modell célja a gyors és rugalmas alkalmazkodás elsajátítása, amely hozzájárul ahhoz, hogy a munkatársak gördülékenyen igazodjanak a kihívásokhoz. Egy olyan gondolkodásmódról, értékrendszerről van szó, amely a szervezetek változási képességén, stabilitásán, gyorsaságán és önfenntartó alkalmazkodásán nyugszik.
A szervezetfejlesztés manapság már nemcsak jól csengő kifejezés egy multi honlapján, hanem valós mögöttes tartalma is van. Ennek megfelelően a munkavállalók motiváltságának biztosítására, képességeik fejlesztésére, továbbá a képzési elkötelezettségük erősítésére kiváló megoldás a szervezeti munkavégzés modernizálása és az agilis változásmenedzsment széles körű alkalmazása.
Az agilis változásmenedzsment fogalma még csak mostanság kezd beférkőzni a döntéshozók gondolkodásmódjába. Ez a megközelítés akár a jövő stabilitását is megalapozhatja – de mit is jelent pontosan? A fejlődés elsősorban a stratégia újragondolásával kezdődik, az alapos tervezés és a pontos célkitűzés kijelölése nélkül ugyanis elmaradhat a várt siker. A sikeres átalakulás titka, amely gyakran nagy fokú alkalmazkodóképességet és nyitottságot követel, az alapos, megfontolt és hatékonyan kialakított stratégiában rejlik; emellett a rendszeres fejlesztés, a vállalati kultúra jobbá tétele szintén elengedhetetlen egy sikeres cég működtetéséhez. Túlzás nélkül állítható, hogy a vállalatok közötti versenyelőnyök realizálása egyre kevésbé a technológiára, a fizikai infrastruktúra feltételrendszerére, a munkavállalók betanítására, rutinok megnézésére épül, sokkal inkább a vállalati kultúra jellemzőire.
De mégis milyen előnyökkel járhat az agilis szemléletmód szerinti működés, miért éri meg a vállalatoknak változtatni a bevett szokásokon? Egy-egy nagyobb válság alapjaiban rengetheti meg a cégek, szervezetek működését. Az agilis változásmenedzsment szemléletét alkalmazva egy jól felépített csapat biztonságot nyújthat a vállalatnak az ehhez hasonló szituációkban, vagyis a következetes szervezettség létfontosságúnak bizonyulhat. A megfelelő munkamegosztás és az egyes részlegek feladatainak pontos megfogalmazása produktívabbá teheti a kollégák együttműködését.
A hiteles információáramlás is jelentős tényezője az agilis változásmenedzsmentnek, ezáltal kialakulhat a vezetőség és a munkatársak közötti feltétlen bizalom, amely megalapozhatja a módszertan hosszú távú jótékony hatását.A keretrendszer szintén hangsúlyos eleme, hogy kizárólag azokra a kompetenciákra összpontosuljanak az erőforrások, amelyek feltétlenül szükségesek az előrehaladáshoz. A fókuszba a szervezet legfőbb tevékenységei kell hogy kerüljenek, a kapacitásokat ezek köré érdemes felépíteni.
Az agilis átalakulás azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalók olyan stabil körülmények között végezhessék a feladataikat, ahol lehetőségük nyílik a fejlődésre és egy összeszokott közösség részeként az akadályok közös áthidalására. Egy vállalat sikeressége ugyanis a munkavállalóiban rejlik, ezt az alapvetést nem szabad szem elől téveszteni. Motiváló munkakörnyezetben a megbecsült munkaerő könnyedén sikerre viheti a céget. Végső soron sosem késő megújítani a gondolkodásmódunkat, az agilis szemlélet pedig bizonyítja, hogy hozzáértő környezetben hatékonyan tud működni, amelyből egyszerre profitálhat a munkavállaló és a munkáltató is.”
Forrás:
Agilitás: a sikeres szervezeti adaptáció alapköve; Csuhaj V. Imre; Világgazdaság; 2021. január 20.
