gazdaságinformatikaInternetjogközigazgatás: külföldönpolitikatársadalom

A Facebook Oversight Board első döntései – meglepetések helyett „papírforma”?

Szerző: 2021. február 14.No Comments

Ahogy arról már e blogon is beszámoltunk korábban, 2020 májusában megalakult a Facebookon (és Instagramon) közzétett tartalmak feletti ellenőrzést ellátó felügyeleti szerv (Oversight Board). A testület ténylegesen ősszel kezdte meg működését, december elején pedig már az első, felülvizsgálatra kiválasztott ügyekről szóltak a hírek. Idén januárban aztán még jobban felpörögtek az események: az első döntések megszületését követően az Egyesült Államokban nagy vihart kavart történések folyományaként Donald Trump közösségi platformról való kitiltásának ügye is eljutott a testület elé. E blogbejegyzés a megszületett döntésekkel foglalkozik.

Elöljáróban fontos kiemelni, hogy az Oversight Board kizárólag olyan ügyeket választhat ki részletes vizsgálatra, amelyben a szolgáltató egyes felhasználói tartalmakat eltávolított (és a felhasználó ezt kifogásoló jogorvoslati kérelmét elutasították), emellett pedig rendkívüli körülmények fennállása esetén maga a Facebook fordulhat a testülethez, nagy jelentőséggel bíró ügyekben való döntéshozatal végett. Az első öt – tartalomeltávolítást érintő és végül érdemi döntéssel zárult – ügyből négy esetben a Facebook döntésével szemben ítélt a testület, és csak egy alkalommal hagyta jóvá a szolgáltatónak a felhasználói tartalom eltávolításáról szóló döntését. Anélkül, hogy az egyes tényállásokat és indokolásokat részletesen ismertetnénk, inkább néhány általános jellegű megállapítást érdemes megfogalmazni a napvilágra került döntések (információk) fényében.

Ami az eljárásokkal érintett felhasználói tartalmak tárgyát illeti: kettő esetben a Facebook közösségi alapelveinek gyűlöletbeszédre, egy-egy esetben pedig a meztelenségre és szexuális tartalomra, veszélyes szervezetekre és magánszemélyekre, valamint az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályok sérelme vetődött fel. Ez esetek kiválasztásával látható, hogy a testület olyan kérdésekkel kívánt elsődlegesen foglalkozni, amelyek terén jellemzően éles kritikákkal illetik a platformot. Ebből a szempontból tehát egyáltalán nem meglepő az ügyek kijelölése. Az érvelések – legalábbis nyilvánosságra hozott – részleteinek boncolgatása nélkül is érdemes felhívni a figyelmet néhány olyan körülményre, amely többé-kevésbé valamennyi ügy kapcsán a Facebook tartalommoderálási gyakorlatának, illetve a szolgáltató által megalkotott „szabályozási környezet” kritikájaként értelmezhető.

Egyfelől, gyakorlatilag a Facebook döntését megsemmisítő (megváltoztató) mind a négy döntésben megjelenik a testület részéről az a kritika, hogy a moderátorok az eljárások tárgyát képező tartalomra „fókuszálva” nem vettek tudomást a megjelenés körülményéről, kontextusáról, a platform által is gyakran hangoztatott véleményszabadság sérelmét okozva ezzel. Egy esetben egyébiránt teljesen automatizált döntéshozatal eredményezte a – testület által utólag alaptalannak ítélt – tartalomeltávolítást, amit önmagában két szempontból is aggályosnak tartott. Azon túl ugyanis, hogy a szűrést végző algoritmus nem volt képes detektálni a kifogásolt (női kebleket is ábrázoló) képek mellett a közérdekű célt szolgáló figyelemfelhívó tartalmat (mellrák megelőzését népszerűsítő kampányt), a testület véleménye szerint az emberi faktor teljes nélkülözése ilyen jellegű döntéshozatali folyamatokban önmagában is az emberi jogok sérelméhez vezethet.

A másik gyakran felmerülő kritikai elem a testület részéről a platform szabályozásának homályos tartalma és kiszámíthatatlan, előreláthatatlan alkalmazási gyakorlata. A veszélyes szervezetekre és magánszemélyekre vonatkozó szabály sérelmére hivatkozva például a moderátorok a Joseph Goebbels náci propagandaminiszternek tulajdonított idézet kapcsán a felhasználó világos, egyértelmű elhatárolódásának hiányát tulajdonképpen az általa megosztott tartalommal való azonosulásként értékelték, és ezért a posztot eltávolították. (Az ügy pikantériája egyébiránt, hogy a poszt eltávolítására akkor került sor, amikor a Facebook a felhasználó számára a ténylegesen két évvel korábban közzétett idézetet az „emlékek” funkció keretében felajánlotta, és ez utóbbi alkalommal történt megosztásakor akadt fenn a tartalommoderátorok szűrőjén.) A testület által megfogalmazott ajánlások között így szerepel a felhasználók számára nem világosan követhető és így különféle értelmezés alkalmazását lehetővé tevő szabályok megváltoztatásának igénye. Ide illik, hogy noha konkrét ajánlást nem fogalmazott meg a testület a gyűlöletbeszéd-klauzula pontos tartalmának alkalmazása kapcsán, azt világossá tette, hogy önmagában a sértő, becsmérlő kifejezések nem képezhetik törlés tárgyát ezen alapelvi rendelkezés sérelmére hivatkozva.

Végezetül a testület véleménye az egyik ügyben kiolvasható a tartalomeltávolítás mellett alkalmazható egyéb intézkedések kérdését illetően is. A COVID-19 járványhelyzet francia kormány általi kezelését kritizáló tartalom eltávolítása kapcsán – ahol a pandémiával kapcsolatos félretájékoztatás „vádja” okozta a törlést – a testület a szólásszabadság gyakorlását kevésbé korlátozó megoldás (így például a tartalom tájékoztató üzenettel való ellátása) alkalmazásának hiányát rótta fel a platformnak.

Rövid összegzésként tehát elmondható, hogy az első néhány kiválasztott ügy, illetve az azok kapcsán született döntések alapján nyilván nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az Oversight Board működését, létjogosultságát illetően. Annyi azért mindenesetre látható, hogy témájukat tekintve, illetve a döntésekben megjelenő érveléseket illetően sem szolgálnak különösebb meglepetéssel. Egyfelől ugyanis a kiválasztott ügyek szinte mind olyan kérdéseket érintettek, amelyek vonatkozásában – a közösségi platformok tartalommoderálási gyakorlatával összefüggésben – igen gyakran fogalmazódik meg kritika (gyűlöletbeszéd, fedetlen női test(részek) stb.). Másfelől, ami talán érdekesebb, hogy a döntések indokolásában sem jelenik meg olyan figyelemre méltó érvelés, amit az elmúlt években ne hangoztattak volna a témával mélységében foglalkozó szakmai szereplők (tartalmak kontextusban való értelmezése; egyéni sérelmeket esetleg kiváltó, ámde közösségek jogait távolról sem veszélyeztető tartalmak korlátozása; homályos fogalomhasználat és azok kiszámíthatatlan alkalmazása stb.).

Ugyanakkor a bevezetőben említett, Donald Trump felhasználói fiókjának felfüggesztése tárgyában megszületendő döntés – kimenetelétől függetlenül – minden bizonnyal érdekességekkel fog szolgálni. De e kérdéssel majd a döntés megszületését követően egy másik írásban foglalkozunk.”

Forrás:
A Facebook Oversight Board első döntései – meglepetések helyett „papírforma”?; Szikora Tamás; Ludovika.hu; 2021. február 5.