gazdaságközigazgatás: külföldönművelődéstechnikatudomány

Talpiot: az izraeli kiber-elit inkubátor programja

Szerző: 2021. február 14.No Comments

„Mottó: „A korszerű, hálózat alapú harcmezőn – ahogy a modern életben általában is – a siker rövid pillanatai mögött iskolapadokban, egyetemi tantermekben eltöltött hosszú évek állnak.”

Modernizáció és társadalmi tudás: a természettudományos STEM-képzés kulcsszerepe

A mesterséges intelligencia technológiákra támaszkodó 21. századi technológiai forradalom hajnalán világosan formálódik az új világ és gazdaság hárompilléres alapja: adat – algoritmus – számítógépes kapacitás. E nélkül nincsenek arcfelismerő rendszerekre alapozott fizetési megoldások, nincsenek önvezető autók, és drónok autonóm módon szerveződő és mozgó rajai sem csapnak le az ellenségre. A kibertér nemzetközi szabályozási törekvései jórészt a tömegesen generálódó adatok megszerzése, felhasználhatósága, vagy éppen védelme, a nemzeti adatszuverenitás körül forognak. Az is látszik: az USA és Kína közötti techno-geopolitikai konfrontáció mélyén – az adattömegek birtoklásának/védelmének törekvése mellett – a nagyteljesítményű számítástechnikai képességek kiépítéséhez nélkülözhetetlen chipgyártó kapacitásokért és technológiákért folyik a vetélkedés. Van azonban ennek a fejlett technológiájú világnak még egy negyedik pillére is, amiről furcsa módon kevesebb szó esik: a képzett, specializált tudásokkal és tapasztalatokkal felvértezett szakemberek nélkül ugyanis se a bigdata készletek, se a mélytanuló algoritmusok, se a szuperszámítógépek nem érnek semmit. Néhány éles szemű megfigyelő már figyelmeztet: a kibontakozó új hidegháború „szoft frontján”, a tudomány és felsőoktatás területén már megindult a kíméletlen harc ezeknek a szakembereknek a megszerzéséért. Ugyanakkor számos ország keresi a módozatait, hogyan tudná hatékonyan átformálni oktatási rendszerét úgy, hogy a matematikai és természettudományos képzettségűek száma (és tudásszintje) számottevően növekedjen. A hibrid hadviselés korában fókuszterületté váló kibervédelem/kiberkémkedés/kibertámadás területén működő informatikusok, számítógépes mérnökök, programozók nem a semmiből teremnek. Különleges szaktudásuk megalapozása hatékony STEM-képzési rendszerek nélkül nem képzelhető el. A világ fejleményei egyértelműen mutatják: ilyen specializált szaktudással rendelkező szakemberek nélkül egy állam egyre kevésbé képes érdekeit érvényesíteni, vagy éppen megvédeni a kibertérben.

Izrael, a „start-up nemzet”: a sivatagból kinövő „Szilícium vádi”

Egy a közel-keleti ország technológiai fejlesztéseit összefoglaló monográfia nevezte így elsőként, és azóta stabilan rajta ragadt a név: „Izrael a start-up nemzet”. Talán azért is, mert a jelző nem egyszerű országpropaganda vagy a technológia világában megszokott szuperlatívusz. Az izraeli technológiai fejlesztések üteme a világ élvonalában van, mára egyértelműen ez a szektor az izraeli gazdaság igazi húzómotorja. 2015-ben az ország az éves GDP-je 4,4%-át fordította kutatás-fejlesztésre – messze az OECD átlag felett. Az alig 9 milliós lélekszámú országban 1999 és 2014 között 10 185 új technológiai vállalatot alapítottak; közülük jó néhány (mint pl. a Waze) dollár milliárdokat érő céggé nőtte ki magát. A technológiai ágazat termékeinek 80%-a exportra megy; ennek értéke az 1991. évi 3 milliárd dollárról a 2010-es évtizedre mintegy 35 milliárdra növekedett. Becslések szerint ma az izraeli GDP közel 35-40%-át a techológiai ipar állítja elő, és ennek fényében nem túlzás az országon rajtaragadt tréfás elnevezés: „Szilícium vádi” (utalva a sivatagok kiszáradt vízmosásainak völgyeire). A töretlenül fejlődő szektor különösen jó évet zárt 2019-ben, az induló techno-vállalkozások finanszírozásának 30%-os növekedésével. A sok szempontból bizonytalan járványos év aztán igazi rekordokat hozott az izraeli technológiai szektornak: 2020 végéig 768 millió dollárnyi befektetést vonzottak cégei, szemben az előző év 200 milliónyi fejlesztéseivel. Az esztendő egyértelmű nyertesei a kiberbiztonsággal és a fintechel foglalkozó vállalkozások lettek.

Az izraeli technológiai ipar „nagy menetelésének” kezdetét az 1990-es évek elejére teszik. A fejlődés tempójában és eredményességében meghatározó szerepet játszott maga az állam is: az Izraeli Innovációs Hatóság átfogó programok keretében támogatja az alakuló technológiai kiscégeket. Ugyanakkor a már nagyra nőtt technológiai óriások is jelentős állami támogatásokra számíthatnak a vállalkozások bővítéséhez. Volt azonban még egy terület, ami kezdettől megkülönböztetett figyelmet kapott: a technológiai kibontakozáshoz nélkülözhetetlen alap- és alkalmazott tudások átgondolt fejlesztése.

Megszületik a Talpiot program

Kezdetben még csak nem is a gazdaságfejlesztés állt a célkeresztben – hanem a honvédelem. Az 1973-as „Yom Kippur háború” sokkja (amikor a környező arab államok meglepetésszerű támadása csaknem a vereség szélére sodorta az országot) merőben új védelmi koncepcióra sarkallta Izrael katonai vezetőit. A kicsi, stratégiai mélység nélküli, kevés népességű, erőforrásokban szűkölködő ország csak a technológiai fölény megszerzésére támaszkodva maradhat fenn – vélték sokan. A Jeruzsálemi Héber Egyetem két professzora, Shaul Yatziv és Felix Dothan amellett kardoskodott, hogy a minőségi fölényt biztosító fegyverrendszerek fejlesztése a kulcs, ami a hagyományostól eltérő gondolkodásmódot követel. Ami tanítható. Az elvek és tervek vitáiból született meg 1979-re egy forradalmian eredeti képzési program. A Talpiot-rendszer tanterve ugyan államtitok, de koncepciójának lényege ismert. Kidolgozói a korszak legjelentősebb technológiai képzési programját tekintették modellnek: az amerikai Xerox cég által 1970-ben alapított Palo Alto Research Center-ének kurrikuluma lett a minta. A működtetést azonban állami egyetemekre és az izraeli haderőre bízták.

Az első évfolyam 25 hallgatóval indult; kiválasztásuk az egyik legkeményebb vizsgafolyamatnak számít Izraelben. Az ország végzős középiskolásainak krémjét hívják meg a próbára; a két napig tartó felvételi a természettudományos alapismeretek mellett alapvetően a kreativitásra, intellektuális önállóságra, problémamegoldó készségre fókuszál. A legkiválóbb 50-100 jelölt kezdheti meg aztán három éves tanulmányait, egyenruhába bújtatva, de a Héber Egyetem campusán. A fizika, matematika és számítástechnika kezdettől a tanmenet gerincét alkotják, ugyanakkor a kreativitást, önálló döntést fejlesztő tárgyak szerepe is hangsúlyos. A hallgatók, a csaknem „normális” egyetemi képzés mellett átfogó katonai kiképzésben is részesülnek, rotációban az Izraeli Fegyveres Erők (IFE) valamennyi fegyverneménél. A végzők természettudományos alapszakos diplomát, és vele hadnagyi rendfokozatot kapnak, majd további hat évet szolgálnak a hadseregben, illetve hadiiparban. Azonban nem csapattisztként, hanem fejlesztőként dolgoznak. Korántsem csak „fegyverek” kerülnek ki a kezeik közül, hanem fejlett rendszerek sokasága, az önzáró sebkötöző csomagtól a kényelmes munkakörülményt biztosító helikopterülésekig. Természetesen egyre erőteljesebben kapcsolódnak be az informatikai rendszerek kiépítésébe, a mobileszközök fejlesztésébe, a korszerű műholdas hírközlésbe, a kriptólógiai eszközök és szoftverek kidolgozásába. A kibertér rohamos militarizálódásával Izrael kiberhadviselési kapacitásainak kiépítésében játszanak egyre meghatározóbb szerepet.

Társadalmi hatások: a volt Talpiot-növendékek szerepe a start-up robbanásban

Az összesen kilenc éves kötelező szolgálatukat követően sokan a hadseregben maradnak, esetleg a tudományban lépnek előrébb. A start-up robbanás megindulásával azonban ezek a különlegesen képzett, tehetséges emberek egyre nagyobb számban vettek irányt a virágzó technológiai ipar felé. A tudás és kreativitás mellett az ismeretségi rendszer is kulcstényező: a volt Talpiot-hallgatók összetartó networkje fonja át ma már az izraeli technológiai vállalati ökoszisztémát. Az izraeli technológiai ipar szédületes fejlődése, figyelemreméltó volumene aligha lett volna elképzelhető a kiemelkedő Talpiot-képzési programból kikerülő szakmai kiválóságok emberanyaga nélkül. Ez azonban kétélű fegyvernek bizonyult: a technológiai szektor lehetőségeivel (elsősorban persze az anyagiakkal) a hadsereg nem tud versenyezni. A Talpiot-növendékek elvándorlása jelentős mértékű (ami sokak szemében megkérdőjelezi az egész – államilag finanszírozott – program létjogosultságát). Az IFE különleges (anyagi) bónuszrendszer bevezetésével, további tanulmányok bőkezű finanszírozásával, és mindenekelőtt magas és fontos beosztásokkal igyekszik megtartani drágán kitanított technológiai elitjét.”

Forrás:
Talpiot: az izraeli kiber-elit inkubátor programja; Nyáry Gábor; Ludovika.hu; 2021. február 10.
[A cikk bibliográfiai hivatkozásai elérhetőek az eredeti megjelenés oldalán. Szerk.]