Twitter-összecsapások a francia és a kínai diplomácia között
A hét legemlékezetesebb eseménye, legalábbis ami a digitális diplomácia világát illeti, az egyértelműen a francia és a kínai diplomácia között – eredetileg az online terekben – kirobbant szokatlanul éles perparvar volt. A francia külügyminiszter hivatalába kérette Lu Shaye-t, a Kínai Népköztársaság Párizsba akkreditált nagykövetét, hogy erőteljes tiltakozásának adjon hangot a miatt, ahogyan a kínai diplomata a közösségi média platformjain kezeli a francia tudományos élet, illetve a sajtó egyes képviselőit. Ez a diplomáciai aktus önmagában sem túl gyakori, és az államok közötti konfliktushelyzet meglehetősen magas hőfokára utal. A nyugati sajtókörök által kifejezetten „keménynek”, mostanában divatos szóval „wolf warriornak” nevezett kínai nagykövet ráadásul egy még ennél is szokatlanabb lépéssel válaszolt: az őt „invitáló” miniszter által megjelölt dátumot állítólag figyelmen kívül hagyva, egy későbbi időpontban jelent meg a fogadó ország külügyi szolgálatának vezetőjénél. A feszült diplomáciai helyzet közvetlen előzményeként az szolgált, hogy Lu Shaye nagykövet (illetve a követség más tisztviselői) éles támadást indítottak a közösségi média felületeken egy prominens francia elemző, a Kína-szakértőként számon tartott Antoine Bondaz ellen. Ennek során, egyebek mellett „piti műmájernek” „ideológiai trollnak” nevezték a francia szakértőt, aki a francia think tank-világ hozzá hasonló „veszett hiénáival” együtt acsarkodik Kína ellen. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter elfogadhatatlannak minősítette ezt a stílust (egyébként a digitális diplomácia fontosságára utalva, elsőként szintén a Twitter felületén). A francia kormányzati felháborodás mértékét mutatja, hogy az ügyben megszólalt Clement Beaune Európa-ügyi miniszter is, aki egyenesen úgy kommentálta a kínai diplomácia fellépését, hogy „Sem Franciaország, sem pedig Európa nem lábtörlő”.
Az összecsapás hátterében természetesen az elmúlt hetek nagypolitikai eseményei, nevezetesen a Kínával szemben formálódó valamiféle nyugati „koalíció” koncentrált támadásai, illetve az azokra adott kínai válaszcsapások állnak. Azzal, hogy az USA után az EU, majd Nagy-Britannia és Kanada kormányai is szankciókat vezetett be több kínai tisztviselő ellen, az egyértelműen az ellenségeskedés új szakaszába léptette a nyugati világ és Kína között tavaly óta egyébként is végletesen elmérgesedő viszont. A kínai Hszincsiang tartományban élő, muzulmán vallású ujgur kisebbséggel kapcsolatos kínai politikák és gyakorlatok állnak a konfliktus közvetlen középpontjában. (A kínai nagykövet által a Twitteren „kiszerkesztett” francia szakértők is az ujgurokkal kapcsolatos kínai fellépés minősítésével váltották ki a kínai diplomácia haragját.) Ami természetesen ma már egy pillanatra sem feledtetheti azt, hogy a valódi konfliktus geopolitikai jellegű, és nem kevesebb a tétje, mint a globális hegemón USA leváltása a feltörekvő Kína által. E mellé igyekszik a Biden-kormányzat támogatókat, nyugati „ügykoalíciókat” szervezni, és a nagypolitika harcában mindig fontos szerep jut a közvélemény számára is értelmezhető „nagy narratíváknak” is.
A „nagy problémák” mellett természetesen sokszor fontos szerep jut a „kisebb problémáknak” is. Noha a mostani konfliktus az ujgur üggyel kapcsolatos általános összecsapás mellékcsatájának látszik, voltak már korábbi előzményei is, amelyek azt mutatják, hogy – a nyugati narratívában most központi helyen álló ujgur téma mellett – más témák is feszítik a francia-kínai ellentéteket. Tavaly áprilisban már egy hasonló csörtére sor került ugyanis Lu Shaye nagykövet és a francia külügyminisztérium között. Akkor a koronavírus járvány kezelésével kapcsolatos, illetve Kína kezdeti szerepének megítélésére vonatkozó eltérő álláspontok, infohadviselési narratívák csaptak össze. Érdemes emlékezni rá: annak a csatának az elsődleges frontvonala is a közösségi média felülete volt, ami jól mutatja, hogy az ezen a téren „későn érkező” Kína is egyre aktívabban nyúl a digitális diplomácia eszköztárához nemzeti érdekei érvényesítésére.
France summons Beijing envoy in latest EU-China spat; Victor Mallet; Financial Times; 2021. március 25.
Exclusive: Chinese envoy protests over France’s misdeeds in scheduled meeting with ’strong smell of gunpowder’, source; Chen Qingqing; Global Times; 2021. március 25.
Az USA és Belarusz: kölcsönös évfordulós „jó kívánságok” a közösségi médiában
A „Népköztársaság” nem a legkedveltebb kifejezések között szerepel az amerikai külpolitika szótárában. Kivéve, ha egy ilyen 100 évvel ezelőtti, rövid életű államformációt kívánatos alternatívaként lehet felmutatni a nagyon is a mában folyó geopolitikai küzdelmekben, ahogy az Belarusz esetében történt. Az Egyesült Államok minszki nagykövetsége ugyanis Twitter-üzenetben kívánt boldog ünnepet, a „Belorussziai Népköztársaság kikiáltásának 103. évfordulóján”. Az 1918. március 25-én létrehozott „önálló belorusz állam” valójában az I. világháború gigászi geopolitikai összecsapásában a keleti ellenfelet, a cári Oroszországot meggyengíteni akaró Német Császárság kérészéletű bábállama volt (amely a rá következő évben, Németország összeomlását követően maga is megszűnt létezni). A hajdani államalakulat zászlóját egyébként a tavaly kirobbant kormányellenes mozgalom saját szimbólumának választotta. Válaszában a Belarusz Külügyminisztérium hasonlóan forrón gratulált az USÁ-nak a „Konföderáció Alkotmánya elfogadásának 160. évfordulója alkalmából”, különös tekintettel arra, mint mondták, hogy „a Konföderáció zászlója a mai napig a szívéhez nőtt sok amerikainak”. A Konföderáció, azaz az Amerikai Államok Konföderációja 1861 és 1865 között élet-halál harcot vívott (a végül felülkerekedő) Amerikai Egyesült Államok ellen; ez volt az ún. amerikai polgárháború, és egyébként az amerikai társadalom belső feszültségeinek egyik mostani gyújtópontja is. A minszki külügyi tárca ehhez kapcsolódva ráadásul támogatásáról biztosította a Black Lives Matter mozgalmat is, valamint „Amerika népeinek törekvéseit egy jobb jövőre”. A digitális világ új diplomáciája a hajdani analóg világ egy nagyon is régi mondását juttathatja az eszünkbe: nem az a legény, aki adja, hanem aki állja. Vagy másik közkeletű képpel: a legtöbb fegyvernek két éle van.
Happy Confederate Constitution Day! Belarus mercilessly trolls US Embassy after mit praised German-backed puppet regime of WW1; RT.com; 2021. március 27.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Diplomácia a kibertérben: az UNITAR és a Geneva Macro Lab közös rendezvénye
Az UNITAR, az ENSZ képzési és kutatási szakosított szervezete a közelmúltban kooperációba kezdett a svájci Geneva Macro Labs agytröszttel. Az együttműködés célja a fenntartható fejlődést előmozdító nemzetközi kapcsolódások és programok támogatása, elsősorban kapacitás-építés (magyarul képzések) révén. Első közös akciójukként online webináriumot szerveztek március első hetében „Diplomácia a kibertérben: a geopolitika legújabb hadszíntere” címmel. A rendezvény egyik házigazdája, a digitális diplomácia témájában kiemelkedő szakértőnek számító Shaun Riordan egyebek mellett arra is kitért, hogy a nagy technológiai cégek a nemzetközi kapcsolatok (más szóval: a külpolitika alakítása) új szereplőiként jelennek ma már meg, és aktív részvételük a nemzetközi párbeszédben újabb kihívásokkal járhat (előmozdítva többek között a digitális világ fragmentálódását).
UNITAR and Geneva Macro Labs launch their new partnership; Mirage News; 2021. március 23.
A Facebook felfüggesztette Maduro venezuelai elnök fiókját
Kapcsolódva az előző hírünkben szereplő figyelmeztetéshez, mi sem kerülhetjük el, hogy rámutassunk: az elmúlt héten is egyre-másra sorjáztak az olyan események, amelyek a bigtech, az amerikai technológiai cégek fokozott nemzetközi szerepvállalásához kötődtek. Így például a Facebook is lépett, és amíg a Twitter az USA elnökének közösségi média fiókját függesztette fel az év elején, a legnagyobb közösségi platform most Nicolas Maduro, venezuelai államfő account-ját nyilvánította – egyelőre ideiglenes jelleggel – nem kívánatossá. Az amerikai cég szóvivője azzal magyarázta a lépést, hogy a latin-amerikai államférfi a koronavírus járvánnyal kapcsolatban „népszerűsített” olyan népi gyógymódokat, amelyek hatásosságára nincsen bizonyíték. „Mi a WHO (azaz az ENSZ egészségügyi szervezete) útmutatásaihoz tartjuk magunkat a kérdésben – nyilatkozta a Facebook-szóvivő – amely szerint jelenleg nem ismert olyan gyógyszer, ami a vírus okozta betegséget meggyógyítaná”. Az álláspont két szempontból is aggályokat vet fel: egyfelől természetesen kétséges maga az állítás, hogy a Világszervezet úgy tartaná, hogy a COVID-19 ellen ne létezne gyógyszer, hiszen több ilyen hatóanyag is ismert, és széles körben alkalmazott ma már, elég, ha a Remdesivir, vagy a Favipiravir készítményekre gondolunk. Súlyosabb kérdéseket vet fel azonban az, hogy egy közösségi médiaszolgáltatással foglalkozó technológiai cég orvosi kérdésekben egyáltalán döntőbíróként szerepeltetheti önmagát. Mindenesetre érdemes emlékezni rá, hogy a digitális technológiák jelentős szerepet játszanak a latin-amerikai közbeszédben; ennek megfelelően Maduro kifejezetten aktív használója a Facebooknak és a Twitternek, de szívesen folytat „párbeszédet” a Facerbook Live alkalmazáson is.
Exclusive: Facebook freezes Venezuela president Maduro’s page over COVID-19 misinformation; Brian Ellsworth; Reuters; 2021. március 27.
Elérhetetlenné tette az iráni Press TV fiókját a Facebook cég
A Facebook amerikai tulajdonú, ám valóban globális elérésű vállalat. Ennek megfelelően a héten nem csupán Latin-Amerikában lépett fel a közvetített tartalmak döntnökeként. Néhány nappal ezelőtt rövid közlemény tudósított arról, hogy a cég végérvényesen törölte a Press TV nevű iráni hírszolgáltató vállalat angol nyelvű fiókját. A Facebook korábban már több alkalommal korlátozta a meglehetősen népszerű, mintegy 4 millió követővel rendelkező iráni médiacég működését, legutóbb idén januárban, amikor időlegesen függesztette fel a Press TV fiókját. A barátságtalan lépés előkészítéseként már 2020 nyarán „állami médiává” nyilvánította az amerikai vállalat az iráni hírszolgáltatót, és erre hivatkozva eltiltotta attól, hogy hirdetéseket adhasson fel az Egyesült Államok területén. A mostani végleges tiltás indoklásaként a Facebook csupán annyit közölt, hogy a Press TV „nem követte” az amerikai vállalat „Közösségi Szabályzatát”. A meglehetősen szikár magyarázat a külső szemlélőt is bizonytalanságok között hagyja. Viszont nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy puszta véletlennél talán többről lehet szó, hogy az amerikai Facebook cég csupa olyan felhasználónál talál súlyos kivetnivalót, amelyek egyébként az Egyesült Államok geopolitikai riválisai.
Facebook disables Press TV’s page in new attack on free speech; Press TV; 2021. március 26.
A Facebook szerint kínai hackerek támadtak emigráns ujgurokat a platformon
Ha a geopolitika szereplőinek és harctereinek rohamos aktivizálódását nézzük, akkor aligha meglepő, hogy Kína sem maradhatott ki a Facebook mostani „rendcsináló hullámából”. A cég néhány napja jelentette be, hogy törölte mintegy 100 felhasználó fiókját, akik valójában mindannyian egy „jelentős erőforrásokkal rendelkező” kínai hackercsoporthoz tartoztak. Az Evil Eye (vagy más néven Earth Empusa) kóddal azonosított csoport a Facebook állítása szerint olyan rosszindulatú digitális kártevőt jutatott – a közösségi média fiókjain keresztül – a világban szétszórva élő ujgur aktivisták számítástechnikai eszközeire, amelyek révén lehetővé vált a felhasználók működésének távoli megfigyelése. Miközben nyilvánvaló tény, hogy a Kínai Népköztársaság sokfelé folytat (az eddigi szakmai információk szerint zömében hírszerző jellegű) kiberhadműveleteket, ez a mostani tiltás nem választható el a világpolitika aktuális eseményeitől. Az utóbbi két hétben ugyanis a Nyugat és Kína között drámaian megnövekedett feszültség, kölcsönös szankciók és diplomáciai csatározások fókuszában a kínai Hszincsiang tartományban élő muzlim ujgur kisebbség helyzete áll. A tiltási ügy külön érdekessége azonban az, hogy nem csupán a nagypolitika élesedő konfliktusai, de az amerikai belpolitika gyülekező viharfellegei is szerepet játszhatnak a Facebook megnövekedett „tisztogatási” hajlandóságában. Mark Zuckerberg ugyanis, a Google és a Twitter vezetőivel együtt, újabb kellemetlen kongresszusi meghallgatáson volt kénytelen (online) megjelenni, ahol most éppen az állt a középpontban, hogy ezek az óriáscégek – a profitot hajszolva – nem érdekeltek az internetet elborító info-szemét, a dezinformáció elleni fellépésben.
Facebook says Chinese hackers used platform to target Uyghurs abroad; Jacob Knutson; Axios; 2021. március 24.
Oroszországban egy hónapon belül felfüggeszthetik a Twitter működését
Az éremnek, többnyire, van egy másik oldala is. Ez jut eszünkbe arról, hogy végleg blokkolják a Twitter működését Oroszországban, amennyiben a vállalat továbbra sem hajlandó eltávolítani az ottani médiahatóság által kifogásolt tartalmakat. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Roszkomnadzor nevű felügyeleti szerv több alkalommal is felhívta a közösségi média platformot szolgáltató amerikai cég figyelmét arra, hogy egyes tartalmak sértik az oroszországi törvényeket, ezért azok eltávolítását kezdeményezte. A legutóbb kifogásolt tartalmak közt olyan, a Twitter hírfolyamában megjelent felhívásokat nevesítettek, amelyek fiatalkorúakat buzdítottak nem engedélyezett tiltakozó demonstrációkon való részvételre. A cég vezetője, aki egyébként személyesen szokott utasítást adni a neki nem tetsző posztok (és posztolók) törlésére, mindeddig azzal tért ki az orosz hatóság kérése elől, hogy az „súlyosan korlátozná a szólásszabadság érvényesülését Oroszországban”. Figyelmeztetésül a Roszkomnadzor a hónap elején már időlegesen korlátozta a közösségi médiaszolgáltató elérhetőségét. Jack Dorsey cégvezető-tulajdonosnak most egy hónapja van arra, hogy mégis meggondolja magát, vagy véglegesen kiszorulhat a 140 milliós orosz piacról.
Russia will block Twitter in one month unless it deletes banned content: Russian news agencies; Reuters; 2021. március 16.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
