Találat: geopolitika

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. július 12.

Zsarolóvírusos támadás: lehetséges fegyver a geopolitikai érdekérvényesítésben? Az elmúlt héten egymást érték az újabb és újabb kibertámadások. A zsarolóvírusos akciókra szakosodott bűnözői csoportok sem pihentek, de egyes hírek szerint az orosz külföldi titkosszolgálat, az SzVR hackeralakulatai is újfent aktivizálták magukat. Csupán a lényeget összefoglalva, mivel most nem a konkrét támadások jelentik talán a legizgalmasabb fejleményeket: ismeretlen bűnözők zsarolóvírusos támadást intéztek a Kaseya nevű amerikai vállalat ellen, amely rendszerfelügyeleti szoftvereket szállít a jellemzően a vállalati szférából kikerülő ügyfeleinek. Ennek következtében a támadás hatásai...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. április 26.

A kínai soft power erőkivetítés nehéz időszaka Európában Az egyes országok külpolitikai érdekérvényesítésének ma már hangsúlyosan fontos „szerszámkészletét” jelentik azok a soft power eszközök, amelyek a „kemény érdekérvényesítés” szokványos megoldásai (elsősorban a fegyveres erő, az aktív külgazdasági nyomásgyakorlás, vagy mostanában már a kiber- és információs műveletek) mellett a vonzerő kiépítésével, kisugárzásával szolgálják az adott állam érdekeinek, értékeinek érvényesítését a nemzetközi térben. A szélesen értelmezett (tehát a művészetektől az oktatáson át a sportig, a kulináriáig számtalan aspektust felölelő) kultúra mellett hagyományosan az adott...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. március 29.

Twitter-összecsapások a francia és a kínai diplomácia között A hét legemlékezetesebb eseménye, legalábbis ami a digitális diplomácia világát illeti, az egyértelműen a francia és a kínai diplomácia között – eredetileg az online terekben - kirobbant szokatlanul éles perparvar volt. A francia külügyminiszter hivatalába kérette Lu Shaye-t, a Kínai Népköztársaság Párizsba akkreditált nagykövetét, hogy erőteljes tiltakozásának adjon hangot a miatt, ahogyan a kínai diplomata a közösségi média platformjain kezeli a francia tudományos élet, illetve a sajtó egyes képviselőit. Ez a diplomáciai aktus önmagában...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. február 22.

Ritkaföldfém ellátási lánc – a globális technológiai konfrontáció Achilles-sarka? 2017-óta egyre gyorsuló ütemben növekszik a két globális hatalom, a hegemón szerepéről mind inkább lecsúszó USA, és az egyre magabiztosabb kihívóként fellépő Kína közötti konfliktusrendszer. A nyílt rivalizálás döntően kereskedelmi háborúságként robbant ki, ám az ellentétek hamar egyfajta technológiai vetélkedéssé transzformálódtak. Az elkövetkező évek technológiai ökoszisztémáiban kulcsszerepet játszó 5G rendszerek kerültek az összecsapások frontvonalába, és a kínai technológiai óriáscégek, mindenekelőtt az 5G rendszerek fejlesztésében, gyártásában és telepítésében egyértelműen globális vezető szerepet játszó Huawei...

Részletek

Megjelent a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanulmánykötete: Információ- és kiberbiztonság

„Napjaink társadalmát információs társadalomnak szokás nevezni. A kifejezés abban a tekintetben mindenképpen jól ragadja meg a társadalmi-gazdasági folyamatok ismertetőjegyét, hogy egyéni és közösségi életünkben is meghatározó szerepet játszik a rendelkezésre álló információknak az a bősége, amelyet az egyre terjedő digitalizáció termel. Az előttünk álló korszak egyik legnagyobb stratégiai kihívása a minket körülvevő hömpölygő információ-áradat kordában tartása – nem abban az értelemben, hogy miként fékezzük azt le, hanem hogy miként garantáljuk biztonságos folyását, illetve hogy mi magunk miként maradjunk a felszín fölött. A...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. február 1.

Hat meghatározó tendencia 2021-re „Jelen elemzésünkben azzal foglalkozunk, hogy milyen főbb tendenciák határozhatják meg a nemzetközi politikát 2021-ben. Ugyan a koronavírus-járványt fel lehet számolni a hatékony oltóanyag megjelenésével, de a vírus még a legjobb forgatókönyvek szerint is dominálni fogja 2021 elejét. A januárban hivatalba lépő Biden-kormányzatnak egyszerre kellene újjáalkotnia a szövetségi rendszerét, visszatérnie az Iránnal kötött nukleáris megállapodáshoz, és fellépnie néhány egyre önállóbb szövetségesével szemben. Az Európai Unióban új hatalmi konfigurációt eredményezhet a német tranzíció, illetve a felkészülés a 2022-es választásokra. A...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. január 25.

Digitális minilaterális fórumok: a kiberdiplomácia eljövendő nemzetközi fókuszpontjai? A digitális diplomácia újdonságait bemutatni hivatott rovatunkban nem ritka az eset, amikor nyelvészkedésre kényszerülünk. Az infokommunikáció egyre szélesedő eszköztárát szolgálatukba állító diplomáciai testületek, illetve a modern társadalmak életét gyökerestül felforgató új technológiák nemzetközi szabályozását célzó folyamatok érthető módon a szakmai és közönségérdeklődés középpontjában állnak. Ezért aztán sokan, sokféle megközelítésben és mélységben foglalkoznak a problématerülettel, és ennek megfelelően „sokszínű” az általuk használt terminológia. Ráadásul szédületesen gyorsan változó közegről van itt szó, ami óhatatlanul együtt jár...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. január 18.

A sas és a neurális hálózat – központi irányítás alatt az Egyesült Államok MI-stratégiája A kormányváltáshoz kapcsolódó, emócióktól túlfűtött, példa nélküli erőszakos eseményekkel is kísért „őrségváltás” drámai epizódjai uralják egyelőre az Egyesült Államokról érkező híreket. E közben azonban fontos események is zajlanak a világ vezető hatalmának intézményrendszerében, amelyek jelentősen kihatnak majd a technodiplomácia globális szabályozási törekvéseire is. A múlt héten hivatalosan is megalakult az Egyesült Államok Nemzeti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Hivatala. A téma központi fókuszát az is jól mutatja, hogy ez a...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. január 11.

A nap, amikor elkezdődött az Amerika-utáni kor „A világon többé már senki nem fog úgy tekinteni Amerikára, úgy tisztelni őt, vagy éppen úgy félni tőle, mint annak előtte. Ha az ’Amerika utáni kor’ kezdetét egy adott naphoz kellene kötni, hát akkor az a dátum: 2021. január 6. lesz.” A fenti idézet nem az orosz, vagy a kínai külügyi szóvivőtől származik – ők ugyanis ennél sokkal visszafogottabban, óvatosabban kommentálták a Kapitólium „ostromáról” sugárzott, sokkoló képeket. Az amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb embere, Richard N....

Részletek

Az európai klímapolitika funkciójának változásai

„...Az európai zöld megállapodás mint geopolitikai eszköz A globális erőegyensúly évtizedek óta átrendeződőben van. A nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszerben az Egyesült Államok dominanciájának csökkenése, valamint Kína globális gazdasági és technológiai nagyhatalomként történő megjelenése figyelhető meg. A Kína és a Trump-adminisztráció között dúló kereskedelmi háború a transzatlanti kapcsolatokra is rányomta a bélyegét. Ez a konfliktus, illetve a brexit egyre inkább elősejlő realitása az Európai Uniót geopolitikai vezető szerepének felvállalására késztette. Ursula von der Leyen elődje, Jean-Claude Juncker „politikai bizottságával” szemben arra tett...

Részletek
Page 1 of 6 1 2 6