információ rövidenközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikamédiapolitika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. április 19.

Szerző: 2021. április 19.No Comments

A Wikipédia mint a digitális diplomácia kiemelt területe

Ilan Manor, akire gyakran hivatkozunk a digitális diplomácia elméleti és gyakorlati kérdéseinek taglalásakor, most egy olyan témával foglalkozik egyik legutóbbi írásában, ami a korszerű diplomácia művelői számára evidencia kellene, hogy legyen. De, nem az.
Előzetesen nem árt, ha felidézzük: amikor „digitális diplomáciáról” beszélünk, tehát arról a nagyjából a 2000-es évek első évtizedének vége óta felgyorsult folyamatról, aminek keretében az információtudomány, az Internet, a mobilkommunikáció, és különösen a közösségi platformok, sőt hova tovább a big data és a Mesterséges Intelligencia fokozatosan helyet kérnek (és kapnak) a diplomáciai szervezetek intézményi működésében, akkor általában a korszerű világ kommunikációs aspektusai jelennek meg a lelki szemeink előtt. Nem véletlen, hogy gyakran használt szinonimaként találkozhatunk a „Twitter-diplomácia” elnevezéssel is. Pedig jó, ha emlékeztetjük rá magunkat, hogy a digitalizáció, az IKT-technológiák ma már a kommunikációnál jóval sokrétűbben találnak alkalmazási terepet a diplomácia közegében. Sőt, a digitális diplomácia legújabb, talán legérdekesebb fejlesztései és fejleményei is máshoz, a külkapcsolati munka „back office” tevékenységeihez kapcsolódnak. A világ vezető külügyi szervezeteinél olyan (a Mesterséges Intelligencia technológiáit is igénybe vevő) rendszerek épülnek ki, amelyek hatalmas információtömeg valós idejű gyűjtésére, rendszerezésére, értelmezésére alkalmasak. Ezek a nyílt forrású információszerző rendszerek a diplomáciai munka máig fontos funkcióját, az információgyűjtést támogatják. Megint csak más, vezető hatalmak külügyi apparátusát Mesterséges Intelligencia alapú komplex „tárgyalás támogató” rendszerek segítik: Kína bizonyosan működtet már ilyen rendszert, de ebből a versengésből aligha maradnak ki a jelentősebb államok, az USA, Oroszország, és talán néhány nyugat-európai ország is. Ne feledjük azt sem: a diplomáciai innováció terén mindig ott van az élvonalban Izrael is.

A kommunikáció ugyanakkor természetesen fontos részét képezi a diplomáciai munkának, és ez a szerepe jól érzékelhetően tovább terebélyesedik. Így volt ez századokkal ezelőtt, és így van ez ma is. Az IKT-technológiáknak az alkalmazására természetesen ez a funkció megannyi lehetőséget kínál, és az is bizonyos, hogy ez a digitális diplomácia leginkább szem előtt zajló, tehát leglátványosabb megnyilvánulása. A Twitter valóban fontos terep, de valójában korántsem az az eszköz, ahol a modern kor digitális diplomatája immár közvetlen párbeszédet folytat a fogadó ország közvéleményével. A Twitter sokkal szűkebb, bár nagyon fontos közeget céloz meg: elsősorban nemzetközi politikai szereplők, szakértők, kutatók, médiaszakemberek használják. Nyugodt szívvel állíthatjuk ezért: a sokszor nagy felhajtás ellenére, valójában nem a Twitter a digitális diplomácia igazi csúcsfegyvere. A közvélemény jóval szélesebb körét tudja elérni a modern kor diplomatája a Facebookon, Instagramon, vagy a fiatalabb korosztályok esetében a TikTok-on keresztül. Ezek a közösségi platformok (illetve a kínai világon belül a helyi fejlesztésű megfelelőik, a Weibo, a WeChat) már valóban a digitális közdiplomácia terepét jelentik, ahol egy küldő ország diplomatái elvben a fogadó ország teljes közvéleményével képesek valós idejű, kétirányú kommunikációra, magyarul párbeszédre. Egyébként ezekben az esetekben ma már sokfelé ténylegesen egy-egy ország szinte teljes lakosságával való párbeszéd lehetőségéről beszélhetünk. Az olcsó okostelefokon alapuló mobilkapcsolódások következtében ugyanis a világ számos szegletében szinte száz százalékos az „Internet penetráció”, és gyakorlatilag hasonló arányú a közösségi média napi használóinak az aránya is.

Érdemes azonban azon is elgondolkodni: bár a közösségi platformok ma már az internetező populáció (tehát egyben a szinte teljes népesség) legfőbb online „lakóhelyét” jelentik, azért az Internetet használók számára a világháló továbbra is fontos eszköz marad más- elsősorban információszerző – tevékenységek számára is. Kevesen vitatják ma már azt is, hogy az átlagos Internet felhasználszámára, a célzott információk keresésére, sokszor tehát lényegében tanulásra is elsődlegesen a Wikipédia szolgál az online terekben. Ez a digitális enciklopédia, amelynek különlegessége abban rejlik, hogy készítése (a szócikkek írása, javítása, szerkesztése) közösségi tevékenység formájában történik, tehát így (legalábbis elvben) egy fajta kollektív tudást és bölcsességet testesít meg. Megbízhatóságával kapcsolatban ugyan rengeteg kritika merült fel az elmúlt évtizedek során, ám ennek ellenére töretlen a népszerűsége. Mindez azt jelenti, hogy az online tereket „belakó” modern állampolgárok elérésére a digitális diplomatának az (adott országban népszerű) közösségi platformok mellett a Wikipédia felülete kínálja a másik nagyon fontos lehetőséget. Természetesen másként, mint a Facebookon, vagy az Instagramon, hiszen itt az információ áramlása egyirányú (bár a javítási lehetőségek ezen némileg módosíthatnak). A Wikipédia szócikkei jelentik ma már az online terekben informálódó közösségek tagjai számára a legfontosabb tájékozódási pontot egy-egy országról, vagy az ahhoz kapcsolódó eseményekről, tényekről. Éppen ezért a digitális diplomaták fontos feladata az országukra vonatkozó (vagy azzal valamilyen összefüggésben levő) szócikkek kutatása, ellenőrzése, a pontatlanságok gyűjtése és jelzése. Illetve: fontos feladata volna. De, ma még ez meglehetősen elhanyagolt szelete a digitális diplomáciai munkának. Tulajdonképpen egyébként ezen a téren is inkább a tájékozódás, információ gyűjtés kell, hogy a diplomata fókuszában álljon. Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet Ilan Manor – nem az a célszerű, ha a kiküldött diplomaták maguk javítják a hibásnak, hiányosnak talált Wikipédia szócikkeket. Ez ugyanis alapvetően ásná alá az online enciklopédia lényegét: a pártatlan, közösségi szerkesztésben rejlő erejét.
Wikipedia is a Digital Diplomacy Priority; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2021. március 23.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor