„Az elemzés fókuszában az állt, hogy a nemzeti adatvagyonnal való hatékony gazdálkodást mennyiben támogatja a közadatok felhasználását érintő hazai szabályozási keretrendszer, valamint a nemzeti adatvagyon részét képező közadatok egyáltalán hitelesnek és megbízhatónak tekinthetők-e, ezáltal stabil támaszául szolgálnak, avagy sem, a közszféra digitalizációs és mesterségesintelligencia-alapú fejlesztéseit szolgáló törekvésekhez. Az elemzés bemutatja, hogy a nemzeti adatvagyon vonatkozásában miért bír kiemelt jelentőséggel a hiteles és megbízható adatok rendelkezésre állása. Ennek alátámasztásául ismerteti az adatvagyon felhasználásának különböző szintjeit, a mesterséges intelligencia alkalmazásának közszférabeli szerepét, valamint a közadatok hitelességének, illetve megbízhatóságának jelentőségét, kockázatait és kihívásait mind adatvédelmi, mind közpénzügyi szempontból. A bemeneti adatok pontatlansága, megbízhatatlansága ugyanis a megfelelő algoritmus alkalmazása esetén is predesztinálja a hibás eredménytermékek (következtetés, döntés) létrehozását, amely akár közvetlen anyagi kárt is okozhat, mind az állampolgárok, mind az állam számára. Az elemzés szerzői ezért felvetik, hogy paradigmaváltásra van szükség a közszféra adatainak hatékony felhasználását célzó stratégiákban, azon alapvető előfeltétel rögzítésének szükségességével, hogy a nemzeti adatvagyonnak megbízható és hiteles adatokon kell alapulnia.”
Forrás:
Hiteles és megbízható adatok a nemzeti adatvagyon szolgálatában; Pálmai Gergely, Csernyák Szabolcs, Erdélyi Zoltán; Pénzügyi Szemle; 2021/1. Különszám; 2021. május 20.; 52-66. o.
