gazdaságinformáció rövidenközigazgatás: külföldönközigazgatási informatika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. augusztus 9.

Szerző: 2021. augusztus 9.No Comments

„Cassandrától” az „Előrelátásig”. Jövő-predikciós technológiák a német külpolitika támogatására

A progresszív elköteleződésben az USA felsőoktatási intézményeihez hasonlatos német egyetemeken nem túl gyakoriak a hadsereggel közös fejlesztési programok. Már csak ezért is figyelemre méltó az a projekt, amelyet három évvel ezelőtt indított egy szűk tudóscsoport (igaz, a forma megőrzése érdekében egy közvetítő alapítvány beiktatásával), a Bundeswehr megbízásából. A Cassandra-projekt frivolnak, már-már komolytalannak tűnhet, a háromfős, irodalomtudósokból álló kutatói gárda ugyanis arra vállalkozott, hogy (persze külsős szerzők bevonásával) science fiction történetekben vázolja fel a világ várható alakulását. Az elképzelés mögött az a megfontolás áll, hogy az irodalmárok (persze, itt nyilván a valóban tehetséges művészekről van szó) rendelkeznek egy fajta intuitív képességgel. Mint emlékszünk rá, Kasszandra, a görög mítoszok szerint Priamosz trójai király lánya a jövőbe látás különös képességeivel rendelkezett, és így időben figyelmeztette városa lakóit az ostromló görögök cselvetésére. Hiába óvta azonban a hercegnő a trójaiakat, azok mégis bevontatták a falak előtt „ajándékba” otthagyott falovat. A drámai következmények jól ismertek: a faszerkezet gyomrában megbújó görög harcosok az éj leple alatt előtörtek, kinyitották az éveken át sikeresen ellenálló város kapuját, és az akháj seregek felperzselték az ellenséges várost.

Az ókori jósnőről elnevezett munkaprogram – amely a hírek szerint azóta is folyik a Tübingeni Egyetemen – persze koránt sem egyedüli a német kutatói világban. A jövő (pontosabb persze úgy fogalmazni: a lehetséges jövők, vagy más esetekben a várható, bekövetkezhető jövők) előrejelzése ugyanis már évek óta a német kormányzat figyelmének a fókuszában áll. Elsősorban a nemzetközi konfliktushelyzetek foglalkoztatják a külvilágban mind aktívabb szerepet vállaló német kormányzati embereket. A nemzetközi porond válsággócainak alakulásának előrejelzésére csaknem 20 milliárd forintnak megfelelő összeget fordított az elmúlt években a szövetségi állam. Hírek szerint ennek sokszorosát kitevő további forrást allokáltak a külpolitikai célú előrejelzések támogatására a 2025-ig terjedő időszakban. A kutatások középpontjában a Szövetségi Hadiakadémia Münchenben található big data menedzselő platformja áll. A Preview (Előrelátás) fantázianevű rendszer óriási tömegben „porszívózza be” a külpolitikai szempontból érdekes adatokat az Internetről. A hírügynökségi, hírszolgáltatói RSS-folyamok mellett számtalan adatbázisból szerzi nyersanyagát a Preview. A biztonságpolitikai (katonai) szempontból közvetlenül érdekes információk mellett strukturális összefüggésekre vonatkozó – általános politikai, gazdasági, társadalmi – adatokat is felhalmoz. Az így összegyűjtött nyers adattömeget az IBM Watson nevű Mesterséges Intelligencia platformjába táplálva dolgozzák fel. A gépi tanuló rendszer egy térképes adat vizualizációs alkalmazáson keresztül jeleníti meg a Föld aktuális biztonságpolitikai helyzetképét: az összegyűjtött információk alapján stabil helyzetűnek tekintett országokat zöld színnel jelöli a rendszer. A feszültségre utaló jelek alapján azonban az érintett területeket narancssárga színkóddal mutatja az alkalmazás. Az egyértelműen válságjeleket generáló térségek pedig vörös színkóddal figyelmeztetik a döntéshozókat a közelgő veszélyekre.

Hírek szerint a Preview már egy ideje aktívan segíti a német döntéshozókat a külpolitikai-diplomáciai lépések megalapozásában. Egyes források például úgy fogalmaztak: a Mesterséges Intelligencia alapú válság előrejelző rendszernek köszönhetően Angela Merkel kormánya több hónappal előre pontos előrejelzéseket kapott – és így értékes felkészülési időhöz jutott – a mozambiki iszlamista felkelés kirobbanásáról. A kelet-afrikai állam Cabo Delgado tartományában ugyanis az ISIS terrorszervezethez kötődő fegyveresek harcokat robbantottak ki azzal a céllal, hogy a területet elszakítva, Afrika belső területein hozzanak létre egy iszlám „államot”.

Az MI-alapú krizis előrejelző rendszerrel természetesen még javában folynak a kísérletek. A német egyetemi projektet vezető Carlo Massala nemzetközi kapcsolatok professzor célja az, hogy a rendszer legalább egy-másfél éves előretartással legyen képes pontos predikciókat adni a válsággócok kialakulását illetően. Természetesen nincsen szó az elemzés és előrejelzés teljes automatizálásáról. A Preview technológia – állítja Massala – nagyjából az elemző munka 84%-át képes elvégezni. Ugyanakkor kulcsfontosságú szerep hárul továbbra is az emberi elemzőkre, akiknek a döntéseit a gépi technológia tulajdonképpen csak hatékonyan támogatja. A hatékonyság tekintetében a rendszer valóban impresszív képességekkel rendelkezik, messze túlszárnyalva a nemzetközi életet elemző szakértők képességeit: nagyjából 500 gigabájt információt dolgoz fel másodpercenként. Az IBM Watsonja azonban nem képes „a sorok között” olvasni. Ellentétben a számítógép mereven lineáris képességeivel az ilyen intuíción alapuló értelmezésekben az emberi agy továbbra is messze fölényben van a géppel szemben.

A digitális technológia külpolitikai, diplomáciai célú alkalmazásában – ahogy azt sokszor hangsúlyozni szoktuk mi is hírlevelünkben – ma még többnyire a kommunikatív aspektusokon van a hangsúly. A legfontosabb alkalmazások a külpolitikai célországok (és persze legalább annyira a saját belső közvélemények) nyilvános diplomáciai elérésének kiterjesztésére fókuszálnak. Az eszközöket éppen ezért többnyire a közösségi média platformok lehetőségeire építő technológiai alkalmazások jelentik. Miközben a korszerű diplomácia nagy lendülettel és elvárásokkal állítja céljai szolgálatába a digitális közösségi kommunikáció lehetőségeit, érdemes mindig szem előtt tartani, hogy több helyen folynak az intenzív kísérletek arra, hogy a korszerű IKT-technológiák forradalmi lehetőségeit a diplomáciai munka úgy nevezett „back office” folyamatainak a támogatására is igénybe vegyék. Ezek a fejlesztések – szemben a nagy láthatóságú „Twitter-diplomáciai fejleményekkel – többnyire diszkréten a homályban maradnak. Az ilyen (többnyire a big data gyűjtését és feldolgozását, a gépi tanuló algoritmusok széleskörű alkalmazását felölelő) projektek ugyanis a diplomácia klasszikus hírszerzési funkciójához kapcsolódnak. Csupán elvétve kerül ezért reflektorfénybe a digitális technológia ilyen alkalmazása a világ külügyi szervezeteiben. A gyér információt azonban mi is gondosan gyűjtjük. Az elmúlt két évben már többször is hírt adtunk a brit külügyminisztérium big data alapú globális hírgyűjtő, hírelemző rendszeréről. Beszámoltunk a svéd külügyi tárca háttérintézményeként működő Svéd Intézet hasonló digitális technológiájáról. Néhány évvel ezelőtt felröppent a hír – mi is közreadtuk az értesülést -, hogy a kínai diplomácia alakítói teljesen automatizált döntéstámogató rendszerrel igyekeznek lépéselőnyhöz jutni az egyre élesedő geopolitikai küzdelmekben. Tulajdonképpen nem is meglepő, hogy a német külpolitika alakítói (akik háromnegyed évszázadnyi hangsúlyos és önként vállalt csendes „befelé fordulás” után egyre aktívabban keresik a globális szerepvállalás lehetőségeit) maguk is igyekeznek az IKT-forradalom technológiai lehetőségeit kihasználni Németország diplomáciai súlyának erősítésére. Különösen érdekes lenne többet megtudni arról is: milyen fejlesztései vannak ezen a területen az Egyesült Államoknak? És Oroszországnak?
At first I thought, that is crazy: the real life plan to use novels tp predict the next war; Philip Oltermann; The Guardian; 2021. július 28.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Kína exportteljesítménye az amerikai-kínai kereskedelmi tarifa-háború ellenére is dinamikusan növekszik

Sok szempontból meglepő fejleményekről számol be az amerikai Harvard egyetem Gazdaságnövekedési Intézetének (Growth Lab) egy a közelmúltban publikált jelentése. A kínai gazdaság export teljesítménye, egészen pontosan az export technológiai tartalma folyamatosan növekedett az elmúlt fél évtizedben. Ez annyit jelent, hogy a két globális szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság közötti kereskedelmi háborúság, és azzal párhuzamosan kibontakozó büntető vámtarifa rendszer nem érte el tervezett hatását (a KNK gazdaságpolitikai eszközökkel való visszaszorítását). A Harvard export-növekedési indexe szerint a kínai export technológiai komplexitása a 2018-ban kirobbant vámtarifa háború ellenére folyamatosan tovább növekedett. Ez egyértelműen arra mutat, hogy Kína gazdasága az elkövetkező évtizedben is dinamikusan növekszik, bővülési rátájával bizonyosan túlszárnyalva a térség feljövő gazdaságának tekintett Indiát.

Az előrejelzés alapjául szolgáló Harvard-index az egyes országok által exportált árucikkek diverzitását és technológiai fejlettségét igyekszik mérni. Ebben a tekintetben az USA az utolsó lezárt évben, 2019-ben a világranglista 11. helyén állt, miközben Kína a 16. helyre zárkózott fel (felére faragva egy évtized alatt az Egyesült Államok előnyét ezen a téren). Nagyon tömören úgy lehet fogalmazni, hogy az amerikai kormányzat által életbe léptetett vámtarifa szabályok sem tudták meggátolni Kínát a fejlett technológiájú árucikkek kivitelének bővítésében. Ez nem kis mértékben annak is volt köszönhető, hogy a kínaiak ügyesen diverzifikálták kivitelüket.
China’s exports of sophisticated tech products grew despite US-China trade war tariffs, Harvard study shows; The South China Morning Post; 2021. augusztus 4.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor