A Microsoft egyik korábbi igazgatója vezeti majd a Fehér Ház ürtechnológiai tanácsát
Chirag Parikh, a Microsoft Azure Space eddigi főigazgatója vezeti majd az amerikai kormányzat befolyásos űrtechnológiai-űrpolitikai tanácsát. A Microsoft felhőszolgáltatásaiért felelős veterán igazgatója a Fehér Házban (magyarán az elnök közvetlen alárendeltségébe tartozó kormányzati szervezetben) felel majd a világűrrel kapcsolatos szakpolitikai tevékenységért felelős testület munkájáért.
Lényegében arról van szó, hogy az elnöki munkaszervezeten belül az ún. Nemzeti Űrpolitikai Tanácsot (National Space Council) vezető Kamala Harris alelnök felkérte a jelentős nemzetbiztonsági múlttal is rendelkező Parikhot az általa felügyelt testület napi munkájának irányítására. Az új kormányzat első félévi munkája alapján már jól körvonalazódik, hogy a Biden féle vezetés a globális rivalizálás egyik fontos terepeként tekint a világűrre, és ennek megfelelő fontosságot tulajdonít a hozzá kapcsolódó szakpolitikai munkának is. Megfigyelők úgy értékelik, hogy az űrpolitika alakításáért felelős tanács élére három hónappal ezelőtt kinevezett Harris alelnök a közvetlen operatív irányításért felelős Parikh kiválasztásával szeretné a saját arculatára formálni ezt a vélhetően fontos szerepet kapó testületet. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy – Harris eddigi koncepciójához igazodva – a nemzeti űrpolitikai tevékenységen belül a világűrbe telepített eszközök kiberbiztonsága kerüljön a kormányzati munka fókuszába. Ugyanakkor Biden politikai vállalásait támogatva a klimaváltozással kapcsolatos politikákban is jelentősebb szerepet szánna az USA űreszköz-parkjának (elsősorban nyilván a klimajelenségek monitorozásában biztosítva meghatározó szerepet az amerikai műholdhálózatnak).
Szakmai körökben várakozással figyelik az űrpolitikai testület munkájához kapcsolódó személyzeti döntéseket. A szervezetnek ugyanis meglehetősen hányatott múltja van: 1993-ban, alig három évvel az után, hogy az idősebb Bush elnök felállította a Fehér Ház Űrtanácsát, lényegében fel is számolták a működését. Csupán 2017-ben élesztette újjá a Trump-kormányzat ezt a testületet: Scott Pace operatív titkár irányítása alatt jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy egy nemzetközi normarendszert dolgozzanak ki a világűrben való felelős állami viselkedésre. (Érdemes kiemelni az egybeesést: az elmúlt évtizedben a kibertérrel kapcsolatos szabályalkotó munkában is, amely éppen a felelős állami viselkedés elemeinek kimunkálását célozta az ENSZ égisze alatt, élenjáró szerepet játszott az Egyesült Államok.) Ezen túlmenően az elnöki kormányzati ökoszisztémához tartozó tanács kulcsszerepet játszott abban, hogy az Obama-időszakban létrejött űrkutatási program nyisson a magánszektor irányába. Az ennek nyomán kikristályosodó Artemis program célja, hogy újabb emberes repüléseket készítsen elő a Holdra.
Az Űrtanács irányítását most átvevő Parikh szakmai előélete különösen alkalmassá teheti őt ennek az új funkciónak a hatékony ellátására. Korábban ugyanis az USA hírszerző közösségében a tudományos és technológiai ügyekért felelős egyik felsővezetőként szolgált. Később, az Obama kormányzat alatt (amikor az Űrtanács nem működött) az elnöki kabinet részét képező legfontosabb külpolitikai-biztonságpolitikai döntéshozó szervezet, a Nemzetbiztonsági Tanács űrpolitikai részlegét vezette. Később, a Microsoft Azure Space vállalatának az élén a műhold alapú felhőszolgáltatásokért felelt.
Az Űrtanács élén Parikh fontos állami vezetőkből összeálló testület munkájáért felel majd. A testületben ugyanis az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA igazgatója mellett helyet kap például a hírszerző közösséget összefogó Országos Hírszerzési Igazgató (Director of National Intelligence) is: negyedévente ülésezve minden fontos polgári és nemzetbiztonsági témájú űrpolitikai kérdést napirendre tűzhet a tanács.
Microsoft director with intelligence background will lead the White House’s space council; Joey Roulette; The Verge; 2021. augusztus 2.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Kína újabb műhold fellövésével növelte a világűrben keringő kiterjedt szatelit-hálózatát
Néhány nappal ezelőtt Kína újabb műholddal gyarapította egyre terebélyesedő űrbéli hálózatát. A Csunghszing-2E (Zhongxing-2E) típusjelű mesterséges égitestet a Szecsuán tartományban levő Hszicsang (Xichang) űrközpontból bocsátották fel. Az 5,4 tonna összsúlyú szerkezet pályára állításáért a Kínai Műholdas Kommunikációs Vállalat, egy állami cég felel. A KMK-t 2001-ben hozták létre azzal a céllal, hogy műhold alapú szolgáltatásokat biztosítson hazai és külföldi megbízóknak egyaránt. A vállalat jelentőségét jól mutatja, hogy a kínai űrkutatás fővállalkozójának, a Kínai Űrtudományi és Technológiai Vállalatnak az egyik legfontosabb beszállítója
.
A kínai űrprogramban széles körben használt Hosszú Menetelés típusú hordozó rakétával feljuttatott műhold sikeresen levált, és előre eltervezett Föld körülipályára állt. A 15 éves működési élettartamúra szánt mesterséges hold nagy felbontású képi jeltovábbításra szolgál majd, illetve általános adatforgalomra lesz használható. A mostani műhold felbocsátás kapcsán a szakértők kiemelik, hogy érezhetően gyorsul Kína mesterséges égitest programjának a tempója. Ebből a szempontból az idei, 2021-es év mérföldkő lesz majd, mivel első alkalommal sikerül túlszárnyalni az évi 40 műhold fellövést.
Chinese Space Program Launches Zhongxing-2E Satellite from Xichang Facility in Sichuan Province; Peter Caterall; Pandaly; 2021. augusztus 6.
Jelentős katonai megrendelések híján mikroműholdakkal szállna be az űrversenybe a német ipar
Az elmúlt héten a németországi Porsche holding (több más befektetővel közös konzorciumban) jelentős invesztálással 165 millió dolláros tőkebefektetést eszközölt egy bajorországi vállalatba. A fejlesztés célja, az Isar Aerospace cég, amely alapvetően mikroműholdak fejlesztését és pályára állítását tűzte ki üzleti profilként.
A kisméretű mesterséges égitestek (jellemzően 10 centiméter élhosszú, és nagyjából 1 kilogramm összsúlyú kockatestek) – vélik az Isar vezetői – alkalmasak lehetnek arra, hogy dinamizálják a németországi iparvállalatok űrkutatási fejlesztéseit. A német ipari vállalkozók ugyanis úgy látják, hogy az ország hamarosan jelentős lemaradásba kerülhet nem csupán a nyilvánvalóan messze előtte járó Egyesült Államok, de szomszédos európai államok fejlesztéseivel szemben is. Ennek egyik elsődleges okát abban látják, hogy amíg másutt (az USÁ-n kívül akár Franciaországban is) a hadseregek jelentős megrendelőként dinamizálják a hazai űrtechnológiai iparágakat, addig Németországban az egyébként is meglehetősen szűkös honvédelmi költségvetés túlnyomó részét a járműipar szívja fel.
Az üzletben érdekelt német vállalkozások szerint a kis és közepes műholdak pályára állítása 2027-re évi 30 milliárd dolláros üzletté nőheti ki magát. Az Isar üzleti terveiben úgy kalkulál, hogy 5 millió euró költséggel összesen 1,3 tonna hasznos terhet lenne képes Föld körülipályára állítani. Ugyanakkor elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy ez a piaci szegmens is meglehetősen zsúfolt. A német iparnak itt is olyan jelentős finanszírozási hátterű vállalatokkal kell felvennie a versenyt, mint például a SpaceX, amely egyetlen hónap leforgása alatt 88 műholdat állított pályára.
Mikroműholdakkal szállna be az űrversenybe Németország; Kosztolányi Bálint; Világgazdaság; 2021. augusztus 4.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
