„Az energiaátmenet során megkerülhetetlen az energiarendszer radikális átalakítása. Nem várhatunk arra, hogy energetikai nagyvállalatok beruházásai teremtsenek zöld energiarendszert: a klímasemlegességet csak hétköznapi emberek, önkormányzatok, közintézmények és egyszerű gazdasági vállalkozások bevonásával érhetjük el. Az energiaközösségek ilyen állampolgári együttműködéseket jelentenek, mint azt számos inspiráló európai példa bizonyítja a horvát Križevci (Kőrös) városától a dán Samsø szigetéig. Az energiaközösségek nem csak a megújuló energiáról szólnak. Számos esetben hosszú távon kötelezik el magukat, hogy energiahatékonysági beruházásokkal csökkentik is az energiafelhasználást.

Az energiaközösségek hazai akadályairól és lehetőségeiről készített egy részletes értékelő tanulmányt a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Szolidáris Gazdaság Központ (SZGK), dr. Gajdics Ágnes ügyvéd (EMLA Egyesület) közreműködésével. A tanulmány szerint közösségi energia komoly hazai potenciállal rendelkezik, a területnek azonban egyelőre kialakulatlanok a jogi, adminisztratív és támogatáspolitikai keretei.

A tanulmány azonosítja azt a négy legfontosabb változtatást, amely az energiaközösségek hazai megerősödéséhez szükséges.

1. Világos szabályok a polgárokért: A hazai jogban az elmúlt évben először megjelentek az energiaközösségekre vonatkozó uniós meghatározások, az átültetés azonban felemásra sikerült. Egyrészt fontos lenne, hogy a törvény jobban kiterjessze az energiaközösségek tevékenységi körét, másrészt viszont korlátoznia kellene a nagyvállalati befolyásszerzés lehetőségét az állampolgári kezdeményezésekben.

2. Használható forrásokat az energiaközösségeknek: Az uniós források elosztásában örvendetes módon prioritásként jelentek meg az energiaközösségek, egyaránt szerepelnek uniós források (pl. Helyreállítási Alap, a fejlesztési Operatív Programok és a klímabarát Modernizációs Alap) hazai tervezeteiben. Ezek azonban csak a célok. A pályázatok részletes szabályainak biztosítani kell a későbbiekben, hogy a források életképes, valódi energiaközösségeket segítsenek létrejönni.

3. Egy nonprofit közösségi energiaügynökség kulcsszerepet tölthetne be energiaközösségek elősegítésében informálással, tanácsadással, sőt, akár források biztosításával. Egy ilyen ügynökség valóban motorja lehetne az energiaközösségek elterjedésének.

4. Árammegosztás a kulcs: A termelt villamos áram helyben történő megosztása nélkül nem jöhet létre igazi energiaközösség. A hazai szabályozásban ennek lehetősége már megjelent, de a részletszabályok kialakítása és a rendszerhasználat díjazásának arányosítása szükséges, hogy valóban élni lehessen ezzel a lehetőséggel.

Az értékelő tanulmány nem csupán az energiapolitika döntéshozói számára nyújt fogódzót egy kedvező keretrendszer kialakítása érdekében. Az MTVSZ és az SZGK kifejezetten szeretné elősegíteni hazai civil és önkormányzati energiaközösségi kezdeményezések létrejöttét. A tanulmány elsősorban nekik kínál segítséget lehetőségeik felmérésével és változtatási javaslatok megfogalmazásával.

Tanulmány innen letölthető. (Megújulóenergia-közösségek akadályai és lehetőségei Magyarországon. Értékelő tanulmány)

A 30. Zöld Civil Országos Találkozó állásfoglalást fogadott el “A megújuló forrásból termelt villamos energia megosztás szabályozása” címmel, mely a következőket tartja elengedhetetlennek a szabályozás során:
– Igazságos, használat-arányos rendszerhasználati díjak bevezetése
– Az energiaközösségi tagok között az árammegosztás áfa-mentességének biztosítása
– A megosztott energia elszámolását lehetővé tevő számlázási rendszerek bevezetése a fogyasztók meglévő (egyetemes) szolgáltatójánál
– Nyilvános társadalmi részvétel biztosítása a hálózati engedélyesek és egyetemes szolgáltatók üzletszabályzatainak kidolgozásában
– Határidő kitűzése a részletszabályok kidolgozására

Az állásfoglalás innen letölthető. ( Állásfoglalás a megújuló forrásból termelt villamos energia megosztás szabályozásáról )”

Forrás:
Mi kell a hazai energiaközösségeknek?; Magyar Természetvédők Szövetsége; 2021. augusztus 31.