„Miben állnak az uniós küldetések?
A küldetések új, ambiciózus eszközt kínálnak néhány alapvető kihívás megoldására. Egyértelmű célokhoz kötöttek, melyeket meghatározott időkereten belül kell elérni. Hatásukat azáltal fejtik ki, hogy új szerepkört szánnak a kutatásnak és az innovációnak, ezt pedig az irányítás és az együttműködés új formáival ötvözik, és a polgárokat is bevonják a megvalósításába.
A küldetések a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram újdonságai közé tartoznak. A kutatás és az innováció talajáról indulva az uniós küldetések meghatározott időkereten belül elérendő merész, konkrét és mérhető célokat tűznek ki, valamennyi európai polgár számára kézzelfogható eredményekre törekedve. A Bizottság a programfinanszírozás, a szakpolitikák és a jogalkotás, illetve a célkitűzések eléréséhez szükséges egyéb tevékenységek összehangolása révén teremti elő a megvalósításukhoz szükséges erőforrásokat. A küldetések emellett arra törekednek, hogy az állami és magánszereplők, például az uniós tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a befektetők mozgósítása és aktív szerepvállalása révén érjenek el valódi és tartós hatást. A küldetések egyik kritikus eleme az állampolgárokkal való együttműködés az új megoldások és megközelítések társadalmi elterjedésének előmozdítása érdekében.
Miért van szükség a küldetésekre?
Korunk éghajlati és egészségügyi válságaival szemben új és innovatív módszerekre és összefogásra van szükség. Ugyanarra a közösségi szellemre és együttműködési készségre kell építenünk, amelyet Európa a Covid19-világjárvány és az idei nyáron a kontinens számos részét sújtó természeti katasztrófák során mutatott. A dolgok jelenlegi állása nem fenntartható. Bátor és ambiciózus politikára van szükség, amely egyértelmű célok mentén alakítja a jövőt, amelyben élni szeretnénk.
Az uniós küldetések alapelgondolása az, hogy az összetett társadalmi kihívások összehangolt erőfeszítéseket követelnek meg Európától, hogy 2030-ra eredményeket érhessünk el az öt fő társadalmi kihívás terén. Ennek jegyében támogatják a jelenlegi Bizottság ambiciózus prioritásait, és felismerték, hogy meg kell haladni a jelenleg rendelkezésre álló eszközöket.
Hogyan járulnak hozzá a küldetések az uniós prioritásokhoz?
Az uniós küldetések támogatják Európa zöldebb, egészségesebb, befogadóbb és reziliensebb kontinenssé válását. Céljuk, hogy kézzelfogható előnyöket vívjanak ki az európai polgárok számára, akik részt vehetnek kidolgozásukban, végrehajtásukban és nyomon követésükben.
Rendeltetésük szerint hozzá fognak járulni a Bizottság fő szakpolitikai prioritásaihoz, például az európai zöld megállapodáshoz, az európai digitális stratégiához, az európai egészségügyi unióhoz, az emberközpontú gazdasághoz és az új európai Bauhaushoz. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló küldetés például konkrét eleme az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új stratégiának, a rákellenes küldetés az európai rákellenes tervnek, a talajra irányuló küldetés pedig a vidéki területek hosszú távú jövőképének.
Milyen küldetéseket hirdet meg a Bizottság?
A Bizottság öt küldetést indít, melyeknek a következő célokat kell megvalósítaniuk:
1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: legalább 150 európai régió és közösség támogatása abban, hogy 2030-ra az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé váljanak
Ez a küldetés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás sürgető kihívásában megragadja a lehetőséget arra, Európa reziliens és méltányos földrésszé váljon, amely kellően felkészült az olyan éghajlati zavarok kezelésére, mint a szélsőséges időjárás, az erdőtüzek és a fertőző betegségek. A küldetés támogatni fogja az európai régiókat abban, hogy felkészüljenek az elkerülhetetlen változásokra és a szélsőséges eseményekre, továbbá megosszák egymással tapasztalataikat, illetve az emberéletek és megélhetési lehetőségek megóvását célzó megoldásaikat.
2. Rákbetegségek: 2030-ig több mint 3 millió ember életminőségének javítása a megelőzés és a gyógyítás révén, valamint hosszabb és jobb élet biztosítása a rákban szenvedők és családjaik számára
A küldetés támogatni fogja a tagállamokat, a régiókat és a közösségeket a rákbetegségek elleni küzdelemben, amire a Covid19-világjárvány romboló hatása miatt fokozott szükség van. Célja a rákkal kapcsolatos ismeretek bővítése, a megelőzés javítása, a diagnózis és a kezelés optimalizálása, a betegek és családjaik életminőségének javítása, és az ellátáshoz való méltányos hozzáférés biztosítása egész Európában. A küldetés a polgárokat, köztük a betegeket is a kutatás és az innováció fókuszába, a kutatást és az innovációt pedig a szakpolitika kidolgozásának középpontjába állítja.
3. Óceánjaink és vizeink minőségének helyreállítása 2030-ig
Az ember okozta, éghajlatváltozásból fakadó változások súlyos veszélyt jelentenek óceánjainkra és vizeinkre, és következésképpen társadalmainkra. A küldetés új, rendszerszintű megközelítése egységes egészként kezeli az óceánokat és a vizeket, és kulcsszerepet igyekszik betölteni a klímasemlegesség elérésében és a természet helyreállításában. Célja megvédeni a vízi ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget az uniós tengeri területek 30%-ának védetté nyilvánítása; a tengeri ökoszisztémák, illetve 25 000 kilométernyi folyószakasz szabad vízáramlásának helyreállítása; a szennyezés megelőzése és megszüntetése, nevezetesen a tengerbe jutó műanyaghulladék, a tápanyagveszteség és a kémiai peszticidek használatának 50%-os csökkentése; a kék gazdaság klímasemlegessé és körforgásossá tétele, valamint a nettó nulla tengeri kibocsátás megvalósítása révén.
4. 100 klímasemleges és intelligens város 2030-ra
A globális CO2-kibocsátás több mint 70%-áért felelős városokra kulcsszerep vár a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésében. A polgárokkal szoros együttműködést hirdető ún. klímaszerződések keretében a küldetés legalább 100 városnak nyújt támogatást ahhoz, hogy 2030-ra klímasemlegessé váljanak. Ezek a városok vezető szerepet vállalnak az éghajlatpolitikai és digitális innovációban, és olyan megoldásokat demonstrálnak, amelyeknek köszönhetően 2050-re az összes többi város követheti példájukat.
5. Talajvédelmi megállapodás Európának: 100 élő laboratórium és világítótorony-projekt, amely előmozdítja az egészséges talajra történő, 2030-ig megvalósítandó átállást
A földi élet az egészséges talajokból táplálkozik, és az utóbbiakat fenyegető veszélyek kiszolgáltatottabbá tesznek bennünket az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával és a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben. A küldetés párbeszédet kezdeményez a polgárokkal, illetve hatékony partnerségeket alakít ki az ágazatok és területek között a talaj védelme és helyreállítása érdekében. Célja, hogy hozzájáruljon a zöld megállapodás fenntartható gazdálkodással, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciával, biológiai sokféleséggel és szennyezőanyag-mentességgel kapcsolatos célkitűzéseihez.
Miben térnek el a küldetések a hagyományos kutatási és innovációs politikától?
Az uniós küldetések új szerepet szánnak a kutatásnak és az innovációnak. A kutatás és az innováció határozzák meg az elérendő eredmények felé vezető irányt, de a küldetések hatóköre messze túlmutat egy kutatási projektén. A kutatási és innovációs fellépési portfólióban helyet kapnak az ágazatokon és területeken átívelő alap- és alkalmazott kutatási projektek. A küldetés emellett hangsúlyos szerepet szán a megoldások demonstrációjára és felfuttatására, illetve a helyi körülményekhez igazítására.
Például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó küldetési tervek alapján 100 millió eurót bocsát rendelkezésre olyan nagyszabású demonstrációkra, amelyek célja az éghajlatváltozás főbb veszélyeinek, például az áradásoknak a kezelése a helyi körülményekhez igazodva. A rákellenes küldetés egy olyan új közös irányítási modell létrehozását tervezi, amely biztosítja a rákkal kapcsolatos kutatás, innováció és szakpolitikai fejlemények szisztematikus és hatékony integrációját Európában. Az óceánokra és vizekre irányuló küldetés a tengerek és vízgyűjtő területek szintjén világítótorony-projektek hálózatát hozza létre a küldetés végrehajtása és a védett tengeri területek hálózatának bővítése érdekében. A klímasemleges és intelligens városokkal foglalkozó küldetés keretében a kiválasztott városok bevonják polgáraikat a klímasemlegesség 2030-ig történő elérését elősegítő, klímasemleges városokra vonatkozó megállapodások kidolgozásába. A talajvédelemre irányuló küldetés pedig arra ösztönzi az embereket, hogy vegyenek részt a talaj egészségének közös javítását célzó civil tudományos kezdeményezésekben.
Hogyan működik a küldetések irányítása?
Az uniós küldetések új irányítási formákat vezetnek be. A társadalmi kihívások olyan rendszerszintű választ igényelnek, amelynek túl kell lépnie a szakpolitikák, programok és különböző irányítási szintek közötti mesterséges határvonalakon. A küldetések konkrét és megvalósítható célkitűzésekből indulnak ki, és azok mögé felsorakoztatnak minden szereplőt – a kormányzat különböző szintjeit, a kutatókat és az innovátorokat, a kis- és nagyvállalkozásokat, a befektetőket és a civil társadalmat.
A rákellenes küldetés például olyan új közös irányítási modell létrehozását tervezi, amely biztosítja a rákkal kapcsolatos kutatás, innováció és szakpolitikai fejlemények szisztematikus és hatékony integrációját Európában.
Milyen szerep vár a polgárokra az uniós küldetésekben?
Az uniós küldetések közelebb hozzák az EU-t valamennyi európai polgárhoz, mivel ez utóbbiak a megoldás részét képezik. A küldetések európai, regionális és helyi szinten is bevonják az embereket a közös jövő alakításába, a kezükbe adva a politikai döntéshozatal irányítását, a gyakorlatban is megvalósítva az Európa jövőjéről szóló konferencia jövőképét.
A polgárok részt vettek a küldetések közös tervezésében, és a Bizottság elkötelezett amellett, hogy a küldetések teljes életciklusa során bevonja őket, például a projektekben való részvétel és az eredmények értékelésének formájában. E közös alkotó folyamat nem korlátozódik a konzultációra, hanem általánosságban szoros kapcsolatot feltételez a vélemények meghallgatása, a visszajelzés és a cselekvés terén egyaránt. Emellett a társadalmi innováció és a polgárok tudása potenciálisan nagy mértékben hozzájárulhat a küldetési célok megvalósításához. A klímasemleges és intelligens városokkal foglalkozó küldetés keretében például a kiválasztott városok bevonják polgáraikat a klímasemlegesség 2030-ig történő elérését elősegítő, klímasemleges városokra vonatkozó megállapodások kidolgozásába. A polgárok aktívan részt vesznek majd a helyi hatóságok fellépéseinek végrehajtásában, magukévá teszik azokat és legitimitást kölcsönöznek nekik.
Hogyan készítették elő a küldetéseket?
A Bizottság öt, vezető szakértőket tömörítő küldetési testületet hozott létre, hogy segítsenek meghatározni, megtervezni és megvalósítani az Európai horizont program küldetéseit. A testületek által 2020 szeptemberében a Bizottságnak átadott javaslatok alapján a Horizont Európa stratégiai terv öt küldetést határozott meg.
2020 októberében a Bizottság jóváhagyta a javasolt öt küldetést. Ezzel megkezdődött az előkészítő szakasz, melynek során kidolgozták az öt részletes végrehajtási tervet, amelyek tartalmazták a célkitűzéseket, a beavatkozási logikát és a teljesítmény mérésére szolgáló mutatókat. A Bizottság ezeket a terveket konkrét kritériumok alapján kiértékelte, és engedélyezte a küldetések elindítását.
Mennyi ideig tartanak a küldetések?
A küldetések addig tartanak, amíg az a céljaik eléréséhez szükséges. Nincs meghatározott időtartamuk, de ambíciójukból és nagyságrendjükből adódóan várhatóan 2030 körül mutathatnak fel jelentős eredményeket.
Hogyan történik a küldetések végrehajtása?
Az uniós küldetések mostantól teljes körű végrehajtási szakaszukba lépnek. A Horizont Európa első, 2021–2022-es időszakra vonatkozó munkaprogramja, amelyet a Bizottság 2021 júniusában tett közzé, számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek megalapozzák a küldetések végrehajtását. A program az év végéig teljes körű kutatási és innovációs menetrenddel kerül aktualizálásra.
Ezzel párhuzamosan a küldetések kapcsolatba lépnek a részt vevő régiókkal, városokkal és szervezetekkel, valamint az állampolgárokkal. Ahhoz, hogy sikerrel járjanak, a küldetéseknek mozgósítaniuk és aktív szerepvállalásra kell késztetniük az állami és magánszereplőket, például az uniós tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, a kutatóintézeteket, a vállalkozásokat és a befektetőket, hogy ezáltal érjenek el valódi és tartós hatást. A küldetések egyik kritikus eleme a helyi közösségek megszólítása és az állampolgárokkal való együttműködés az új megoldások és megközelítések társadalmi elterjedésének előmozdítása érdekében.
Milyen költségvetéssel rendelkeznek a küldetések?
Az egyes küldetéseknek nincs előre meghatározott költségvetése, hanem azt a kihívás nagyságához kell majd igazítani. A küldetések várhatóan különböző forrásokból és – többek között nemzeti és regionális – szintekről származó finanszírozást fognak bevonzani.
A kutatási és innovációs összetevőt illetően a Horizont Európáról szóló jogszabályok értelmében a keretprogram első három évében a II. pillér (Globális kihívások és európai ipari versenyképesség) éves költségvetésének legfeljebb 10%-a programozható a küldetések végrehajtására vonatkozó egyedi felhívások útján. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a Bizottság 1,9 milliárd eurót bocsát rendelkezésre a Horizont Európa keretprogramból a 2021–2023-as időszakban arra, hogy megkezdődhessen az öt küldetés végrehajtása.
Az első három évben a Horizont Európa klaszterek egyes küldetésekhez való pénzügyi hozzájárulását a küldetések K+I igényeinek, illetve az adott klaszterek által lefedett prioritásokhoz való viszonyának elemzése alapján határozták meg. A további évekre szóló költségvetést a küldetés előrehaladásának 2023-ban esedékes felülvizsgálatával párhuzamosan határozzák meg, amint azt a Horizont Európáról szóló jogszabályok is lefektetik.
Hogyan fogják támogatni a küldetések az innovációt és a növekedést?
Az uniós küldetések jellegüknél fogva támogatják az innovációt és a változást. Konkrétan a technológiai innovációt illetően a technológiai készenléti szintek széles skáláját átfogó tevékenységeket foglalnak magukba, olyan kiegészítő intézkedésekkel együtt, mint az új szabványok vagy szabályozások elfogadása vagy a piaci hiányosságok orvoslását célzó új szakpolitikai eszközök kidolgozása. Az uniós küldetések a forrásokat és a magánberuházásokat a meglévő innovatív piacok felé terelik, de egyúttal új piacokat is létrehoznak az európai fenntartható növekedés számára, javítva az európaiak mindennapi életét.
További információk
Sajtóközlemény: A Bizottság uniós küldetéseket indít fontos kihívások kezelésére
Tájékoztatók:
- Az uniós küldetések
- Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló küldetés
- Rákellenes küldetés
- Az óceánok és vizek helyreállítására irányuló küldetés
- A klímasemleges és intelligens városokra irányuló küldetés
- A talajvédelemre irányuló küldetés
Közlemény az uniós küldetésekről
Az uniós küldetések végrehajtási tervei
Az uniós küldetések honlapja”
Forrás:
Kérdések és válaszok: az uniós küldetések; Európai Bizottság; 2021. szeptember 29.
