Skip to main content

Találat: küldetésorientált innovációs politika (KOIP)

Kérdések és válaszok: az uniós küldetések

„Miben állnak az uniós küldetések? A küldetések új, ambiciózus eszközt kínálnak néhány alapvető kihívás megoldására. Egyértelmű célokhoz kötöttek, melyeket meghatározott időkereten belül kell elérni. Hatásukat azáltal fejtik ki, hogy új szerepkört szánnak a kutatásnak és az innovációnak, ezt pedig az irányítás és az együttműködés új formáival ötvözik, és a polgárokat is bevonják a megvalósításába. A küldetések a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram újdonságai közé tartoznak. A kutatás és az innováció talajáról indulva az uniós küldetések meghatározott időkereten belül elérendő merész, konkrét...

Részletek

Az innovációpolitika új eszközei: az Európai Bizottság uniós küldetéseket indít fontos kihívások kezelésére

„A Bizottság ma öt új uniós küldetést indított útjára, amelyek az együttműködés új és innovatív formáját képviselik, céljuk pedig Európában és azon kívül egyaránt javítani az emberek életminőségét. Az uniós küldetések célja az egészségügy, az éghajlat-politika és a környezetvédelem terén jelentkező fontos kihívások kezelése, valamint ambiciózus és inspiráló célok elérése ezeken a területeken. A Horizont Európa új elemeként és az uniós politika eredeti koncepciójaként bevezetett küldetések a biztosi testület kilenc tagjának felügyelete alatt számos bizottsági szolgálatot összefogva támogatják majd a Bizottság fő...

Részletek

Digitalizáció, mesterséges intelligencia és a munka világa – új társadalmi szerződésre van szükség?

„Az Európai Parlament elnöksége a technológiai értékeléssel kapcsolatos projektek megvalósításának érdekében 2004-ben hozta létre a – mai nevén – „Testület a tudomány és a technológia jövőjéért” elnevezésű szervezeti egységet (Panel for the Future of Science and Technology), amely 2018. októberéig „A tudományos és technológiai alternatívák értékelésével foglalkozó egység” néven futott, és innen ered máig használt rövidítése (STOA – Science and Technology Options Assessment). A STOA 2021. januárjában jelentette meg a David Spencer, a Leedsi Egyetem professzora által vezetett kutatócsoport „Digitális automatizáció és...

Részletek

A küldetésorientált innovációs politika tervezése és megvalósítása

„Az OECD tudományért, technológiákért és innovációért felelős igazgatósága 2021. február 5-i szakpolitikai publikációjában (Policy Papers No. 100) a küldetésorientált innovációs politikák tervezését és megvalósítását elemzi esettanulmányokon keresztül (The design and implementation of mission-oriented innovation policies: A new systemic policy approach to address societal challenges). Mint a szerző emlékeztet rá, napjaink nagy társadalmi és gazdasági kihívásai, valamint a hagyományos tudományos-technológiai-innovációs (STI) politikák korlátai (mint a gyenge irányítottság, a holisztikus koordináció hiánya vagy a szakpolitikák szétdaraboltsága) számos országban vezetett oda, hogy olyan új, rendszerszintű...

Részletek

Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? – I. rész

„A dokumentum amellett érvel, hogy a pandémia kezeléséhez a kormányoknak (a gyakran hiányzó) dinamikus képességekre és kapacitásokra van szükségük. Ide tartozik az alkalmazkodási és tanulási képesség; a közszolgáltatások és a polgárok igényeinek összehangolására való képesség; a rugalmas termelési rendszerek irányítására való képesség; valamint az adatok és a digitális platformok irányítására való képesség. Az Oxford Review of Economic Policy hasábjain Mariana Mazucato és Rainer Kettel, a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója és...

Részletek

Kezdőcsomag a küldetésorientált innovációs és iparpolitikához

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a vállalkozó állam, az innováció-központú fejlesztés és a küldetésorientált közpolitikák ismert szakértője. Az IIIP Policy Brief 2019 decemberi számában szerzőtársával együtt mintegy keresztmetszetét adja az elmúlt évek ez irányú írásainak (amelyekből többet hírleveleinkben is ismertettünk) a „Küldetések: Útmutató kezdőknek” című összefoglalójában (Missons: A Beginner’s Guide). Mint bevezetőjükben írják, a XXI. századot nagy társadalmi kihívások (mint a klímaváltozás, az öregedő társadalmak vagy az egyenlőtlenségek...

Részletek

A tudomány- és technológiapolitika kormányzati irányítása – OECD-elemzés

„Az OECD tudományért, technológiákért és innovációért felelős igazgatósága 2019. októberi szakpolitikai publikációjában (Policy Papers No. 84) a tudomány- és technológiapolitika kormányzati irányításának 13 esettanulmányát ismerteti és von le belőle következtetéseket (Governance of science and technology policies). A dokumentum szerint a fejlett országokban a tudománnyal, technológiákkal és innovációval kapcsolatos kormányzati politikák immár harmadik szakaszukba léptek. Először a piaci működés, majd az innovációs rendszer kudarcait próbálták orvosolni, ma pedig a technológiai átalakulás folyamatának kudarcaival próbálnak megbirkózni. Választ keresve napjaink nagy társadalmi kihívásaira, az ezekre...

Részletek

Az innovációbarát bürokrácia esete az agilis stabilitással és a vállalkozó állammal

„Mai recenziónk címe többszörösen is meglepő lehet, elvégre a közfelfogás szerint a bürokrácia többnyire nem segítője, hanem hátráltatója az innovációnak, az agilitás és a stabilitás fogalmilag zárhatja ki egymást, az állami és vállalkozói jelleget pedig inkább egymással szemben, de minimum egymástól szétválasztva szokás emlegetni. A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) kutatói azonban – az intézet több hasonló témájú, korábbi hírleveleinkben ismertetett elemzéseivel összhangban – olyan elméleti keretet alkottak, jelenkori és történeti gyakorlati...

Részletek

Mit hasznosíthat a zöld forradalom az informatikai forradalom tanulságaiból? – A zöld vállalkozó állam

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a a UCL IIPP oldalán jelentette meg szerzőtársával, Martha McPhersonnal közösen jegyzett tanulmányát az ún. „Zöld New Deal” kapcsán (amely koncepciót elsősorban az amerikai Demokrata Párt képviselői emeltek be a köztudatba), az informatikai forradalom során szerzett tanulságok tükrében, az intézet által rendre szorgalmazott vállalkozó állam koncepciója jegyében. Ebben a megközelítésben az állam nem csupán a piaci hibák orvoslásával foglalkozik, piac-semleges módon, hanem maga...

Részletek

Az állam szerepe az innovációvezérelt gazdaságban

„Napjaink politikai, szakpolitikai diskurzusában visszatérő vitatéma az állam szerepe az innovációvezérelt gazdaságban. Egyes szereplők jellemzően úgy mutatják be az államot ebben a vitában, mint az innováció és a hatékonyság gátját, amely az újító gondolkodásnak keretet szab. A valóság ezzel szemben az, hogy egyes nemzetközi példák szerint az állam sok esetben jóval hatékonyabban működhet, mint egyes piaci szereplők. Miért ne lehetne az állam a kockázatvállalásban élen járó és piacalakító hatású, vállalkozó szellemű entitás? Miért ne lehetne elengedni azt a régi téveszmét, hogy az...

Részletek
Page 1 of 2 1 2