HTE Infokom 2021 konferencia, 2021. november 3-4.

„2021. november 3.

Konferencia megnyitója
9.00 – 9.20, Mercure terem
Vágujhelyi Ferenc, Elnök, HTE

Plenáris előadás
9.20 – 9.50, Mercure terem
Kelemen Csaba, Innovációs és Technológiai Minisztérium, főosztályvezető, Magyarország digitális felkészültsége európai összehasonlításban

A távközlés aktuális kihívásai, nemzetközi trendjei
9.50 – 11.20, Mercure terem
Szekcióvezető: Magyar Gábor, BME, Huszty Csaba, Entel

A távközlési iparral kapcsolatban gyakran hallunk technológiai diszrupcióról, a telkók és új piaci szereplők közötti versengésről. A hagyományos távközlési szolgáltatások iránti igény csökken. Az emberek kommunikációs szokásai és ennek technológiái megváltoztak. A változó igényeket megbízhatóan és felhasználóbarát módon kell kielégíteni. Tartós marad-e a munkavégzés, tanulás és szabadidő online-offline átrendeződése? Mivel jár az, ha az IoT kommunikáció volumene meghaladja az emberi információcserét? A távközlés és az informatika “zöldülése” érdemben szolgálja-e a bolygó fenntarthatóságát, avagy itt is megjelenik a “greenwashing”? Hogyan képes a távközlési ipar megfelelni az igények sokféleségének, hogyan tudja megőrizni vagy növelni üzleti pozícióját? Az 5G adaptálása minden korábbi technológiai generációnál sebesebben történik. Mikor és hogyan leszük képesek kiaknázni ezt a potenciált új szolgáltatásokkal és nagyobb kapacitással? Vajon az 5G önmagában gyökeresen megváltoztatja a szolgáltatók és az eszközgyártók lehetőségeit? Látható-e más trendfordító technológiai fordulat? Nevezhető-e trendnek, hogy a fogyasztók olyan szolgáltókat preferálnak, akik igazán megértik az igényeiket és nem a fogyasztónak kell alkalmazkodnia az uniformizált termékekhez? Trendformálónak tekinthetjük-e a felhő szolgáltatások illetve a mesterséges intelligencia térhódítását? Milyen kényszerek és lehetőségek mutatkoznak a kommunikáció biztonságával kapcsolatban?

• Budai J. Gergő, Vantage Towers: Távközlésből Infokommunikáció – nemzetközi és hazai trendek
• Megyeri Tibor, Deutsche Telekom: Innováció a távközlésben: fókusz az alapszolgáltatáson vagy diverzifikáció és partnerség?
• Kákonyi István, CISCO: Új utak a távközlési hálózatokban

Ebédszünet

Üzleti Média blokk: A médiapiac tegnap, ma és holnap
13.00 – 14.30, Mercure terem
Szekcióvezető: Árki Zsolt, Antenna Hungária
A szekció üzleti oldalról tekinti át a médiapiac közeli és távolabbi múltjában bekövetkezett változásokat. Vizsgálja a médiaszolgáltató és a terjesztő közötti erőviszony változásait és annak következményeit, foglalkozik a cord-cutting kérdésével és az egyre inkább darabolódó figyelemgazdaság törvényszerűségeivel. Áttekinti, hogy a napjainkban oly divatos MI milyen hatással bírhat a médiapiac üzleti vonatkozásaira.

• Dóbé Sándor, AMC: A kreatív MI üzleti vonatkozásai a médiapiacon
• Schneider Henrik, Nielsen Közönségmérés Kft.: A médiaszolgáltató és terjesztő közötti erőviszony változása a médiapiacon az elmúlt 15-20 évben
• Durgonics István, Antenna Hungária: OTT a pont! Platform és sporttartalom

Kávészünet

COVID-19: Mobil és egyéb hálózatos modellek felhasználása, kontakt kutatás, terjedés modellezés, követés
15.00 – 16.50, Mercure terem
Szekcióvezető: Bancsics Ferenc, NISZ
A szekcióban elhangzó előadások azt igyekeznek körbejárni, hogy a hírközlés és az informatika hogyan tudott és hogyan fog tudni hozzájárulni a jövőben egy járvány megelőzésben leküzdésében.
Igyekszik bemutatni a COVID hatását olyan oldalról, ahogy ritkán kapunk képet, trendek és adatok elemzésével. A szekció előadói bemutatják, hogy mit tanultunk az elmúlt időszakban, mik azok amik jól működtek így érdemes rájuk támaszkodni a jövőben, általánossá tenni vagy kiterjeszteni és mely területek nem működtek megfelelően, amit újra kell gondolni és fejleszteni kell. Az előadók rámutatnak, hogy ezen értékelésekbe hogyan lehet felhasználni az adatbányászati technológiákat és miben tud segítségünkre lenni a mesterséges intelligencia alkalmazása.

• Hári Krisztián, NISZ: Digitális forradalom és pandémia, avagy miért nem alszanak a kiberbiztonsági vezetők (se)
• Bancsics Ferenc, NISZ: COVID-19: Puskapor a digitalizációs átalakuláshoz
• Szócska Miklós, Semmelweis Egyetem: Az adatbányászat és MI szerepe a járvány elleni harcban
• Röst Gergely, Szegedi Tudományegyetem: A járványok matematikai modellezése és ennek szerepe a döntéselőkészítésben
• Czintula György, Pro-M: Készenléti közszolgáltatás biztosítása járványhelyzetben

Szünet

Disztruptív technológiák: Vajon milyen hatással van a Blockchain a 6G-re?
17.15 – 18.45, Mercure terem
Szekcióvezető: Kovács Benedek, Ericsson
Disztruptív technológiákról beszélünk abban az esetben, ha olyan technológia jelenik meg a piacon, ami felborítja a gyártási technológiát vagy üzleti modelleket. Bemutatjuk, hogy milyen szerepe van a startupoknak, nyílt forráskódú közösségeknek és a nagyvállalatoknak is. Vajon tényleg a Hipernagy-válallatoké a felhő piac? Mi teszi sikeressé a kicsiket? A jelen szekcióban néhány napjainkban is aktív disztruptív technológiát vizsgálunk meg technikai és üzleti szempontból. Először a Blockhain és az azon alapuló kriptovalutákról hallhatunk technikai és szabályozas oldalról előadást. Második témakörként az 5G, 6G és cloud technológiák egymásra hatását vizsgáljuk meg, illetve a telekommunikációs ágazat vállalati üzletágára gyakorolt hatását.

• Kocsis Imre, BME: Blokklánc technológiák és alkalmazások – telekommunikációs példákkal
• Urbán Viktor, Digitális Jólét Nonprofit Kft.: Az Európai Blokklánc Insfrastruktúra (EBSI) aktualitásai
• Gyenes Péter, Nokia: Cloud és 6G
• Kovács Benedek, Ericsson: Az edge computing, mint disztruptív technológia

19.00, Konferencia vacsora

2021. november 4.

5G lakossági felhasználhatósága, monetizációja és 5G privát hálózatok
9.00 – 10.30, Mercure terem
Szekcióvezető: Bóday Tamás, Huawei, Vári Péter, NMHH
Szinte napra pontosan két éve – 2019. október 15 – indult el hazánkban az első kereskedelmi 5G hálózat. A szolgáltatók folyamatosan építik, fejlesztik 5G hálózataikat hazánkban. Kérdésként fogalmazódik meg, hogy az újonnan épülő „infokommunikációs sztrádára” mennyien hajtanak fel, mennyiben hozhat magasabb szintű szolgáltatást a lakosság részére a már kiépült országos 4G hálózatokhoz képest. Értelmezhető-e az egyén számára a nagyobb átviteli sebesség, az alacsony késleltetési idő, vagy a nagyszámú eszköz használata a mindennapjainkban? Hozott-e az eltelt két évben az 5G forradalmi változást az életünkben? Értelmezhető-e a technológia önmagában vagy az azt kihasználó alkalmazások lesznek majd meghatározók? Válasz talán magától értetődő, de akkor mégis miért a lakossági tiltakozás egy technológiával szemben? Vajon mik lesznek azok a fogyasztói alkalmazások amelyek kihasználják majd a fejlettebb hálózati képességeket, és észrevétlenül lopóznak be a mindennapi életünkbe? Erre a kérdésre keressük a választ előadásunk első felében.
Az előadás második felében az 5G képesség hatását vizsgájuk a priváthálózatok fejlődésére. A szabályozás ösztönzi, segíti vagy éppen határt szab új szolgáltatásoknak? Kell-e önálló rádióspektrumhasználati jog magának a vertikumok képviselőinek, a magánhálózatok üzemeltetőinek? Milyen előnyöket rejthet a különböző szektorok szereplőinek együttműködése a magánhálózatok létesítése során? Az 5G képességként megjelenő virtualizáció újra értelmezi a magánhálózat fogalmát is, kiterjeszti annak határait átívelve a vertikumokon egy újfajta üzleti transzformációt alkotva.

• Bartolits István, NMHH: Mit ad az átlagfogyasztónak az 5G? – Piaci dilemmák és valós előnyök
• Papp Dávid, Vodafone: Hogyan segíthet az 5G az ipar digitalizációjában
• Varga József, Nokia: Cost saving by automation in 5G
• Kovács Benedek, Ericsson: A mobil hálózatok fejlődése az 5G után

Az ember a leggyengébb láncszem? Hogyan fékezi a digitális fejlődést a felkészült munkavállalók és felhasználók hiánya?
9.00 – 10.30, Panorama terem
Szekcióvezető: Both Vilmos
A digitális értelemben felkészült felhasználók és munkavállalók hiányában mind az infrastrukturális, mind az állami és piaci szolgáltatások fejlesztése lelassul, mert sem a fejlesztések megvalósításához szükséges munkavállalók, sem azok megtérüléséhez szükséges felhasználók nem állnak rendelkezésre.
Megfordítva: a digitális kompetenciák egész társadalomra kiterjedő szisztematikus fejlesztése javítja a távközlési infrastruktúrába, illetve piaci és közigazgatási digitális szolgáltatásokba, alkalmazásokba fektetett tőke megtérülési mutatóit, és ezzel további befektetéseket generál.
A digitalizáció ráadásul felgyorsítja a repetitív és/vagy alacsony hozzáadott értékű munkafolyamatok automatizálását, robotokkal való kiváltását, egyszerre növelve a digitális és egyéb kompetenciák hiányában elhelyezkedni nem képes munkavállalók számát, illetve a magas szintű digitális felkészültséggel és informatikai ismeretekkel rendelkező (a korszerű gépeket kezelni képes) munkavállalók iránti munkaerőpiaci keresletet.
Az érintettek jelentős hányada fel sem ismeri, hogy egyre hátrányosabb helyzetbe kerül a munkaerőpiacon, illetve hogy digitális lemaradása társadalmi kirekesztődéssel fenyegeti.
Ugyanakkor sem a távközlési cégektől, sem az informatikai vállalkozásoktól nem várható el, hogy milliárdokat költsenek a digitálisan írástudatlanok vagy alacsony kompetenciaszinten lévők fejlesztésére – ez döntően állami feladat.
Az átlagos és annál magasabb digitális felkészültséggel rendelkezők képzésbe vonása és képzésük finanszírozása viszont a munkavállalók, a munkáltatók, az állam és a képzők közös érdeke, ezért e célcsoportok esetében célszerű olyan konstrukciókat kialakítani, amelyek a költségviselés és a kockázatok arányos megosztására épülnek.
Az IT szakemberek (mérnökök, fejlesztők, tesztelők, stb.) képzése szintén több lábon áll: az egyetemek mellett a bootcamp iskolák, a szakképző iskolák és felnőttképzők is érintettek.
A Diákhitel igénybe vehetőségének kiterjesztése jó lépésnek tűnik ebbe az irányba – kérdés, hogy elégségesnek is bizonyul-e?

• Both Vilmos: Témafelvetés, nyitó gondolatok
• Branyiczki Imre, EPAM: Keresleti oldal: milyen munkavállalókat szeretne a piac?
• Kelemen Gábor, Századvég: A digitális kompetenciák fejlesztésének jelentősége
• Horváth Ádám, Markerspace: Köznevelés és szakképzés: informatika helyett kódolás/algoritmizáló gondolkodás?
• Tajthy Krisztina, IVSZ: „Felnőttképzés és Bootcamp iskolák” – helyettesítik vagy kiegészítik az IT-képzést?
• Charaf Hassan, BME VIK: Egyetemi informatikusképzés: minőség és/vagy mennyiség?

Kávészünet

A drónok és az önvezető autók infokommunikációs kihívásai, avagy az UTM (Unmaned Traffic Management) rendszerek dilemmái és fejlesztései
11.00 – 12.30, Mercure terem
Szekcióvezető: Bódi Antal, KTI
Az autonóm közúti gépjárművek társadalmi elfogadásának kérdése a jövő nagy kihívása. Ma már az ipari környezetben egyre inkább elterjednek az önvezető ipari járművek vagy akár a horizonton túli repülésre képes drónok. A légiközlekedésben a 2021. februári EASA általi elfogadást követően három fontos EU bizottsági végrehajtási rendelet jelent meg 2021. május 13-ai hatállyal, 2023. január 26-ától kezdődő alkalmazással. Ezek értelmében az adott légtérben végzett drón (UAS) műveletek biztonságának garantálása, a védelemmel, a magánélet védelmével, a környezettel kapcsolatos kockázatok miatt, illetve a drónokkal végezhető szolgáltatások kiszámíthatósága, bővíthetősége érdekében ezen tevékenységek végzését un. U-Space légterekben kell kezelni. A végrehajtásához UTM – CISP/USSP alapinfrastruktúra kiépítésére van szükség, ami minden bizonnyal meg fogja változtatni (nem csak Magyarországon) a légi közlekedés egészét. Az autonómiára irányuló fejlesztések pedig légi és földi környezetben egy időben történő közlekedésre irányulnak, amelyekhez egyedülálló tesztkörnyezet lesz/lehet a zalaegerszegi tesztpálya.
Nagy kérdés, hogyan fognak a hétköznapokban is ezek a lehetőségek megjelenni? Hol tart Magyarország az UTM előkészítésében? Milyen új önvezető megoldásokkal és ezekhez kapcsolódó infokommunikációs kihívásokkal fogunk találkozni mind a közúton, a kötöttpályákon, a vízen vagy akár levegőben?

• Török Ádám, BME-KTI: Autonóm közúti gépjárművek társadalmi elfogadásának kérdései</li>
• Kránitz József, Eurosmart Kft: Innovatív drón- és manipulátortechnológia alkalmazásával végrehajtható mérnöki acélszerkezetek állapotellenőrző rendszerének kifejlesztése, különös tekintettel a hegesztett kötésekre
• Rácz Ferenc, Vizimentők magyarországi szakszolgálata: Drónok a vizimentésben
• Rohács Dániel, Digitális Jólét Nonprofit Kft: Drónkoalíció küldetése

Cloud aktuális kérdései, a nagyvállalati felhőben tárolt adatok mesterséges intelligenciával támogatott elemzése, biztonsági kihívásai
11.00 – 12.30, Panorama terem
Szekcióvezető: Magyar Sándor, HTE
A felhő szolgáltatások jelentős terjedése kihívásokat hoz a nagy mennyiségű üzletkritikus adatok feldolgozása területén. Az információs társadalom által előállított adatok esetében a gépi tanulás, mesterséges intelligencia kikerülhetetlen tényező lesz. A szabályozási, az adat- és információbiztonsági kérdésekre a jövőben ezen területen is nagy hangsúlyt kell fektetni. A szekció előadások megkeresik és körbejárják a téma aktuális kihívásait.

• Kovács Zoltán, Vodafone: Felhő biztonsági kérdések aktualitásai
• Szabolcs Péter, MNB: Felhős idő Európában – szabályozói kitekintés a pénzintézeti szektorból
• Csordás Gábor, Nokia: Cloud infrastruktúra és a rajta futó Telekom applikációk aktuális biztonsági kihívásai
• Németh Attila, Óbudai Egyetem: COVID19 kontaktkutatás adatainak tárolásának kérdései a felhőben

Ebédszünet

Kvantumkommunikáció 2030
14.00 – 15.30, Mercure terem
Szekcióvezető: Bacsárdi László, BME
A kvantuminformatika és a kvantumkommunikáció egyre inkább előtérbe kerül. Számos országban jelentettek be kvantuminternet létrehozására vonatkozó terveket, optikai szálas és műholdas linkeket felhasználó kvantum alapú kulcsszétosztást. A kvantummechanikai elveken alapuló kvantumszámítógép nagyon gyors algoritmusokat kínál, amelyek segítségével hatékonyabban tudunk megoldani különböző számítási problémákat, ugyanakkor fenyegetést jelentenek a napjainkban használt biztonsági rendszerekre is.
Ez a jelen, most, 2021-ben. A HTE Infokom szekciójában arra vállalkozunk, hogy felvázoljunk egy jövőképet, szerintünk mi várható a területen 2030-ban. Mi várható a kvantumkulcsszétosztás területén, mire számíthatunk a kvantumszámítógépek területén, és mire érdemes odafigyelni a hazai infokommunikációs szereplőknek.

• A szekció főbb témakörei:
• Kvantuminternet és kvantumkommunikáció irányai
• A kvantumszámítógépek jövője
• Kvantumszámítógépek támadásainak kivédése: posztkvantum-kriptográfia
• Kvantumkommunikáció és 6G
• Kvantumos szolgáltatások
• Kvantuminternet és policy

• A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
• Babics Emil, Magyar Telekom
• Farkas Lóránt, Nokia Bell Labs
• Imre Sándor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
• Kovács Benedek, Ericsson Magyarország
• Németh Edina, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
• Szabó Áron, E-Group

Médiatechnológia az MI és 5G korában
14.00 – 15.30, Panorama terem
Szekcióvezető: Bordás Csaba, MediaKind
A hálózatok és ezen belül fejlődése rég túl van azon a ponton, hogy jó, 4k minőségű tartalmak juttathatóak el a felhasználókhoz, akár a hozzáférési szolgáltató hozzájárulása nélkül is. Az 5G, mint minőségi és hatékonysági lépcső meglépésével mindez gazdaságosan is megtehető az új, elsősorban OTT tartalomterjesztési technológiákkal. Ez azt jelenti, hogy az OTT technológiák gazdaságosságban fel tudják venni a versenyt a hagyományos műsorszórással. Amellett, hogy az új tartalomterjesztés egyre több, kisebb-nagyobb vagy globális szolgáltató előtt nyitja meg a kapukat, a felhőalapú MI-vel felvértezett háttérrendszerek teljesen új előfizetői élményt nyújtanak a tartalmak felfedezésében, megjelenítésében, tárolásában, kezelésében a metaadatok mennyiségében és a testre szabott hirdetésekben. Mindez teljesen átírja a tartalomterjesztési piacot, amelyet mi ebben a szekcióban elsősorban technológiai szempontból vizsgálunk majd meg.

• Bordás Csaba, MediaKind: A médiaplatformok múltja, jelene és jövője – Mi marad és mi változik a következő években
• Sinka Sándor, Magyar Telekom TV Tribe: TV szolgáltatás a hajhullás elleni küzdelemben – Testreszabott hirdetések alkalmazása a TV szolgáltatások piacán
• Nelson Francisco, MediaKind: The role of new codecs and AI in video processing evolution – A MI és az új kódolási eljárások szerepe a videófeldolgozás fejlődésében

Kávészünet

Verseny a gólyákkal – a mikrocellás telepítések és a torony vállalatok létrejötte
16.00 – 17.50, Mercure terem
Szekcióvezető: Jamrik Péter, Novofer
Az egyre nagyobb sávszélességet-, valamint magas megbízhatóságot igénylő infokommunikációs alkalmazások az újgenerációs mobil távközlés megteremtése során infrastrukturális szempontból is nagy változásokat hoz magával. Egyértelmű, hogy csak közös alapinfrastruktúra használat mellett kerül a ROI belátható időn belülre. Kérdés viszont, hogy csak a passzív, vagy éppen az aktív eszközök is a megosztás részét képezhetik-e, valamint az openRAN szerephez juthat-e. Kiemelten fontos a nem távközlési szegmens – tipikusan az áramszolgáltatók – meglévő és szükséges, vagy felhasználható passzív infrastruktúra halmazának (tornyok, oszlopok, föld alatti- és felszíni építmények, optikai hálózatok) és a villamosenergia ellátás szimbiózisa az innovatív távközlési megoldásokkal. Milyen műszaki megoldások, szabályozási- és szerződéses feltételek, tervezési-, engedélyezési-, valamint kivitelezési és üzemeltetési konstrukciók várhatóak Magyarországon? Sok százmilliárd forintos beruházások költséghatékony lebonyolítása és az innovatív mobil technológia sikere a kérdésekre adott válaszok tétje.

• Földes Gábor, BME, NMHH: Nemzetgazdasági és üzleti modellek harmonizációjának gyakorlatai
• Verebély Tibor, Vantage Towers: A toronypiac első évének tapasztalatai
• Csaba Tamás, Telenor: Mobil hálózatfejlesztési trendek – small
• Méhes Zoltán, MVM NET: Aktív, vagy csak passzív infrastruktúra
• Strádl János, MAVIR: Nem félünk a nagyfeszültségtől!
• Märcz László, ELMŰ: Települések kiscellás megoldásainak kihívásai
• Horváth Tibor, RayNet
• Gyimesi Gábor, E.On Hungária

A távközlés jövője – a fejlődés kihívásai és lehetőségei
16.00 – 17.30, Panorama terem
Szekcióvezető: Farkas Károly, NETvisor, BME, HTE
Az IEEE HS támogatásával, az Ericsson és a Nokia ipari partnerségében a HTE Infokom konferencia szárnyai alatt útjára indítjuk a tudományos szekciót, melynek keretében szeretnénk az adott évi HTE Diplomaterv- és szakdolgozat pályázat kategória nyerteseit bemutatni, majd egy tudományos szempontból is érdekes témát különböző szakterületi aspektusokból megvilágítani. A HTE Infokom 2021 konferencia tudományos szekciójának témája a vezetéknélküli távközlő hálózatok fejlődése és hatása a mindennapi életünkre. Az első előadás keretében Dr. Hanzó Lajos röviden felvázolja a kommunikáció és az érzékelés összefonódását és ennek várható alkalmazási területeit a jövő távközlő hálózataiban. Ezt követően Dr. Thomas Zwick áttekinti a nagysebességű vezetéknélküli kommunikáció megvalósításához szükséges technológiai és rendszerszintű koncepciókat, megoldásokat, végül pedig Dr. Rab Árpád nyújt betekintést a technológiai fejlődés és a digitális kultúra viszonyába és ezek mindennapi életünkre gyakorolt hatására.

• Farkas Károly: HTE Diplomaterv- és szakdolgozat pályázat nyerteseinek bemutatása – kerekasztal
  Almási Péter Béla MSc, Vajda Dániel László BSc, Kertész Dávid Richárd BProf, Papp Zsófia IEEE ComSoc különdíj
• Hanzó Lajos, University of Southampton: Joint Sensing and Communication Design: Would this Become the 6G Killer Application?
• Thomas Zwick, Karlsruhe Institute of Technology: Wireless 100Gb/s and Beyond: Technologies and System Concepts
• Rab Árpád Szörény, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Elmosódó valóságok

HTE Fekete László-díj átadás
17.50 – 18.50, Mercure terem
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület az ICT szakma jeles képviselőivel karöltve, a hazai távközlési és informatikai szegmens meghatározó szakembere, Fekete László emlékére hozta létre ezt a díjat. A kezdeményezés célja a friss generációk innovatív munkásságának elismerése, új ötletekre való ösztönzése.

Fekete László a magyar mobil távközlés egyik meghatározó fejlesztője volt több évtizeden keresztül. Korai halála arra ösztönözte pályatársait, hogy nevére egy innovációs díjat alapítsanak. Az alapítók a díjjal megemlékeznek Laci aktív tevékenységéről, és a jelen kor élő innovátorait ösztönzik arra, hogy pályázatukkal megmutassák, milyen sokan vannak, akik Laci szellemiségét követik. A pályázat kiírása szerinti legfontosabb feltétel, hogy az a szolgáltatás, amelyhez az innovációs tevékenység kapcsolódik, a pályázat beadásakor még aktív használatban legyen. De nem az innováció tárgyát értékeli a zsűri, hanem a fejlesztő tevékenységét: milyen szerepe volt az innováció elindításában? Mennyire volt komplex a feladat, és azzal hogyan birkózott meg? Példa lehet-e a pályázó tevékenysége az utána jövő generációnak, utat mutat-e a téren, hogy komplex feladatokat hogyan lehet jól menedzselni?
Az értékelő bizottság magját Dalos Ottó (Cisco), Gombár György (Avaya), Magyar Gábor (BME) és Maradi István (HTE) alkotják.
A díj beadási határideje október 1. volt. Hagyományaink szerint a díjat most, az őszi Infokom konferencián adjuk át.

18.50 Fogadás”

Forrás:
Program; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE); 2021. október