gazdaságközigazgatás: magyarművelődéstársadalom

Jóval kevesebb magyar olvas ma könyvet, mint tizenöt éve

Szerző: 2021. október 25.No Comments

„A magyar felnőttek töredéke olvas bármit rendszeresen, a fiatal felnőttek és a 60 éven felüliek körében lényegesen magasabb ez az arány – derült ki a Tárki legfrissebb, reprezentatív felméréséből.

Jóval kevesebb magyar olvas ma könyvet, mint tizenöt éve

Míg 2005-ben a magyar felnőtteknek még mintegy negyede olvasott rendszeresen könyvet, addig 2020-ra ez az arány drasztikusan, 13 százalékra csökkent. Ez derült ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által megrendelt és a TÁRKI által elvégzett, reprezentatív felmérésből, és a hozzá csatolt külön, online kérdőíves kutatásból amelyek eredményeit október 24-én publikálták.

A teljes, felnőtt népességre a cég hagyományos közvélemény-kutatási eszközöket használt, de a rendszeres könyvolvasók szokásait külön, online kérdőívvel is felmérte, anonim módon. Az eredményekhez 997 belföldi felnőtt, összesen pedig, a 18 éven aluli, a határontúli és a külföldön élő magyar válaszadókkal együtt 2997 fő töltötte ki. A felnőtt népességre nézve a kutatás kor, nem és életkor, iskolai végzettség és lakóhelyének településtípusa szerint reprezentatív.

További meglepő adata a kérdőívnek, hogy a magyar felnőtt lakosság 58 százaléka önbevallása alapján soha, vagy szinte soha nem vásárol könyvet semmilyen formában.

A könyvolvasás és vásárlás alacsony arányának okaira is rákérdeztek azoknál, akik úgy nyilatkoznak, szinte sohasem olvasnak vagy vesznek könyvet. Közülük a legtöbben (45%) úgy nyilatkoztak, egyszerűen nem szeretnek olvasni, további 33 százalékuk időhiányra hivatkozott. Ez jelentős elcsúszás 2005-höz képest, amikor még csupán 22 százalék vallotta be nyíltan azt, nem szereti a könyveket, így úgy tűnik, itt egyfajta kulturális szokásrend, normarendszer is változásnak indult, sokkal kevésbé szégyen ilyesmit állítani magunkról 2020-ban, mint másfél évtizeddel ezelőtt.

Kik olvasnak és mennyit?

A kérdésekre adott válaszokból kiderült továbbá, hogy sokkal több könyvet olvas az, aki

  • nő, fiatal felnőtt (18-39 évesek), avagy 60 éven felüli,
  • középfokú, vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik,
  • budapesti, vagy nagyvárosban, agglomerációban él,
  • aktív korú inaktív (munkanélküli), vagy szülési, gyermekgondozási szabadságon van.

Azok, akik válaszuk szerint rendszeresen olvasnak, átlagosan egy év alatt 37 könyvvel végeznek. Nagy az aránya a „hobbiolvasóknak” is (21%) azonban, akik ugyanennyi idő alatt átlagosan 10 könyvvel végeznek. A leginkább aktív olvasókra jellemző, hogy egy évben legalább egy idegen nyelvű könyvet is végigolvasnak, többségük angol nyelven. Kifejezetten óriási könyvmoly a rendszeres olvasók további 21 százaléka, ők egy év alatt 50 művet is megemésztenek.

Mit olvas a magyar?

A kérdőív kiértékelésének megállapítása szerint az eddig is jellemző folyamatok az elmúlt tizenöt évben tovább erősödtek, így jellemző az is, hogy a könyvolvasó magyarok legnagyobb arányban szépirodalmat (76 %) és szórakoztató irodalmat (69%) olvasnak.

Mivel a lakosság mintegy egynegyede vallotta azt, hogy rendszeresen vásárol könyveket, a köztük végzett kutatásból az is kiderült, továbbra sem az e-book uralja a könyvpiacot, a teljes népességben a válaszadók 34 százaléka nyilatkozott úgy, főként könyvesboltban, antikváriumban szokott nyomtatott műveket megszerezni, e-könyvet pedig csupán 2 százalékuk vásárolt az elmúlt évben, míg hangoskönyvet további 3 százalék. A könyveket rendszeresen fogyasztók online kutatásából az derül ki, 97 százalékuk vásárolt már idén kötött vagy fűzött könyvet, 29 százalékuk e-könyvet.

Arról, ennek mik a mélyebb okai, és hogy miért nem lettek a 2010-es évek az e-könyv évtizedévé, bővebben itt írtunk.

Formátumban tehát továbbra is toronymagasan vezet a fűzött, és kötött könyv, a vásárlás módszerében azonban igazi forradalom állt be az eltelt idő alatt. Egy átlagos, könyveket fogyasztó magyar háztartás így tavaly évente már csupán 12 261 forintot hagyott így is a könyvárusoknál, így a piac mindezek ellenére tovább szűkül.

Legalább egyetlen könyvet a 2020-as adatok alapján a könyvkedvelők 69 százaléka ebben az évben is vásárolt, ami ismét csak csökkenő tendencia a 2005-ös 76 százalékhoz képest. A könyvek beszerzésénél a két legfontosabb feltétel a rendszeres akciók és leárazások rendszere (a könyvkedvelők 49 százalékának ez a fő beszerzési forrása), továbbá még mindig nagyon jelentős szerepet játszanak az olvasás területén a könyvtárak, 18 százalék innen való kölcsönzés útján szerzi be a szellemi táplálékot.”

Forrás:
Jóval kevesebb magyar olvas ma könyvet, mint tizenöt éve; Tóth Csaba Tibor; Azonnali; 2021. október 24.