Skip to main content
informatikaközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikapolitika

A brit hírszerzés főnöke szerint nyitottságra és a tech cégek segítségére van szükség ahhoz, hogy a titkosság maradhasson

Szerző: 2021. december 6.No Comments

„Richard Moore, az MI6 vezetője nyilvános előadásban mondta el, hogy csak belső innovációra támaszkodva nem tudják megvédeni az Egyesült Királyságot a kibertámadásoktól.
…Az egyik legjelentősebb, főleg védelmi kérdésekkel foglalkozó think tankben, az IISS-ben (International Institute for Strategic Studies) tartott előadásában arról beszélt, hogy Irán, Kína és Oroszország destabilizálási céllal indított kibertámadásait az MI6 saját innovációval nem fogja tudni kivédeni…
Moore annak elmagyarázásával kezdte, hogy elődeivel ellentétben miért áll nyilvánosság elé. (Beszédét olyannyira a nyilvánosságnak szánta, hogy azt a YouTube-ra is kitette, lásd lentebb a beágyazott videót.) A várható fenyegetések szerinte a korábbinál nagyobb nyitottságot követelnek egy modern hírszerző ügynökségtől. Ahhoz, hogy „titkosak maradjunk, nyitottabbá kell válnunk”.

Moore szerint erre kényszeríti az MI6-et, hogy a mindent átható digitális technológia és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazásával exponenciálisan nő a digitális támadási felület, amit bűnözők, terroristák és ellenséges államok egyaránt megpróbálnak kihasználni. És ez csak rosszabb lesz, hiszen a következő tíz évben akkora lesz a technológiai fejlődés, mint az elmúlt száz évben összesen, és a titkosszolgálatnak erre már most fel kell készülnie.

A humán hírszerzés (pl. titkosügynök-hálózatok fenntartása) azonban továbbra is kritikus fontosságú marad. De emellett olyan feladatok állnak a titkosszolgálatok előtt, melyekhez mélyebb technológiai ismeretek kellenek. A nemzetközi terrorizmus mellett e téren is három országot jelölt meg legnagyobb veszélyforrásként: Kínát, Iránt és Oroszországot.

Szerinte például mélyebben kell érteni, hogy Kína hogyan próbálja befolyásolni más országok belső folyamatait a közösségi médián keresztüli dezinformációs gyakorlatával. De a távol-keleti nagyhatalom esetében az is potenciális veszélyforrás, hogy kétes biztonságú belső megfigyelési technológiáit igyekszik exportálni.

Oroszország és Irán pedig sorra hajtja végre az olyan kibertámadásokat, mint például a SolarWinds elleni akció (amibe aztán a kínaiak is beszálltak).

Ezek ellen a fejlett támadások ellen, melyek a globális technológiai ipar számottevő erőforrásait képesek megmozgatni, az MI6 egyedül nem veheti fel a versenyt. Ezért nem is kellene megpróbálni, hanem inkább az ipar segítségét kellene kérni. Az MI6 ezért törekszik partnerségre a technológiai közösséggel…”

„…, az MI6 nem tud házon belül olyan eszközöket kifejleszteni, amelyekkel el lehetnek hárítani a hibrid fizikai és virtuális fenyegetéseket”.

Az ügynökség ezért nyitna a technológiai ipar, köztük a startupok felé, amelyeket a Nemzetbiztonsági Befektetési Alap már 100 millió fonttal támogat. Az az érdekes megjegyzés is elhangzott tőle, hogy „nem lehet 18 hónapot tölteni valakinek az átvilágításával” – amire sokan felvonhatják a szemöldöküket, mert egyfajta biztonsági kockázatot jelenthet a lazább hozzáállás.

A britek és más nyugatiak már egy ideje aggódnak, hogy Kína előretörhet a mesterséges intelligencia és a globális megfigyelés terén. Moore arra utalt, hogy Kína „adatbányászattal” foglalkozik, miközben egy hagyományosabb módszert is bevet: az adósságok útján történő befolyásszerzést.

Emellett megjegyezte: „ellenfeleink pénzt öntenek a mesterséges intelligencia, a kvantum számítástechnika és a szintetikus biológia fejlesztésébe”…”

Forrás:
Bitport.hu; 2021. december 1.
Történelmi beszédet tartott a brit hírszerzés főnöke; Szvetnik Endre; Infostart / InfoRádió; 2021. december 1.