Tudatosan választottuk ezt a színtelen, a tőzsdei nyelvezetet idéző, kicsit „technokratául” csengő mondatot az elmúlt hét egyik legfontosabb űrkutatással és űrkiaknázással kapcsolatos – magyar vonatkozású, tehát számunkra különösen érdekes – eseményének élére. Éppen azért, mert az ügy fontos, potenciálisan nagy horderejű, ám az aktuálpolitikai narratíva, ami kezdettől körülöleli a téma kommunikációját, inkább ártana a tisztánlátásnak, mint használna. Márpedig, a SpaceCom-tranzakció leállításának híre kifejezetten bombasztikus körítéssel robbant be a hírvilágba. Mi viszont azt gondoljuk, hogy többet ér, ha inkább higgadtan vesszük szemügyre ennek az ügynek a részleteit – legalábbis, amit tudni lehet róla.
Az egyébként valóban alapvetően egyfajta pénzügyi engedélyezési fordulat, ami egy a bontakozó magyar űrgazdasági szektor fejlődését negatívan érintő, feltételezett izraeli kormányzati döntéshez kapcsolódik, ezzel a fejléccel jelent meg az izraelinfo hírszolgáltató webhelyén: „Az izraeli nemzetbiztonsági szervek ellenzik, hogy a SpaceCom részvényeinek 51%-át eladják az Orbán-közeli magyar cégnek.”
Az eredeti címből tehát arra lehetne következtetni, hogy a folyamatban levő cégfelvásárlási ügyet az izraeli titkosszolgálatok készülnek megakadályozni. Méghozzá azért, mert az adás-vétel tárgyát képező izraeli technológiai cég vevője egy „Orbán-közeli” magyar vállalat lenne. Nézzük meg, mi az, amit az ügyről ténylegesen tudni lehet és tudni érdemes és lehet.
Miről van itt tehát szó? 2021 nyarán jelentették be az újdonságot: az űrtávközlési iparban is figyelemre méltó, izraeli Amos műholdakat üzemeltető SpaceCom vállalat tulajdonosai előzetes megállapodást írtak alá a magyar 4iG kommunikációs céggel a SpaceCom részvénycsomagja 51%-ának eladásáról. A tranzakció egyébként formálisan zártkörű tőkeemeléssel valósult volna meg, és ezzel a tulajdonhányad-szerzéssel a magyar 4iG a globális űrtávközlési szolgáltatók közé léphetett volna. Az ügylet lebonyolítására az év őszi-téli időszakát jelölték meg.
A tel-avivi tőzsdén jegyzett SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold üzemeltető és szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait. Az adás-vételi ügylet sikeres lezárásának feltétele már nyáron is az volt, hogy a SpaceCom közgyűlése, valamint az izraeli kommunikációs minisztérium is jóváhagyja a tulajdonszerzést. A tranzakció becsült értéke 65 millió dollár. A társaság tavalyi árbevétele 88 millió dollár volt, az adózás előtti eredménye pedig mintegy 52 millió dollárra rúgott. A részvényátruházás tétje azonban nyilvánvalóan nem csupán a profitábilis vállalkozás irányítási jogainak megszerzése volt, hanem – mint a bevezetőben utaltunk rá – ezzel a tranzakcióval Magyarország a nemzetközi űrtávközlési szolgáltatási piac aktív szereplőinek sorába lépett volna. Ez, figyelembe véve az azóta elfogadott magyar űrstratégia fejlesztési koncepcióját, mindenképpen fontos lépésnek számított volna a hazai űrfejlesztések terén. Ahogy az akkori üzleti közlemények is megfogalmazták „a SpaceCom évtizedes technológiai tapasztalata, innovatív megoldásai, globális piacismerete, valamint szakembergárdája nagymértékű támogatást biztosíthat a CarpathiaSatnak az első magyar kereskedelmi műhold fejlesztéséhez, illetve pályára állításához. Így az akvizíció a tudástranszfer, valamint a nemzetközi stratégiai együttműködések kialakítása szempontjából is fontos lépés számunkra.” Legalábbis ezt emelte ki nyáron az akvizíciót lebonyolító 4iG vállalat elnök-vezérigazgatója, Jászai Gellért.
Az izraeli cég felvásárlásának ötlete egyébként nem hirtelenjében, és nem is a „levegőből” pattant ki, hanem hosszú távú üzleti együttműködésre alapozva öltött formát.
A SpaceCom tulajdonában és üzemeltetésében működő AMOS 3 műhold ugyanis 2004 óta szolgáltat a nemzetközi egyezmények szerint Magyarország által birtokolt geostacionárius nyalábon. A SpaceCom és a magyar állam között létrejött bérleti szerződés 2024-ben jár le. A terv az volt, hogy a bérleti időszakot követően a 4iG, az Antenna Hungária és a New Space Industries Zrt. által közösen alapított CarpathiaSat Zrt. az AMOS 3 műhold pályaszakaszára új kereskedelmi műholdat bocsátana fel. Az elképzelés szerint tehát az izraeli SpaceCom magyar akvizíciója jelentős mértékben támogatná a CarpathiaSat stratégiai terveit, hiszen az izraeli társaság több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a műholdak fejlesztésében és üzemeltetésében is. Mindezzel pedig Magyarország ambiciózus űrkutatási és űrkiaknázási terveit is szolgálná.
Különféle izraeli sajtóforrások most arról értesültek, hogy az adás-vételt meghiúsíthatja az izraeli állam hatóságainak ellenkezése. Az izraelinfo egyenesen az izraeli titkosszolgálatok intervencióját sejti a tranzakció leállítására irányuló akciók mögött. Más források, elsősorban a többnyire jól tájékozott, liberális Haaretz lapra hivatkozva úgy tudják, hogy az izraeli honvédelmi tárca illetékesei szeretnék megvétózni a kritikus infrastruktúra intézménynek számító szolgáltató elidegenítését. A közreadott hírekben mindenütt szerepel az is, hogy az izraeli állam illetékes hatóságait nyugtalanítja az a tény, hogy az akvizícióval ez a fontos vállalat (annak többségi tulajdona) az „Orbán Viktor köreibe tartozó Mészáros Lőrinc vállalkozó” tulajdonába kerülne. A pontosság kedvéért az ezt a mozzanatot hangsúlyozó híradások egy része is megemlíti, hogy a valóban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került 4iG céget azóta már (még 2020 nyarán, tehát jóval a mostani felvásárlás ötletének felmerülése előtt) Mészáros eladta a feljebb említett Jászai Gellértnek, akivel korábban szoros üzleti kapcsolatban állt. Minden esetre az ügy ilyen tálalása mindenképpen azt sejteti, hogy az izraeli állam a fontos vállalatot megszerezni akaró tulajdonosi kört (konkrétan tehát az Orbán Viktor bizalmasának tekintett Mészáros Lőrincet) tekinti aggályosnak.
Az izraeli belpolitikára rálátó hírforrások azonban egyértelműen azt emelik ki, hogy a SpaceCom alapvető stratégiai jellege késztethette inkább az ügylet felülvizsgálatára, interveniálásra az izraeli állami hatóságokat. Még hozzá nem véletlenül a nemzetbiztonsági intézményrendszer kulcsszereplőit. Izraelben évek óta formálódik ugyanis az a politikai konszenzus, amely erőteljesen korlátozná a kulcsfontosságú szektorokban működő izraeli vállalatok külföldiek számára történő elidegenítését. Az utóbbi időszak néhány nagy port felvert ilyen tranzakciója (például a haifai kikötő, vagy jelentős sótalanító komplexumok, illetve élelmiszeripari nagyvállalatok eladása) nyomán alapvetően változik az ilyen adás-vételekkel kapcsolatos izraeli álláspont. Kiszivárgott hírek szerint hamarosan a Knesszet, az izraeli törvényhozás elé kerül az a törvénytervezet, amely kategorikusan eltiltaná, hogy külföldi természetes vagy jogi személyek 20%-osnál nagyobb tulajdoni hányadot szerezhessenek stratégiai fontosságú izraeli vállalatokban. Abban pedig mindenki egyetért, hogy a fejlett technológiák terén hagyományosan élenjáró – és ugyanakkor nagyon különleges biztonsági kontextusba ágyazódó – Izrael számára a műholdas távközlés az egyik legfontosabb stratégiai terület. A mostanság a biztonsági körökben, és kifejezetten az űr- és a kibertechnológiák szektorában működő szakemberek szóhasználatával: alapvető kritikus infrastruktúra.
Érdemes ugyanakkor tekintetbe venni a szélesebb, globális kontextusokat is. Az idei év eleje óta a kritikus infrastruktúrák védelme (például az Izrael számára a biztonsági kérdésekben évtizedek óta különleges partnernek számító Egyesült Államokban) az egyik legfontosabb szabályozási területté kezd válni. Ugyanakkor az ügy érdekes hátteréhez tartozik az is: a – nyilván már a nyár derekán is jól ismert biztonsági megfontolások mellett, esetleg azok ellenére is – magának az izraeli SpaceCom cégnek is kívánatos ügyletnek látszik ez a mostani akvizíció. A cég ugyanis jelentős, 1,4 milliárd dolláros adósságállományt halmozott fel, és a 2021-es év első felében is 11 millió dolláros veszteséget könyvelhetett el, és ennek fényében a részvénypakett piaci értékének többszörösét kitevő ajánlati ár mindenképpen vonzó lehet a SpaceCom tulajdonosainak. A magyar vevő pedig – az adósság állomány ellenére – nyilvánvalóan stratégiai perspektívái miatt tartja vonzónak a céget, amely egy fajta belépő lehet a most rohamosan fellendülő űrszektorba.
Hungary’s 4iG to buy controlling stake in Israeli satellite firm Spacecom; Reuters, 2021. október 12.
Az izraeli nemzetbiztonsági szervek ellenzik, hogy a SpaceCom részvényeinek 51%-át eladják az Orbán-közeli magyar cégnek; Izraelinfo; 2021. december 5.
Az ismertetés Dr. Nyáry Gábor munkája.
