Európai Uniógazdaságpolitikatársadalom

Az Európai Bizottság szerint is megilleti az alkalmazotti státusz a haknigazdaságban alkalmazottként dolgoztatott munkásokat

Szerző: 2021. december 12.No Comments

„Hivatalosan is alkalmazottkéntként kell bejelenteni a papíron mindeddig többnyire egyéni vállalkozóként dolgozó digitális platformmunkásokat (általában futárokat, sofőröket) abban az esetben, ha valójában alkalmazotti munkakörben foglalkoztatják őket az érintett cégek – amennyiben jogszabállyá érik az Európai Bizottság csütörtökön délelőtt közzétett irányelvtervezete  – számolt be az AFP hírügynökség.

A javaslatot hosszú ideje tartó vita előzte meg arról, hogy a digitális platformmunkában dolgozó emberek rendszerszintű jogsérelem éri a foglalkoztatási besorolásuk miatt. A digitális platformmunka valamilyen webes platform köti össze a szolgáltatót és az ügyfelet, a felhasználók ezen keresztül vehetnek igénybe különböző szolgáltatásokat. Ez lehet helyalapú alkalmazás – olyan munkák, mint például az ételszállítás és taxiszolgáltatás, vagy webalapú platformok – mint a fordítás vagy grafikai tervezés.

A gyakran a „gig economy” („haknigazdaság”) terminussal illetett iparágakban érdekelt platformok  – például az Uber vagy a Deliveroo – ugyan újfajta munkalehetőségeket teremtenek, de problémás a munkakörülmények biztosítása, illetve az is, hogy az algoritmusok tisztességesen bánjanak a munkavállalókkal. Üzleti modelljük  alapja az ügyfelek és az egyéni vállalkozók összekapcsolása. A platformok álláspontja szerint ők csak közvetítők, nem munkáltatók. A valóságban azonban nagyon más, sok egyéni vállalkozó valójában egy „digitális főnök” alárendeltje, aki nem csupán felügyeli és befolyásolja a munkavégzést, hanem szankcionálhatja is a munkavállalót.

Az Európai Unió ezekre a problémákra tekintettel idén nyilvános konzultációt indított a platformmunkások jogairól, felkérve a szakszervezeteket és a munkáltatói szervezeteket, hogy találjanak megoldást.

Ennek részeként tette közzé állásfoglalását az EB csütörtökön, amely kimondja, hogy a dolgozóknak a tényleges munkavégzési módjuknak megfelelő foglalkozási jogviszonnyal kell rendelkezniük, vagyis a gyakorlatban alkalmazottként foglakoztatott  platformmunkásokat alkalmazottnak kell tekinteni, mert ilyen esetekben az egyéni vállalkozói státusz megfosztja őket az olyan hagyományos foglalkoztatással járó szociális jogoktól és előnyöktől, mint például munkaidő tiszteletben tartása, a minimálbér megfizetése vagy éppen egészségük és biztonságuk garantálása a munkavégzésükkel összefüggésben.

Az irányelvjavaslat felsorolja azokat a kritériumokat, amelyek alapján ellenőrizhető és megállapítható, hogy a platform munkáltatónak minősül-e. Ha a platform legalább két kritériumnak megfelel, akkor jogilag vélelmezhető, hogy munkáltató. Ezért ilyen esetben a platformon keresztül munkát végző személyeket megilletik a munkavállalói státusszal járó munkaügyi és szociális jogok. A munkavállalónak minősülő dolgozók számára ez a minimálbérhez való jogot (amennyiben az adott tagállamban van minimálbér), a kollektív tárgyalással, a munkaidővel és az egészségvédelemmel kapcsolatos jogot, a fizetett szabadsághoz való jogot, valamint a munkahelyi balesetekkel szembeni hatékonyabb védelmet, a jobb munkanélküliségi és betegségi ellátást, illetve öregségi nyugdíjat jelenti. A platformoknak jogukban áll megtámadni vagy megcáfolni ezt a minősítést, de ilyen esetben a munkaviszony hiányának bizonyítási terhe rájuk hárul.

A Bizottság mai állásfoglalása követte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az  ILO és az Európai Parlament által megfogalmazott ajánlásokat. Ludovic Voet, az Európai Szakszervezeti Szövetség titkára bár általában véve elégedettségének adott hangot a javaslat kapcsán, kritikát is megfogalmazott azzal szemben: úgy véli, hogy egyes platformok sikeresen lobbiztak a Bizottságnál, mivel az irányelv nehezen teljesíthető feltételekhez köti az alkalmazotti besorolás bizonyítását, ami éppen a tervezet lényegének mond ellent. „A gyakorlatban épp ezek a kritériumok legitimálhatják az egyéni vállalkozók alárendeltségét, és ez ellentétes lenne az irányelv céljával. A közelgő tárgyalásoknak meg kell oldaniuk ezt a problémát” – fogalmazott Voet.

A titkár szerint ugyanakkor a javasolt irányelv biztosítja, hogy a munkavállalók mostantól hozzáférjenek olyan jogokhoz, mint például a fizetett szabadság és a táppénz, amelyek más munkavállalók számára adottak. „A garantált bérezéssel járó biztos szerződés sokkal nagyobb szabadságot biztosít a munkavállalóknak, mint a hamis önfoglalkoztatás, amely nem hagyott választási lehetőséget a munkavállalóknak, hogy fizetés nélkül várjanak a munkák között, vagy dolgozzanak tovább, ha betegek. Az irányelv azt is biztosíthatja, hogy a ténylegesen egyéni vállalkozóként dolgozókat is megvédjék a platformokkal szembeni alárendeltségtől” – véli a szakszervezeti vezető.

Voet szerint az irányelv régóta esedékes bizonyosságot ad azoknak a munkavállalóknak, akiknek többé nem kell pereskedniük egy multinacionális céggel azért, hogy legalább munkaszerződésük legyen.

Aude Cefaliello, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) kutatója azt is felidézte a Bizottság állásfoglalása kapcsán, hogy a platforomok dolgozói – főleg  futárok, sofőrök – Európa-szerte (Franciaországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában) hónapokon át támadták a bíróságokon egyéni vállalkozói státuszukat. Szinte kivétel nélkül minden pert megnyertek, és pénzügyi kárpótlást kaptak a minimálbér, valamint a maximális munkaidő be nem tartásáért.

Ezek a döntések Cefaliello szerint egytől egyig az egyéni vállalkozói státusz hamisságára mutatnak rá, valamint arra, az érintettek valójában munkavállalók, akiket meg kellene illetnie a munkavállalói jogok által biztosított mindennemű védelemnek.

2021 márciusában Spanyolországban fogadtak el elsőként egy olyan törvényt, amely kimondta az alkalmazotti státusz vélelmezését a kézbesítő sofőrökre, az Egyesült Királyságban pedig a Legfelsőbb Bíróság hozott olyan döntést, amely szerint két korábbi Uber-sofőrt alkalmazottnak kell tekinteni. Ezek a győzelmek azonban még nem teremtettek precedenst Európa-szerte. Kevin Mention munkaügyi ügyvéd, aki 2020 februárjában sikeresen beperelte a Deliveroo-t a Párizsi Munkaügyi Bíróságon, rámutatott, hogy bár a fent említett esetek fontosak, mert rávilágítanak a problémára, ugyanakkor „mindegyik bírósági döntés esetében a platformok azzal érvelnek, hogy az egy különleges eset volt.”

A Reuters hírügynökség által összeszedett korai reakciók alapján a haknigazdaságban érdekelt cégek – nem meglepő módon – nem kifejezetten lelkesednek a Bizottság döntéséért. A javarészt ételkiszállítással és taxiszolgáltatással foglalkozó vállalatok szinte kivétel nélkül kiemelik, hogy a szabályozás megszüntetné a flexibilitást, melyet a platformgazdaság biztosít az általuk egyéni vállalkozóknak vagy partnereknek nevezett dolgozóknak.

Holott az érdekvédelmi szervezetek szerint többek között épp ez a „flexibilitás” teszi kiszolgáltatottá a dolgozókat: más faktorok mellett a kizárólag az aktuális megrendelésállománytól függő foglalkoztatás és a dinamikus, vagyis a megrendelésektől függő bérezés és a kockázatok dolgozókra hárítása által lehetnek profitábilisak a szektor cégei, és emiatt bizonytalan a munkások bevétele.”

Forrás:
Az Európai Bizottság szerint is megilleti az alkalmazotti státusz a haknigazdaságban alkalmazottként dolgoztatott munkásokat; Bogatin Bence; Mérce; 2021. december 9.