„Soha nem látott fejlődés előtt áll a közigazgatás az adatalapú technológiáknak köszönhetően – mondta dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont (NATUK) vezetője a Digital Public Administration Summit (DPAS) II nemzetközi közigazgatás-fejlesztési konferencia második napján tartott előadásában.
A szakmai vezető hangsúlyozta, a digitalizációt nem politikusok vagy kormányok alakítják, hanem globális nagyvállalatok. Ezek a cégek az új célok és fejlesztési irányok mellett azokat a platformokat is létrehozzák, amelyekhez a közigazgatásnak is alkalmazkodnia kell. Az új adatalapú technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI), utat találnak a közigazgatáshoz, így összességében egy jobb, gyorsabb és személyre szabottabb, illetve kezdeményezőbb szolgáltatás jöhet létre. Az államnak azonban szem előtt kell tartania, hogy a hatékonyság érdekében jogilag és műszakilag tiszta adatra, hasznos gépekre és kiterjedt hálózatokra van szükség. Emlékeztetett, hogy ezen a területen jól halad a kormány, hiszen nemrégiben elfogadták Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, elindult az adatgazdaság, már elfogadták a nemzeti adatvagyon törvényt és elkezdődött az adattárca kialakítása. A kormány elköteleződését jelzi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) és a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont létrehozása. „Egy szuverén állam számára alapvető, hogy ezeket a digitális eszközöket maga is használja, így biztosíthatja az adathasznosításban rejlő előnyöket” – fogalmazott dr. Gál András Levente.
Tarcsi Ádám, a NATUK szakmai divízióvezetője záróbeszédében felhívta a figyelmet, hogy a folyamatosan fejlődő digitális eszközökkel, valamint a mind komplexebb adatstruktúrák kialakulásával egyre pontosabb elemzések születnek. Ez azt is jelenti, hogy a döntések eredményeinek pontos visszajelzésével mind inkább a problémakezelés kerül a középpontba a vállalati és a közigazgatási környezetben is. „Mindannyiunk közös felelőssége, hogy továbbra is az embert tartsuk a fejlesztések középpontjában, ehhez pedig be kell avatkozni. Ha a nemzetállamok nem akarnak lemaradni a globális versenyben, akkor kezdeményezőként kell fellépniük ezen a területen” – hangsúlyozta a divízióvezető. Az adatipar évente 40 százalékkal nő a világon, ami hétszer gyorsabb a teljes infokommunikációs ipar bővülésénél. Ezzel szemben Európában és ezen belül a régióban is az adatok kiaknázásának szintje nagyon alacsony. Nem túlzás ezért kijelenteni, hogy az adatipar fejlesztése az egész régió gazdasági versenyképességét befolyásolhatja – hívta fel a figyelmet Tarcsi Ádám.
Az idei DPAS a közigazgatás digitalizálása mellett a mesterséges intelligenciára (MI) és az adatgazdaságra összpontosított. Az első napon az MI nemzetközi szabályozási megközelítéseiről, a mesterséges intelligenciáról, mint kormányzási eszközről, valamint az igazságügyi rendszer MI-alapú megoldásairól esett szó. A DPAS második napja elsősorban az adattechnológiára fókuszált, ahol többek között az adatvezérelt egészségügy és gazdaság is megjelent, utóbbi a kis- és középvállalkozások szemszögéből. A konferencián felszólalt Dr. Harangi Balázs docens (Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Adattudomány és Vizualizáció Tanszék), Dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, Dr. Palicz Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettese, Firbás György, logisztikai szakértő, Lal Chandran, az iGrant:io társalapítója és technikai ügyvezetője, Dr. Kása Ferenc, a DJP MI Divízió divízióvezetője, Árvai Csaba, a Raben Trans European Hungary ügyvezetője, Gaál Barna, a Belügyminisztérium E-közigazgatási osztály osztályvezetője, valamint Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője.
A kétnapos konferencia valamennyi előadása visszanézhető a DPAS online felületén regisztrációt követően.”
Forrás:
DPAS II: Soha nem látott fejlődés előtt áll a közigazgatás; Digitális Jólét Program; 2021. december 8.