„Milyen új irányokba fejlődött 2021-ben az uniós tagállamok együttműködése az oktatáspolitika területén?
2020-at követően, az idei esztendőben már kevesebb figyelem helyeződött a tagországok, illetve a polgárok részéről az európai oktatáspolitikára, annak fejlődésére. Ennek ellenére három nagyobb terület mégis kiemelhető, amelyekben előrelépés történt 2021-ben.
Az egyik az európai oktatási térség létrejöttéhez kötődik. 2025-re történő megvalósításához az Európai Bizottság több részterületen fogalmazott meg reformjavaslatokat, közéjük tartozik az európai diákigazolvány bevezetése, valamint az európai egyetemek létrehozása. Az egységes, bármely Erasmus+ programban résztvevő ország egyetemére alkalmas diákigazolványt az Erasmus+ mobilalkalmazás segítségével lehet majd használni. Ebből fakadóan, a Bizottság 2021 januárjában bemutatta a megújított applikációt, mely mostantól több digitális eszközről elérhető, kiterjesztve ezzel a lehetséges felhasználók körét. Hasonlóképpen az európai oktatási térség létrehozásához vezető lépést jelenti, hogy szeptemberben elindultak az első képzések az európai egyetemek keretében. Magyarországon, az ELTE-n – a CHARM-EU nevű egyetemi szövetség egyik tagegyetemén – jelentkezhettek hallgatók a „A fenntarthatóság globális kihívásai” nevű mesterképzésre.
Szintén ebben az évben határozták meg az oktatásért felelős miniszterek az előttünk álló évtizedre vonatkozó közös oktatáspolitikai céljaikat. Ezekben a korábbiakhoz képest új elemként jelent meg a digitális és zöld átalakulás elősegítése, mint az oktatás egyik fontos feladata. Ehhez kapcsolódóan 2030-ra elérendő célul tűzték ki, hogy a nyolcadik osztályosoknak több mint 85 százaléka rendelkezzen legalább alapszintű digitális kompetenciával. Ez az elem szintén most először szerepelt az országok által meghatározott referenciaértékek között.
A harmadik területet egy új közösségi program létrehozása jelenti. Ursula von der Leyen szeptemberben, az Európai Unió állapotáról szóló beszédében ismertette a kezdeményezést. Az ALMA (Aim, Learn, Master, Achieve) nevű uniós program bevezetésével azon 25 év alatti fiatalokat szeretné az Európai Unió támogatni, akik nem dolgoznak és oktatásban sem vesznek részt. Számukra más tagállamban történő időszakos munkavégzéshez nyújtanának anyagi támogatást, melynek célja, hogy a fiatalok új készségeket sajátítsanak el, könnyebben elhelyezkedjenek a támogatási időszakot követően a munkaerőpiacon, vagy éppen visszatérjenek az iskolapadba. Mindezzel pedig az EU hosszú távú célja, hogy csökkenjen a fiatalok körében a munkanélküliség, Európa versenyképessége pedig növekedjen.”
Forrás:
Az Európai Unió 2021-ben – Oktatáspolitika; Kalas Vivien; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Európa Stratégia Intézet; 2021. december 15.
