Találat: oktatáspolitika

Az Európai Unió 2021-ben – Oktatáspolitika

„Milyen új irányokba fejlődött 2021-ben az uniós tagállamok együttműködése az oktatáspolitika területén? 2020-at követően, az idei esztendőben már kevesebb figyelem helyeződött a tagországok, illetve a polgárok részéről az európai oktatáspolitikára, annak fejlődésére. Ennek ellenére három nagyobb terület mégis kiemelhető, amelyekben előrelépés történt 2021-ben. Az egyik az európai oktatási térség létrejöttéhez kötődik. 2025-re történő megvalósításához az Európai Bizottság több részterületen fogalmazott meg reformjavaslatokat, közéjük tartozik az európai diákigazolvány bevezetése, valamint az európai egyetemek létrehozása. Az egységes, bármely Erasmus+ programban résztvevő ország egyetemére alkalmas...

Részletek

Az Európai Bizottság javaslata a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulásról

„A Bizottság a mai napon tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot tett közzé a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulásról. A formális oktatásban és képzésben a vegyes tanulás akkor valósul meg, ha az iskola, a tanár vagy a tanuló a tanulási folyamat során egynél több megközelítést alkalmaz: ez lehet az iskolai helyszínek és más fizikai környezetek (vállalatok, képzési központok, távoktatás, szabadtéri oktatás, kulturális helyszínek stb.), illetve a különböző, digitális és nem digitális tanulási eszközök ötvözése. A Bizottság rövidebb távú...

Részletek

Alig jelentkeznek a természettudományos tanárképzésekre

„Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat, tehát kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén a tanárképző egyetemeken. Ráadásul a végzősök csak kisebb részéből lesz végül tanár, mondta Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (SZ2A) elnöke. Az általános iskolák legalább harmadában van a kelleténél kevesebb a természettudományos tárgyakat oktató szaktanárokból. Csak kémiatanárból országosan 2657 fő hiányzik. A budapesti gimnáziumok 38 százalékában, a szabolcsiak...

Részletek

Tanteremben, vagy a kibertérben? – Vukovich Gabriella (KSH, elnök)

„Szeptember elsején hagyományos módon indulhatott az új tanév a közoktatásban résztvevők számára. Hagyományos, de nem a megszokott módon. Abban az értelemben hagyományos az iskolakezdés, hogy ismét az iskolák tantermeiben folyhat az oktatás, azonban a járványügyi készenlét idején számos, az eddigiektől eltérő szabály és eljárás betartása vált létfontosságúvá. Mégis, a járvány első hullámának eseményei után lényeges eredménynek számít a tantermi oktatás lehetősége, ami egyben szükségszerű is: többek között a lemorzsolódások célként kitűzött csökkentése szempontjából, és mert az ismeretek minél hatékonyabb átadásához, és az...

Részletek

A közoktatás indikátorrendszere 2019 – megjelent

„A Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének támogatásával megjelent A közoktatás indikátorrendszere 2019 és a hozzá tartozó Technikai útmutató. A kötet a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében kidolgozott, a magyar közoktatási rendszer jellemzőit leíró indikátor-rendszer harmadik kiadása, mely 2018-ig tartalmazza az indikátorok frissített értékeit. A kiadványokat Varga Júlia szerkesztette, a kötetek szerzői: Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia Forrás: Megjelent A közoktatás indikátorrendszere 2019; Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Intézet (KRTK KTI); 2020. január 8. Lásd még:...

Részletek

Az autonómia kormányzása : A rendszerváltás utáni időszak három közoktatáspolitikájának diszkurzív elemzése

„Disszertációmban közpolitikák szociológiai elemzésének segítségével a rendszerváltást követő időszak magyar oktatáspolitikai diskurzusának változásait igyekszem bemutatni. Három olyan közpolitikai területet elemzek – a szabad iskolaválasztást, a Comenius minőségbiztosítási programot és az Országos Kompetenciamérést –, amelyek jelentősek mind a magyar közoktatás változásainak megértését, mind szakpolitika és politika viszonyát, mind pedig a klasszikus oktatásszociológia alap-problémáit tekintve. A disszertáció fő célja, hogy a fenti közpolitikák létrejöttének és működésének elemzése révén rávilágítson a közpolitika-alkotás gyakorlati mechanizmusaira és társadalmi jelentőségére. A dolgozat elején felvázolom azokat a főbb kérdéseket...

Részletek

Márciustól kancellárok irányítják a szakképzési centrumok gazdálkodását

„A szakképzés teljes megújításának részeként holnaptól munkába állnak a szakképzési centrumok kancellárjai. A kancellári rendszer bevezetése a szakképzésben is a felelős, átlátható és professzionális gazdálkodást szolgálja. A kormány célja, hogy a magyar fiatalok a munkaerőpiacon keresett szaktudással és képesítéssel kerüljenek ki a szakképzésből. A kancellári rendszer bevezetése eredményesen támogatja a szakképzési centrumok főigazgatóit elsődleges feladatuk ellátásában, az intézmények oktatási színvonalának hatékony felügyeletében. A pályázati úton kiválasztott, felkészült kancellárok az intézmények menedzserszemléletű működtetését biztosítják, az egyre összetettebb szakmai tevékenységet gazdasági eszközökkel támogatják. A...

Részletek

A gazdasági szerkezet mint a tudással versenyzés feltétele

„Egyre többen mutatnak rá a versenyképesség javításának fontosságára. Azzal kapcsolatban azonban már eltérők a vélemények, hogy ezt a gyakorlatban hogyan lehetne megvalósítani. Nő azoknak a tábora is, akik érzékelik, hogy a magasabb szintre lépéshez ma már nem elég, ha csökkennek az adók, vagy ha továbbra is Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkaerőköltség. Felhangosodtak azok a vélemények is, amelyek szerint a termelékenységet kellene növelni, hogy a versenyképesség javulhasson. Ám kevesek ástak le elég mélyre ahhoz, hogy az alacsony termelékenységi szint valamennyi okát objektíven...

Részletek

Az oktatásban is megkezdődött a digitalizáció

„„Legalább 30 éve nem volt olyan fejlesztés az oktatásban, mint amely az elmúlt években európai uniós és hazai költségvetési forrásokból elkezdődött” - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián Hajdúszoboszlón. Az államtitkár arról is beszélt, hogy elkezdődött a digitalizáció alkalmazása a köznevelésben is. Bódis József oktatásért felelős államtitkár Hajdúszoboszlón, a Köznevelés, szakképzés, pedagógusképzés - innováció című országos közoktatási szakértői konferencián az ágazat kihívásai között említette a hatékonyság növelése mellett az...

Részletek
Page 1 of 4 1 2 4