Találat: oktatáspolitika

Alig jelentkeznek a természettudományos tanárképzésekre

„Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat, tehát kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén a tanárképző egyetemeken. Ráadásul a végzősök csak kisebb részéből lesz végül tanár, mondta Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (SZ2A) elnöke. Az általános iskolák legalább harmadában van a kelleténél kevesebb a természettudományos tárgyakat oktató szaktanárokból. Csak kémiatanárból országosan 2657 fő hiányzik. A budapesti gimnáziumok 38 százalékában, a szabolcsiak...

Részletek

Tanteremben, vagy a kibertérben? – Vukovich Gabriella (KSH, elnök)

„Szeptember elsején hagyományos módon indulhatott az új tanév a közoktatásban résztvevők számára. Hagyományos, de nem a megszokott módon. Abban az értelemben hagyományos az iskolakezdés, hogy ismét az iskolák tantermeiben folyhat az oktatás, azonban a járványügyi készenlét idején számos, az eddigiektől eltérő szabály és eljárás betartása vált létfontosságúvá. Mégis, a járvány első hullámának eseményei után lényeges eredménynek számít a tantermi oktatás lehetősége, ami egyben szükségszerű is: többek között a lemorzsolódások célként kitűzött csökkentése szempontjából, és mert az ismeretek minél hatékonyabb átadásához, és az...

Részletek

A közoktatás indikátorrendszere 2019 – megjelent

„A Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének támogatásával megjelent A közoktatás indikátorrendszere 2019 és a hozzá tartozó Technikai útmutató. A kötet a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében kidolgozott, a magyar közoktatási rendszer jellemzőit leíró indikátor-rendszer harmadik kiadása, mely 2018-ig tartalmazza az indikátorok frissített értékeit. A kiadványokat Varga Júlia szerkesztette, a kötetek szerzői: Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia Forrás: Megjelent A közoktatás indikátorrendszere 2019; Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Intézet (KRTK KTI); 2020. január 8. Lásd még:...

Részletek

Az autonómia kormányzása : A rendszerváltás utáni időszak három közoktatáspolitikájának diszkurzív elemzése

„Disszertációmban közpolitikák szociológiai elemzésének segítségével a rendszerváltást követő időszak magyar oktatáspolitikai diskurzusának változásait igyekszem bemutatni. Három olyan közpolitikai területet elemzek – a szabad iskolaválasztást, a Comenius minőségbiztosítási programot és az Országos Kompetenciamérést –, amelyek jelentősek mind a magyar közoktatás változásainak megértését, mind szakpolitika és politika viszonyát, mind pedig a klasszikus oktatásszociológia alap-problémáit tekintve. A disszertáció fő célja, hogy a fenti közpolitikák létrejöttének és működésének elemzése révén rávilágítson a közpolitika-alkotás gyakorlati mechanizmusaira és társadalmi jelentőségére. A dolgozat elején felvázolom azokat a főbb kérdéseket...

Részletek

Márciustól kancellárok irányítják a szakképzési centrumok gazdálkodását

„A szakképzés teljes megújításának részeként holnaptól munkába állnak a szakképzési centrumok kancellárjai. A kancellári rendszer bevezetése a szakképzésben is a felelős, átlátható és professzionális gazdálkodást szolgálja. A kormány célja, hogy a magyar fiatalok a munkaerőpiacon keresett szaktudással és képesítéssel kerüljenek ki a szakképzésből. A kancellári rendszer bevezetése eredményesen támogatja a szakképzési centrumok főigazgatóit elsődleges feladatuk ellátásában, az intézmények oktatási színvonalának hatékony felügyeletében. A pályázati úton kiválasztott, felkészült kancellárok az intézmények menedzserszemléletű működtetését biztosítják, az egyre összetettebb szakmai tevékenységet gazdasági eszközökkel támogatják. A...

Részletek

A gazdasági szerkezet mint a tudással versenyzés feltétele

„Egyre többen mutatnak rá a versenyképesség javításának fontosságára. Azzal kapcsolatban azonban már eltérők a vélemények, hogy ezt a gyakorlatban hogyan lehetne megvalósítani. Nő azoknak a tábora is, akik érzékelik, hogy a magasabb szintre lépéshez ma már nem elég, ha csökkennek az adók, vagy ha továbbra is Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkaerőköltség. Felhangosodtak azok a vélemények is, amelyek szerint a termelékenységet kellene növelni, hogy a versenyképesség javulhasson. Ám kevesek ástak le elég mélyre ahhoz, hogy az alacsony termelékenységi szint valamennyi okát objektíven...

Részletek

Az oktatásban is megkezdődött a digitalizáció

„„Legalább 30 éve nem volt olyan fejlesztés az oktatásban, mint amely az elmúlt években európai uniós és hazai költségvetési forrásokból elkezdődött” - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián Hajdúszoboszlón. Az államtitkár arról is beszélt, hogy elkezdődött a digitalizáció alkalmazása a köznevelésben is. Bódis József oktatásért felelős államtitkár Hajdúszoboszlón, a Köznevelés, szakképzés, pedagógusképzés - innováció című országos közoktatási szakértői konferencián az ágazat kihívásai között említette a hatékonyság növelése mellett az...

Részletek

Az oktatási stratégia higgadt kialakítása mellett érvelt az államtitkár

„Gyorsan változó világban élünk, a tudomány, az oktatás, az innováció napi politikai kérdéssé vált, ezért fontos, hogy higgadtan alakítsuk ki az oktatási stratégiát - erről beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára a magyar tudomány ünnepe alkalmából tartott konferencián kedden Budapesten. Bódis József a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében, a Tudomány és parlament című rendezvényen előadásában hangsúlyozta: a kor egyik nagy kihívása, hogy még nem létező területekre kell programokat alkotni, új szakmák, jelenségek tűnnek fel, amelyekhez egyre újabb készségekre van...

Részletek

Az IKT és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggései

„Az iskola, az oktatás eredeti szerepével ellentétben a diákok társadalmi hátteréből fakadó hátrányokat kevéssé tudja csökkenteni, sőt inkább megerősíti a meglévő különbségeket, és újakat teremt. Az iskolában nyújtott teljesítmény, az érdemjegyek sok esetben a tanuló családi hátterének – amely magában foglalja a szülők iskolai végzettségét, foglalkozási státuszát, a család gazdasági helyzetét és kulturális körülményeit – lenyomatát képezik. Nagy nemzetközi felmérések (például PISA) is alátámasztják, hogy Magyarországon igen erős az összefüggés az iskolai teljesítmény és a családi háttér között. Az utóbbi években az...

Részletek
Page 1 of 4 1 2 4