gazdaságinformatikaközigazgatás: magyarközigazgatási informatikatávközléstechnikatudomány

Ez történt a kormányzati informatikában 2021-ben – Középpontban az MI és az adatvagyon

Szerző: 2022. január 3.No Comments

„Bár a 2021-es évre is rányomta a bélyegét a Covid, az államigazgatási informatika nem csak a járvány hatásainak mérsékléséről vagy kivédéséről szólt. Jelentős előrelépések történtek a mesterséges intelligencia fejlesztésében és azzal kapcsolatban a nemzeti adatvagyon hasznosításában. Eközben a „hétköznapi” fejlesztésekre is maradt idő.

Január végén még zárt körben mutatta be a Belügyminisztérium a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztései részeként a közhiteles nyilvántartáson alapuló arckép-azonosító szolgáltatását, nem sokkal később már élesben is használhatják az állampolgárok. A szolgáltatás egyszeri online regisztrációt követően vehető igénybe, melynek során az ügyintézőnek – videochaten keresztül – be kell mutatni az arcképes igazolványt az adatok ellenőrzése és a regisztráció során készült arckép rögzítése érdekében. A továbbiakban a bemutatott okmány és az arcképfelismerés alapján történik az azonosítás, immár automatikusan, ügyintézői közreműködés, kódok és jelszavak használata nélkül.

Más téren is haladt előre Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának megvalósítása. Idén nyáron megalakult az MI-alkalmazások széles körű elterjesztéséért felelős MI Innovációs Központ, és annak részeként Debrecenben és Zalaegerszegen megnyílt két akcelerátor központ is. Utóbbiak célja, hogy a kkv-kat megismertessék az MI-technológiákkal, illetve segítsék őket abban, hogy ki tudják választani a számukra legkedvezőbb beszállítókat. Ezen felül prototípusok megalkotására és tesztelésére is lehetőség nyílik, illetve kutatási erőforrások vonhatók be, és fejleszthetők az érdeklődők személyes készségei.

Gazdája van az adatvagyonnak

Február közepén nyújtotta be az ITM azt a törvényjavaslatot, amely körvonalazta a nemzeti adatvagyon hatékony felhasználását biztosítani hivatott intézményrendszert, amit aztán a júliusban elfogadott, a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény kodifikált.

Ebben, illetve egy novemberi kormányrendeletben részletezték a már korábban létrehozott Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) feladatait. Ezek közé tartozik a nemzeti közadatportál üzemeltetése, nemzeti közadatkataszter létrehozása és gondozása, anonimizált adatbázisok feldolgozása, elemzése, valamint adatelemzési szolgáltatások nyújtása a kormányzat, a piac és az állampolgárok felé. A NAVÜ állami adatbázisok felhasználásával adatelemzéseket is készít, és olyan adatkészleteket hoz létre, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre. Emellett a NAVÜ szervezett keretek között megnyithatja a közadatbázisokat, ami segítheti a vállalkozásokat abban, hogy magas hozzáadott értékű termékeket – például alkalmazásokat – fejlesszenek ki, és könnyebbé, egyszerűbbé tegyék az állampolgárok mindennapi életét.

A törvény létrehozta továbbá a kormánybizottságként működő Nemzeti Adatvagyon Tanácsot, amelynek tagjai a kormány az adatgazdálkodásban érintett miniszterei. A tanács iránymutatásokat és alapelveket határoz meg a NAVÜ tevékenységével, és általában a kormány adathasznosítási politikájával kapcsolatban.

Segítség a mindennapokban

Folyamatosan zajlott az államigazgatási szakrendszerek megújítása is. Tavasszal megújult a Központi Statisztikai Hivatal összefoglaló (STADAT) táblagyűjteménye. A mobilra optimalizált, akadálymentesített táblarendszer számos kényelmi szolgáltatással bővült. Így például a nagy méretű táblákat már lapozás nélkül, görgetéssel tanulmányozhatják az érdeklődők, az új (.xlsx, CSV) formátumban letölthető állományok pedig jelentősen megkönnyítik számukra az adatok további elemzését. Két új témakörrel – időmérleggel, sporttal – bővült a gyűjtemény, az oldal látogatói pedig négy szinten – témakör, időszak, terület, és táblasorszám alapján – kereshetik az őket érdeklő adatokat.

Más jellegű segítséget kínál a megújult Vállalkozói Információs Portál („Vali”). Az oldalon a hazai vállalkozások pár kattintással személyre szabottan tudják megtalálni a rendelkezésükre álló állami támogatásokat, fejlesztési lehetőségeket. A rendszer a vállalkozások nyilvánosan elérhető adataiból dolgozik, így a portál a cég nevének beírása után a földrajzi elhelyezkedés, méret, tevékenységi kör alapján megmutatja a cég számára elérhető, többségében államilag támogatott szolgáltatásokat, fejlesztési lehetőségeket.

Július 1-jén az EU-n kívülről rendelt árukért értékhatártól függetlenül áfát kell fizetni a termékekre, és vámáru-nyilatkozatot is be kell nyújtani. Erre a célra a NAV egy új, eVÁM nevű webes felületet hozott létre, amelyen keresztül a magánszemélyek benyújthatják a vámáru-nyilatkozatot (ha nem engedélyköteles áruról van szó, az értéke pedig nem haladja meg a 150 eurót). A vámkezelt termék áfája az eVÁM portálon bankkártyával vagy átutalással be is fizethető.

Szintén a NAV fejlesztése tette lehetővé, hogy a hitelek felvételéhez szükséges keresetkimutatást online kérjék az állampolgárok, megkönnyítve ezzel a személyes ügyintézés nélküli hitelkérelmezést.

Megőrzött értékek

A kulturális örökség megőrzésére és bemutatására is jutott pénz és figyelem. Januárban, a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban több mint 150 órányi archív hanganyag vált közkinccsé a Színháztörténeti és Zeneműtár gramofonlemez-gyűjteményének anyagából, 1904 és 1960 közötti felvételekkel, a katonazenétől a magyar nótáig.

Tovább bővült a Fentről.hu díjmentesen elérhető, archív légi felvételeket tartalmazó adatbázisa. Az újonnan feltöltött 9 ezer felvétellel már közel 190 ezer darabosra bővült az 1959 és 2008 között készült fotókat tartalmazó digitalizált gyűjtemény.

2021 tavaszán elindult az a felhő alapú infrastruktúra és integrált alkalmazás is, amely az Országos Széchényi Könyvtár által őrzött értékek digitalizációját mindenki számára elérhetővé teszi. A közel 10 milliárd forint összköltségvetésű projekt keretében létrejött Digitalizáló Központ speciális infrastruktúrája a különböző méretű, állapotú, fajtájú kiadványok és egyéb dokumentumok részben automatizált szkennelését és szükség esetén az olvashatóságának javítását teszi lehetővé. Így fokozatosan olvashatóvá, kereshetővé és kutathatóvá válik az OSZK által őrzött, mintegy 10 millió dokumentumból álló kulturális vagyon.

Távközlési szuperholding alakul

Augusztusban állapodott meg az állami tulajdonú Antenna Hungária (AH) és a 4iG stratégiai partnerség kialakításáról. A cél egy olyan stratégiai távközlési vállalat létrehozása, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül.

A közös holding úgy jön létre, hogy a 4iG a tulajdonában lévő távközlési társaságokat apportálja az AH-ba. (Az érintett társaságok a Digi – és azon keresztül az Invitel, a Telenor Montenegro, valamint a még jóváhagyás alatt álló tranzakció során felvásárolt Invitech.) Ezek értékét az eredeti tervek szerint októberben határozták volna meg, de lapzártánkig erről nem érkezett hír; mindenesetre a tranzakcióval a 4iG többségi tulajdont szerezhet az AH-ban. Utóbbi nem sokkal a 4iG-vel kötött megállapodás előtt jelentette be, hogy felvásárolja a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt-t is, ráadásul 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a magyarországi Telenorban is.

A 4iG és az Antenna Hungária már hosszabb ideje együttműködött a hazai távközlési piacon. A cég megvásárolta az AH részesedésének felét a műholdas távközlési szolgáltatásokat kínáló Hungaro DigiTel Kft-ben, tavaly nyáron pedig közösen alapították meg a szintén műholdas távközlési szolgáltató Carpathiasat Zrt-t.

Magyar szuperszámítógépek készülnek

Két hazai szuperszámítógép építéséről is jöttek hírek idén. A kisebbik egy 5,8 milliárd forintos összköltséggel készülő, a meglévő debreceni HPC-központban működő gép lesz, amely 2022 tavaszán kezdheti meg éles működését. Tervezett 5 petaflops teljesítménye alapján a „Komondor” névre keresztelt gép várhatóan bekerül a legjobb százba a szuperszámítógépek globális Top500-as listáján.

Ennél ambiciózusabb tervet dédelget az OTP és az ITM. A bankcsoport és a minisztérium vezetői októberben jelentették be egy 37,5 petaflops teljesítményű szuperszámítógép létrehozását. Ennek feladata az lenne, hogy mesterségesintelligencia-algoritmusok számára széles körben használható magyar nyelvi modult alkosson. Teljesítménye a 2021. novemberi szuperszámítógépes listán Európában a második, globálisan a 9. helyre lenne elég. November közepén nyilvánosságra hozták, hogy az infrastruktúrát a SambaNova fogja szállítani.

DESI: nincs előrelépés

A tavalyi 21. hely után az idei, novemberben közzétett (de a 2020-as adatok alapján számított) DESI rangsorban a 23. helyen végzett Magyarország az EU 27 tagállama közül. Ez nem azt jelenti, hogy ne lett volna fejlődés, csupán annyit, hogy ennek a javulásnak az üteme nem haladta meg az EU átlagát.

A legjobban az infrastruktúra terén teljesít az ország. Vezető szerepet tölt be a legalább 1 Gbps sebességű széles sávú rendszerek elterjedtsége tekintetében (a vonalak 13,2 százaléka ilyen, szemben az 1,3 százalékos uniós átlaggal), és jól teljesít az 5G-re való felkészültség, a vezetékes széles sávú rendszerek általános igénybevétele és a legalább 100 Mbps sebességű hálózatok igénybevétele terén.

A humán tőke területén a 22. helyen áll az ország, és a legtöbb mutató esetében az átlag alatt teljesít. A magyaroknak csupán 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 56 százalékos uniós átlagtól. Szintén komoly kihívásokat jelent a digitális technológiák vállalati integrációja. A kkv-knak csupán 46 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, szemben a 60 százalékos uniós átlaggal, és a kulcsfontosságú digitális technológiák (Big Data, MI és felhő) elterjedése is alacsony.”

Forrás:
Középpontban az MI és az adatvagyon; IT Business; 2021. december 24.