„Míg 2020 és 2021 az koronavírusjárvány kordában tartásáról, az emberi egészség védelméről és a tagállamok gazdaságának felszínen tartásáról szólt, addig 2022-ben sok új területen indulhat meg az uniós egyezkedés és közös munka. 2022 szak- és geopolitikai szempontból is sok kihívás elé állítja a soros francia elnökséget. A Covid hol erősítette, hol gyengítette az EU-t egyes területeken, viszont a szakpolitikai célok még mindig a tagállamok kompromisszumformálási hajlandóságán múlik.
Régi és új szakpolitikák – előrelépés vagy helyben kocogás?
Az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége már decemberben ismertette előrelépési szándékát a klíma- és energiapolitika, a digitális átállás, Schengen és a migrációs politika reformja, a belső piaci, valamint a stratégiai célként megfogalmazott önálló védelempolitika létrehozása mellett. Vegyük sorba tehát, hogy milyen konkrét célok és megvalósítások érhetők el idén az adott területeken.Az egyik legnagyobb vitát kiváltó új intézkedések között található a Bizottság által tavaly decemberben bemutatott „Irány az 55”, avagy Fit for 55 nevű klímacsomagja. A tizenkét jogszabályból álló csomag célja, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon az Unió, valamint környezetkímélőbbé alakítsa az energiarendszereket, amelyek rendkívül technológia és tőkeintenzív beruházások. Az egyik komoly törésvonal a Bizottság által szorgalmazott taxonómiarendelet, amely Franciaország mint atomhatalom, valamint a közép-európai országok társadalmai számára fontos atomenergiát már fenntarthatóként kezeli. Az új szocialista német kormány több atomerőmű bezárásával tette világossá álláspontját, viszont az Energiewende csúfos kudarca és az energiaárak elszállása megmutatta, mennyire függ a geopolitikailag is kockázatos orosz gáztól. Kérdés, hogy a zöld átállás tekintetében mennyire oszlanak meg majd a költségek, hiszen az EU-s polgárok már most érzik a drágulást mind energia, élelmiszer és szolgáltatások terén.
A franciák több gazdasági területen is szeretnének eredményeket elérni, mint például a globális társaságiadó harmonizációja, amely főként amerikai nyomásra került napirendre, viszont a tagállamok kompromisszumkészsége itt valóban megmutatkozott. Több vitát fog kiváltani azonban a Stabilitási és Növekedési Paktum államadósságra vonatkozó része, ahol a franciák eltörölnék a 60%-s államadósságra vonatkozó szabályt. Kérdés, hogy a Scholz-kormány és a szigorú német fiskális hitvallás mennyire lesz rugalmas a kérdésben. A német kancellár szerint a növekedés és fiskális egyensúly nem egymást kizáró tényezők, viszont kérdés, hogy mennyire tudja megnyerni az „északi fukarok”, főként Hollandia álláspontját. Kétségkívül, a francia gazdasági miniszter mellett szakértők is komoly reformokért kiáltanak, szakítva a hagyományos német megszorítópolitikától.
A német kormány új politikai programja nemcsak az energia, hanem a szociálpolitika terén is szakít a status quo-val, amely a minimálbérek vagy akár a házasság újraértelmezése és a tagállamok közötti kötelező kölcsönös elismerése finoman szólva sem hozott osztatlan sikert. Míg Németország e két területen átalakítaná a többi tagállam szakpolitikáját és hozzáállását, addig a védelempolitika területén még kiélezett helyzet van kialakulóban a francia–német tandem között.
Macron elnök már a 2017-es sorbonne-i beszéde alatt felvázolta az erős, önállóan cselekedni képes, határait megvédő Európa képét. A schengeni határok védelme, a védelmi ipar fejlesztése, gyorsreagálású, önálló uniós hadsereg és új védelmi technológiák, jogszabályok bevezetése mind napirenden van. A francia elnöknek nem csupán a Biden elnök „America First” soft verziója szúrja a szemét, hanem a rohamosan növekvő kínai gazdasági térnyerés is. Az orosz kérdés kapcsán visszatérne a berlini fal leomlása óta szorgalmazott állásponthoz. A kölcsönös tiszteleten és világosan lefektetett közös szabályokon alapuló megegyezést kötne az orosz elnökkel, újragondolva Európa biztonsági architektúráját. Az EU-nak nem csupán adott geopolitikai helyzete és földrajzi közelsége miatt kell közös megoldást találnia Ukrajna és Oroszország ügyében, hanem saját jövőjének meghatározása szempontjából is. Az EU jövője konferenciasorozat elszalasztott lehetősége, hogy nem vonta be sem a déli, sem pedig a keleti szomszédság országait, s nem tette le voksát egy tágabb Európa jövőjét felvázoló vízió mellett. A keleti és déli végekről (Keleti Partnerség, Nyugat-Balkán) érkező válságjelek azonban nem hanyagolhatók el. Tény, hogy amíg az EU a Pandora-szelencéjét kinyitó jogállamisági/értékvita egyre ambivalensebb mezsgyéjén mozog, addig nem fog tudni egyértelmű válaszokat adni a külső kihívásokra sem. Megjegyzendő, hogy a francia elnökség „honest broker” szerepét nem könnyíti meg a közelgő elnökválasztási kampány, amelyre a Covid járványhelyzet csak olaj lesz a tűzre.
A belső piac megerősítése és a tagállamok belbiztonsági koordinációja is reformok célkeresztjében van. Macron (korábban Merkel támogatását is élvezve) kiállt Schengen teljes reformja mellett, ahol aktív rendőri erők védenék az EU külső határait, szigorítani szeretne a harmadik személyek be- és kilépési szabályain, az embercsempészek és illegális migránsok, valamint terrorizmus elleni fellépés is napirenden van. A belső piac védelmét nem csupán a fizikai, hanem digitális térben is szeretné biztosítani a főként amerikai tech cégeket megregulázó digitális piacokról és digitális szolgáltatásokról (DSA/DMA) szóló jogszabályok élesítésével. A harmadik országok cégeinek erőfölénnyel való visszaélése régóta fejfájást okoz a kontinensnek, Európa pedig saját unikornis cégek felépítésével tudna biztonságos alternatívát kínálnia a kontinens lakosainak.
Látható, hogy idén sem a csend uralja a brüsszeli intézmények folyosóit. Az egyre fokozódó nemzetközi járványhelyzet, az Európa védelmét lefektető intézményes biztonsági garanciák hiánya, valamint az EU-n kívüli fenyegetések nem egy pillanat alatt fognak megoldódni. Az előrelépéshez megfontolt, szakmai alapokon nyugvó megoldásokra, a napi politikai csatározásoktól mentes higgadt párbeszédre és egymást tisztelő kompromisszumkészségre van szükség az intézmények, tagállamok és partnerek részéről.”
Forrás:
Gyorsabban, erősebbet, jobban?; Miszlivetz Áron; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. január 24.
