„Interjút adott a híres-hírhedt NSA (National Security Agency) tavaly augusztusban kinevezett kutatási igazgatója a MIT Technology Review-nak. Gilbert (Gil) Herrera többek között arról beszélt, hogy szerinte milyen módon alakítja át a kiberkémkedést a modern technológia, például a kvantum-számítástechnika.
A pár száz főt foglalkoztató kutatási részleg egyik feladata, hogy megjósolja, milyen technológiák játszanak majd szerepet az USA védelmének magasabb szintre helyezésében. Emellett operatív feladatokat is ellát a kibervédelemben (hírszerzés és elhárítás).
Az NSA nincs könnyű helyzetben, a Technology Review szerint még mindig nem heverte ki a Snowden-ügyet. A kiszivárgott dokumentumok eléggé elbizonytalanították az USA egyik legfontosabb titkosszolgálatának helyztetét. Herrera szerint most az a legfontosabb feladatuk, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki, melyek segítenek értékes információt kinyerni az NSA birtokában lévő hatalmas mennyiségű adatból, illetve segítenek nyomon követni azokat a kiberrendszereket, amelyek most a nagyhatalmi versengés nyomán felépültek.
Arccal a kvantum-számítástechnika felé
A részleg egyik fontos projektje a belső kvantum-számítástechnikai kompetencia felépítése. A technológia alapjaiban értelmezi újra a titkosítást, ezért Herrera szerint érthető, hogy minden nagyhatalom nagy energiát fordít rá. Az NSA egyébként évtizedek óta foglalkozik a területtel, és a titkosítások visszafejtésében már vannak is kézzel fogható eredményei.
Az 5G-vel kapcsolatos kutatások szintén prioritást élveznek. A munkatársak feladata többek között feltérképezni, hogy miként lehet megfigyelni hatékonyan az 5G-s kommunikációt. Konkrétan azt kutatják, hogy mit jelent ebből a szempontból a nagyobb átviteli sebesség, a kisebb hatótávolság, vagy hogy a 4G-hez képest sűrűbben helyezkednek el a cellák.
A részlegnél szorosan összekapcsolódnak a napi védelmi feladatok és a kutatások. Az NSA működtet egy ún. „scientists on call” programot: amikor az operatív elemzők valamilyen technológiai problémába ütköznek, több száz tudóstól kérhetnek segítséget.
Herrera szerint a részlege úgy működik, mint egy kis elit kutatóegyetem, ahol öt tudományterület – matematika, fizika, kibernetika, informatika, villamosmérnöki tudományok – köré szerveződnek a kutatások, és mindegyikben 100-200 ember dolgozik.
NSA-eszközök a piacon
Valószínűleg a Snowden-ügy is hozzájárult ahhoz, hogy az NSA kilépjen az árnyékból. Amellett, hogy rendszeresen oszt meg kiberbiztonsági információkat, melyek segíthetnek a szervezeteknek a védelemben, szabadon hozzáférhető eszközöket is fejleszt. 2019-ben például kiadtak egy reverse engineering eszközt, a Ghidrát, amely segít a hekkereszközök működésének feltárásában. De másodlagos haszonként segít az NSA népszerűsítésében is (akár toborzási céllal).
A részleg foglalkozik anyagkutatással (pl. olyan anyagokat keresnek, melyek a félvezető technológiák fejlődését segíthetik), a távközlési hálózatok fizikájával (tenger alatti kábelek, műholdas kommunikáció stb.), mesterséges intelligenciával, az adatelemzés matematikai alapjaival stb.
A legfontosabb azonban a matematika. Ez a legrégebb óta működő osztály, amely egyben az ország legnagyobb foglalkoztatója is [Az NSA alkalmazza az országban a legtöbb matematikust, az NSA Matematikai Osztályának munkatársai pedig ezek közül a legkiválóbbak. Szerk.] – és az egyetlen, amelynek nem kell versenyeznie a piaci cégekkel. Szerencsére a Szilícium-völgyben a szoftverfejlesztőket többre értékelik, mint a matematikusokat, mondta Herrera.
A részleg matematikusainak egyik kiemelt kutatási területe a bigdata-elemzések. Az NSA egyik nagy problémája (a jogi kérdéseken túl) ugyanis az, hogy a rendkívüli mennyiségű összegyűjtött adatból hogyan lehet megbízható és értékes információt előállítani. Ezek az adatok gyakran bizonytalan forrásból származnak (lopottak), több száz nyelven és formátumban íródtak, így sokszor az sem egyértelmű, hogy a nyers adatokat hogyan lehetne validálni.
Ez minden nagyhatalomnál központi kérdések
A részlegnek a legfuturisztikusabb területeket sem szabad figyelmen kívül hagynia. Herrera szerint például ilyen a szintetikus biológia. A biotechnológiának ezt a területét például Kína is kiemelten kezeli.
A kutatási részleg vezetője szerint az komoly kihívást jelent, hogy ma már nagyon sok innovatív kutatás egyáltalán nem katonai jellegű. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a kockázati tényezők köre sokkal szélesebb és ezáltal követhetetlenebb, mint a korábbi évtizedekben. Herreráék feladata éppen ezért az is, hogy megmutassák, milyen globális hatása lesz ezeknek a technológiáknak.”
Forrás:
Ilyen az USA kiberkémjeinek titkos élete; Bitport.hu; 2022. február 5.
Meet the NSA spies shaping the future; Patrick Howell O’Neill; MIT Technology Review; 2022. február 1.