Európai Uniópolitikatávközléstechnikatudomány

Kérdések és válaszok az európai biztonságos, műholdas kommunikációs rendszerről

Szerző: 2022. február 21.No Comments

Miért javasolja a Bizottság a biztonságos konnektivitásra vonatkozó kezdeményezést?

Gazdaságunk működése és biztonságunk egyre nagyobb mértékben függ a biztonságos és reziliens konnektivitástól. A digitális hiperkonnektivitás és a technológiai átalakulás következtében példátlan mértékben ugrott meg a peremhálózati technológiáktól függő szolgáltatások iránti kereslet. Soha nem tapasztalt kereslet mutatkozik emellett a műholdas kommunikációs szolgáltatások iránt is, miközben a technológia legújabb vívmányai új követelményeket támasztanak kommunikációs rendszereink biztonságával kapcsolatban, és alacsony késleltetésű megoldások megjelenéséhez vezettek. E technológiai fejlődés hatására az EU-n kívüli országokban – többek között az USA-ban, Kínában és Oroszországban – különféle, államilag támogatott megakonstellációk megjelenése figyelhető meg. Ezzel egyidejűleg a geopolitikai környezet alakulása, valamint a kiber- és hibrid fenyegetések további biztonsági és a rezilienciával kapcsolatos aggályokat vetnek fel.

Ezekkel a gyorsan változó kormányzati igényekkel tehát nincsenek összhangban a tagállami, illetve európai szinten rendelkezésre álló biztonságos, megbízható és változatos műholdas kommunikációs szolgáltatásokhoz, és különösen azokhoz a szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós megoldások, amelyek megjelenését a közepes és alacsony Föld körüli pályákon alapuló technológiák fejlődése tette lehetővé.

Ezekre a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre európai megoldásokat kell biztosítani a korlátlan, garantált hozzáférés érdekében, elkerülve a harmadik országoktól való függést és erősítve értékláncaink ellenálló képességét.

Ugyanakkor a megakonstellációk számának drámai növekedése miatt a kiosztható frekvenciákból és pályamenti pozíciókból is hiány tapasztalható. Az időben történő uniós szintű fellépés hiánya az uniós ipar versenyképességét is veszélyeztetné a kulcsfontosságú technológiák és piacok terén.

A kezdeményezést Európai űripari szakértelme fogja támogatni, mind a hosszú ideje működő iparági szereplők részvétele, mind a New Space-ökoszisztéma révén. A globális műholdas konnektivitás így napjainkra az EU és tagállamai biztonságának, védelmének és rezilienciájának stratégiai eszközévé vált.

Mi e kezdeményezés várható eredménye?

E javaslat célja egy biztonságos és autonóm, világűrbe telepített konnektivitási rendszer kifejlesztése a garantált, reziliens műholdas kommunikáció biztosítása érdekében, különös tekintettel az alábbiakra:

  • olyan világszintű, megbízható, biztonságos és költséghatékony műholdas hírközlési szolgáltatások hosszú távú rendelkezésre állásának biztosítása a kormányzati felhasználók számára, amelyek támogatják a kritikus infrastruktúrák védelmét, a felügyeletet, a külső fellépéseket és a válságkezelést, ezáltal növelve a tagállamok rezilienciáját;
  • a nagy sebességű, széles sávú kereskedelmi konnektivitás rendelkezésre állásának biztosítása Európa-szerte, a holtsávok megszüntetése és a tagállamok területei közötti kohézió biztosítása, valamint konnektivitás biztosítása a stratégiai jelentőségű földrajzi területeken, például Afrikában és az Északi-sarkvidéken.

A kezdeményezés célkitűzései különösen a következők

  • világűrbe telepített, több pályán keringő, csúcstechnológiájú konnektivitási rendszer kifejlesztése, kiépítése és működtetése, amely folyamatosan igazodik a műholdas kommunikáció iránti kormányzati kereslet alakulásához, figyelembe véve a tagállamok meglévő és jövőbeli eszközeit;
  • a műholdas kommunikációs kapacitások és szolgáltatások uniós bázisának kiegészítése és az (EU) 2021/696 rendelet 67. cikkében említett földi szegmenst alkotó GOVSATCOM-infrastruktúra integrálása;
  • hozzájárulás a kiber- és elektromágneses fenyegetésekkel szembeni kiberrezilienciához és az operatív kiberbiztonsághoz, valamint az európai kvantumkommunikációs űrinfrastruktúra (EuroQCI) integrálása a kriptográfiai kulcsok biztonságos továbbításának lehetővé tétele céljából;
  • az uniós távközlési infrastruktúrák rezilienciájának javítása;
  • az uniós űrprogram más elemeivel kapcsolatos lehetőségek és szolgáltatások javítása és bővítése;
  • az innovatív és forradalmi technológiák fejlesztésének ösztönzése és a New Space-ökoszisztéma használata; valamint
  • olyan környezet kialakítása, amely Európa-szerte kedvez a nagy sebességű, széles sávú kapcsolatok és a zökkenőmentes hálózati összekapcsoltság továbbfejlesztésének.

Fontos szempont, hogy a kezdeményezés kiegészítse a meglévő földi konnektivitási infrastruktúrákat, biztosítva az „utolsó szakaszt” és a nagy fokú redundanciát.

Melyek a rendszer gyakorlati alkalmazási lehetőségei?

A kezdeményezés mobil és vezetékes széles sávú műholdas hozzáférést, a B2B-szolgáltatásokhoz biztosított műholdas trönkölést, közlekedési célú műholdas hozzáférést, megerősített műholdas hálózatokat és műholdas széles sávú szolgáltatásokat, valamint felhőalapú szolgáltatásokat fog biztosítani. Támogathatja a pereminformatikát, a dolgok internetét, az önvezető gépjárműveket, az e-egészségügyet, az intelligens munkavégzést és oktatást, a repülés közbeni és tengeri konnektivitást, valamint az intelligens mezőgazdaságot.

Az ezen túlmutató felhasználási területek három fő pillér köré csoportosíthatók: i. felügyelet; ii. válságkezelés; iii. a kulcsfontosságú infrastruktúrák összekapcsolása és védelme. Néhány példa a fentiekre:

i. határőrizet, tengeri és távoli területek felügyelete; távirányítású légijármű-rendszerek; az Északi-sarkvidék lefedettségének biztosítása; űrmegfigyelés és katonai missziók kiegészítése;

ii. polgári védelem; KKBP-/KBVP- és nemzeti missziók; humanitárius segítségnyújtás; távorvoslás; valamint kutatás-mentést igénylő tengeri veszélyhelyzetek;

iii. biztonságos intézményi kommunikáció, például a nagykövetségek, az Europol és más intézmények esetében; a légi, a közúti és a vasúti infrastruktúra irányítása; intelligens hálózatok vezetése és irányítása az energetika, a pénzügy, az egészségügy stb. területén; a Galileo továbbfejlesztése és adatátvitel a Kopernikusz keretében.

Milyen újításokat vezet be a kezdeményezés a meglévő rendszerekhez képest?

A kormányok, a polgárok és az uniós intézmények egyre nagyobb mértékben függenek a konnektivitástól. Növekvő és változó igényeik kielégítéséhez szigorúbb biztonsági megoldásokra, alacsony késleltetésre és nagyobb sávszélességre van szükség, ezért innovatív technológiai megoldások révén reziliens – többek között a New Space-ökoszisztéma által biztosított – megoldásokhoz kell számukra garantált hozzáférést biztosítani. A tervezett rendszer tehát technológiai szempontból úttörő szerepet fog betölteni.

Az egyik fő különbség az eddigiekhez képest a biztonság lesz, amelynek tekintetében a rendszer az EuroQCI által biztosított kvantumkriptográfiára, valamint az infrastruktúra biztonságos tervezéséből adódó fokozott kiberbiztonságra támaszkodik majd.

Egy másik fontos különbség – amely például a GOVSATCOM esetében nyilvánul meg – a több pályán alapuló, különösen az új, alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak által biztosított lehetőségek kiaknázásában rejlik. Ezek a műholdak egyaránt képesek i. kielégíteni az alacsony késleltetés iránti minőségi igényeket és ii. globális lefedettséget biztosítani.

Milyen ütemterv szerint valósítják meg a kezdeményezést?

A program létrehozása a minőségre törekvő, fokozatos megközelítésen fog alapulni. A fejlesztés és az üzembe helyezés kezdeti szakasza 2023-tól indulhatna; 2025-ig megkezdődhetne a kezdeti szolgáltatások nyújtása és a kvantumkriptográfia keringési pályán történő tesztelése; 2028-ra pedig az integrált kvantumkriptográfiát is magában foglaló teljes rendszer üzembe helyezése lehetővé tenné a teljes körű szolgáltatásnyújtás megkezdését.

Milyen költségvetési vonzatai vannak a kezdeményezésnek?

A becsült összköltség 6 milliárd euró. Az Unió 2022-től 2027-ig folyó árakon 2,4 milliárd euróval járul hozzá a programhoz.

A finanszírozás a közszféra különböző forrásaiból (az uniós költségvetésből, a tagállamoktól és az ESA hozzájárulásaiból), valamint a magánszektor beruházásaiból fog származni.

Az uniós finanszírozás oly módon történik majd, hogy az ne ássa alá az uniós űrrendelet meglévő űrpolitkai komponenseinek, nevezetesen a Galileónak és a Kopernikusznak a végrehajtását.

Hogyan történik a megvalósítás? Milyen alternatívák vannak?

Az előnyben részesített alternatíva a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP), mivel a magánszféra közvetlen bevonása egyrészt biztosítja a szükséges biztonságos, reziliens és innovatív kormányzati szolgáltatásokat, másrészt pedig kedvező környezetet teremt a nagy sebességű, széles sávú csatlakozás és a zökkenőmentes internetkapcsolat Európa-szerte történő továbbfejlesztéséhez, megszüntetve a kommunikációs holtsávokat és megteremtve a kohéziót a tagállamok területei között, továbbá biztosítva a stratégiai jelentőségű földrajzi területekre – azaz Afrikára és az Északi-sarkvidékre – kiterjedő konnektivitást is.

A Bizottság versenyeztetéses közbeszerzési eljárás keretében koncessziós szerződést köthet a szükséges megoldás biztosítása, valamint az Unió és a tagállamok érdekeinek védelme érdekében. Az iparnak egy köz- és magánszféra közötti partnerségen keresztül történő bevonása lehetővé teszi a magánszférabeli partner számára, hogy saját beruházások révén további kapacitásokkal egészítse ki a program infrastruktúráját.

Fontos figyelembe venni, hogy a kereskedelmi szolgáltatások műholdas kommunikációs piaca már jól kiépült. A Bizottság ezért a köz- és magánszféra közötti partnerség keretén belül különös figyelmet fog fordítani arra, hogy ne szoruljanak ki a kereskedelmi beruházások, a szerződési feltételek pedig tükrözni fogják a magánszektor által vállalt kockázat mértékét. A közszféra szerepe megfelelően megjelenik majd a jövőbeli irányításban, különösen az infrastruktúra biztonságát, valamint a költségek, az ütemterv és a teljesítmény szigorú ellenőrzését illetően.

A koncesszió létrehozása és felügyelete tekintetében a Bizottság tölti be a programirányító szerepét. A kormányzati szolgáltatások nyújtásával az Európai Unió Űrprogramügynökségét bízzák meg, a fejlesztési és validálási tevékenységek felügyeletével pedig az Európai Űrügynökséget. 

Melyek a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) előnyei?

A fő előnyök a következők:

  • a költségek optimalizálása, azaz a rendszer alacsonyabb költségen történő beszerzése, amelynek során az Unió osztozik a tervezési, fejlesztési és üzembe helyezési kockázatokon a magánszférabeli szereplővel;
  • a versenyeztetéses eljárás innovatív megoldásokat tesz lehetővé a koncessziós folyamat során, különösen a New Space ipari ökoszisztémájának bevonása, valamint az uniós ipar versenyképességének fokozása révén. A kormányzati szolgáltatások biztonságának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a rendszerinfrastruktúra biztonsághoz kapcsolódó része az Unió tulajdonát fogja képezni;
  • a koncessziós jogosultak kereskedelmi szolgáltatások nyújtásához is kihasználják a rendszer lehetőségeit, ezáltal pedig további előnyöket teremtenek a downstream ágazat számára; a kormányzati és a kereskedelmi infrastruktúrák által egyaránt használt összetevők fejlesztési és üzembe helyezési költségeinek, valamint a működési költségeknek a megosztása nagy fokú kölcsönös kapacitásfelhasználást eredményez.

A szolgáltatások típusaival, választékával és minőségével kapcsolatos működési teljesítmény javulásából az európai polgároknak is előnyük származna.

Hogyan vesznek részt a kezdeményezésben a vállalkozások, köztük a kkv-k és a mikrovállalkozások?

Az űripar – a New Space ágazatot is beleértve – elő fogja mozdítani az upstream űrtechnológiákkal, a hordozórakétákkal és a downstream ágazatbeli alkalmazásokkal kapcsolatos innovációt, ami lehetővé teszi számukra globális versenyképességük növelését.

A New Space ágazat a technológiai innováció révén vehet részt a programban, mind annak fejlesztési, mind üzembe helyezési szakaszában, a koncessziós szerződés keretében történő hasznosítás során pedig lehetővé válik a szolgáltatásnyújtás.

A közbeszerzésnek emellett biztosítania kell a hatékony és átlátható versenyt, meg kell erősítenie az EU technológiai autonómiáját, továbbá biztosítania kell a biztonságra, a szolgáltatás folyamatosságára és a megbízhatóságra vonatkozó követelményeknek való megfelelést.

Rendkívül fontos emellett a digitális ipar bevonása is. E rendszer eredményeinek hasznosítása lehetővé teszi majd a távközlési szolgáltatók számára, hogy kihasználják a megnövekedett kapacitásból, valamint a megbízható és biztonságos szolgáltatásokból származó előnyöket. Emellett a kezdeményezés kereskedelmi dimenziója lehetővé teszi, hogy a kiskereskedelmi szolgáltatások több magánfelhasználóhoz jussanak el az egész EU-ban.

Minden más vállalkozás számára pedig előnyt jelent majd a biztonságos és megbízható konnektivitás, amely lehetővé teszi számukra, hogy új szolgáltatásokat nyújtsanak, és kevésbé legyenek kitéve a kiberfenyegetéseknek, valamint a szolgáltatásmegszakadások veszélyének.

Nem uniós felek is részt vehetnek a kezdeményezésben?

A biztonságos kormányzati műholdas kommunikációs szolgáltatások biztosításával kapcsolatos célkitűzéssel összhangban az EU tervezett biztonságos űralapú konnektivitási rendszere geopolitikai vonatkozású stratégiai eszköz lesz. Célja annak biztosítása, hogy Európa kevésbé függjön a nem európai megoldásoktól.

A kormányzati felhasználók igényeinek kielégítéséhez a biztonságos konnektivitási szolgáltatásokhoz való korlátlan, garantált hozzáférés szükséges. Ezért a nem uniós műholdas kommunikációs infrastruktúrától való kritikus függőség hátrányos lenne az Unió tevékenységeinek integritására, rezilienciájára és fenntarthatóságára nézve.

A programban való részvétel – nemzetközi megállapodások keretében (az EUMSZ 218. cikke) – a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek előtt is nyitva állhat. Az ilyen részvételt részletes rendelkezések szabályozzák, attól függően, hogy ezek a harmadik országok milyen kapcsolatban állnak az Unióval.

Harmadik országok és nemzetközi szervezetek elviekben akkor férhetnek hozzá az Unió biztonságos konnektivitási szolgáltatásaihoz, ha nemzetközi megállapodást kötnek az Unióval (az EUMSZ 218. cikke), és megfelelnek a minősített adatok védelmével kapcsolatban az uniós űrrendeletben (43. cikk) meghatározottaknak.

További információk

Sajtóközlemény az űrpolitikai csomagról

Tájékoztató a biztonságos konnektivitásról

Kérdések és válaszok az űrforgalom-irányításról

Tájékoztató az űrforgalom-irányításról

Az űrpolitikai csomag weboldala

Forrás:
Kérdések és válaszok: Biztonságos konnektivitás; Európai Bizottság; 2022. február 15.