„Miért tette közzé a Bizottság ezt a közleményt?
Ebben a közleményben a Bizottság költségvetés-politikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak a 2023-as évre vonatkozóan. A 2022. téli gazdasági előrejelzés alapján és szem előtt tartva a gazdaság helyzetét övező nagy fokú bizonytalanságot – különös tekintettel az Ukrajna elleni provokálatlan és megindokolhatatlan katonai támadásra Oroszország részéről –, a Bizottság ebben a közleményben meghatározza a költségvetési politikára és annak összehangolására vonatkozó fő elveket a 2023-as év tekintetében és azon túlmutatóan. A legutóbbi fejlemények még nyilvánvalóbbá teszik, hogy a tagországoknak szorosan össze kell hangolniuk gazdasági és költségvetési politikáikat, és a gyorsan változó körülményekre tekintettel készen kell állniuk a költségvetési politikájuk kiigazítására. A Bizottság a gazdasági helyzet alakulásának függvényében módosítani fogja az iránymutatást. Végezetül pedig, a közlemény áttekintést ad a gazdasági kormányzás felülvizsgálatának aktuális állásáról.
A közlemény figyelembe veszi a Bizottság által 2021 márciusában nyújtott hasonló iránymutatással kapcsolatos pozitív tapasztalatokat. Ez utóbbi fontos adalékként szolgált a Tanácsban és az eurócsoportban zajló, illetve más uniós és nemzetközi érdekelt felekkel folytatott vitához, melynek tárgya az volt, hogy milyen költségvetés-politikai válaszintézkedésekre, illetve kiigazításokra van szükség a koronavírus-válság kapcsán.
A közleményben foglalt iránymutatás támpontul szolgál a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjaihoz, melyeket hamarosan be kell nyújtaniuk. A Bizottság 2022 májusában további iránymutatást fog adni az európai szemeszter tavaszi csomagjában, amely minden egyes tagország számára külön költségvetés-politikai ajánlást fog tartalmazni.
Hogyan befolyásolja az Ukrajna elleni orosz támadás a gazdasági kilátásokat?
A 2022. téli gazdasági előrejelzés még nem számolt Ukrajna inváziójával és az azt követő geopolitikai feszültséggel. Ez a fejlemény negatívan befolyásolja a növekedési kilátásokat, és növeli a gazdasági kockázatokat. Az infláció például a vártnál magasabb lehet a kínálati oldal szűk keresztmetszeteiből eredő költségnyomás következtében. Ha azonban a termelők a magasabb energiaárakat túlzott mértékben hárítják át a fogyasztókra, az az aggregált kereslet csökkenését eredményezheti. A kínálatot visszafogó globális szűk keresztmetszetek várhatóan 2022-ben is fennmaradnak. Emellett a termelékenységet potenciálisan meghaladó béremelések – másodlagos hatásként – hosszabb távon magasan tarthatják az inflációt. Fontos, hogy a költségvetési politikák reagálni tudjanak a gyorsan változó körülményekre. A Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzetet, és szükség szerint kiigazítja az iránymutatást.
Mely kérdésekkel foglalkozik elsősorban a közlemény?
A közlemény öt fő elvet rögzít, amelyek alapján a Bizottság értékelni fogja a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjait. Emellett levon néhány következtetést a 2022. évi téli gazdasági előrejelzés alapján azokra a költségvetési ajánlásokra nézve, melyeket a Bizottság 2022 májusában fog előterjeszteni a tagállamoknak a 2023-as költségvetési terveik vonatkozásában. A nagy fokú bizonytalanság és a kockázati tényezők szükségessé teszik a gazdasági és költségvetési politikák szoros összehangolását, hogy a Covid19-válságból való kilábalás töretlenül folytatódhasson. A Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzetet, és szükség szerint kiigazítja az iránymutatást.
Mindezeken túlmenően a közlemény összegzően ismerteti a gazdasági kormányzás felülvizsgálatának aktuális állását.
Mi az az öt fő elv, melyet a közlemény tartalmaz?
A közlemény öt fő elvet rögzít, amelyek alapján a Bizottság értékelni fogja a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjait, és elkészíti a tagállamoknak szóló, 2022 májusában előterjesztendő költségvetési ajánlásait a 2023-as tagállami költségvetési tervek vonatkozásában. Ez az öt elv a következő:
- Biztosítani kell a szakpolitikai koordinációt és a szakpolitikák következetes kombinálását. A költségvetési politikák összehangolása továbbra is kulcsfontosságú. A költségvetési politikák szoros koordinációja elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítani tudjuk az új és fenntartható növekedési pályára való zökkenőmentes átállást és az államháztartások fenntarthatóságát. Az euróövezetre vonatkozó költségvetési irányvonalnak a fenntarthatósági és a stabilizációs szempontok közötti megfelelő egyensúlyon kell alapulnia. Alapvetően fontos, hogy ez az egyensúly országos szinten érvényesüljön, figyelembe véve ugyanakkor az euróövezettel és az EU egészével kapcsolatos tényezőket.
- Fokozatos és magas színvonalú költségvetési kiigazítások és gazdasági növekedés révén biztosítani kell az államadósság fenntarthatóságát. Az adósságállományok féken tartása érdekében többéves költségvetési kiigazításra van szükség, melyet növekedéssegítő beruházások és reformok kísérnek. Biztosítanunk kell a fenntartható államháztartást, és ehhez fokozatosan csökkenteni kell az államadósság magas szintjét.
- Ösztönözni kell a beruházásokat és a fenntartható növekedést. Valamennyi tagállamnak védenie kell a beruházásokat, és indokolt esetben bővítenie kell a nemzeti finanszírozású beruházásokat, többek között a zöld és a digitális átállás érdekében. Hangsúlyt kell fektetni a nemzeti finanszírozású beruházások magas színvonalára, és arra, hogy ezek a beruházások összhangban legyenek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházásokkal.
- Előnyben kell részesíteni a középtávú költségvetési kiigazításon alapuló költségvetési stratégiákat, figyelembe véve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kínálta lehetőségeket. A magas adósságállományú tagállamokban a költségvetési kiigazításnak fokozatosnak kell lennie, hogy ne eredményezzen túlzottan korlátozó költségvetést, és a kiigazítást olyan beruházásokkal és reformokkal kell alátámasztani, amelyek ösztönzik a növekedést, és megkönnyítik a hiteles adósságcsökkentési intézkedéseket. A költségvetés-politikai kiigazítás során figyelembe kell venni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott támogatás gazdasági tevékenységre gyakorolt hatásait.
- Differenciált költségvetési stratégiákat kell kialakítani, az euróövezet szempontjait is szem előtt tartva. A költségvetési ajánlásoknak továbbra is figyelemmel kell lenniük a tagállamok eltérő helyzetére, és számolniuk kell az országok közötti esetleges átgyűrűző hatásokkal.
Ez a közlemény a tagállamoknak szóló hivatalos költségvetési iránymutatásnak tekintendő? Mi a különbség e közlemény és az európai szemeszter keretében kiadott dokumentumok között?
Ez a közlemény nem minősül a tagállamoknak címzett hivatalos iránymutatásnak az európai szemeszter vagy a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében. Az a célja, hogy segítsen a tagállamoknak a stabilitási és konvergenciaprogramjaik elkészítésében.
A mai közleményben foglalt iránymutatás támpontul szolgál az ECOFIN Tanács és az eurócsoport soron következő megbeszéléseihez is. E megbeszélések alapján és a változó gazdasági helyzetet figyelembe véve a Bizottság 2022. május végén az európai szemeszter tavaszi csomagjának részeként célzott költségvetés-politikai iránymutatást fog adni külön-külön mindegyik tagállamnak.
Milyen kölcsönhatás áll fenn a 2023-ra vonatkozó költségvetés-politikai iránymutatás és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz között?
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja, hogy támogassa a tagállamok 2026-ig megvalósítandó közberuházásait és reformjait. Ezek a beruházások és reformok elő fogják segíteni, hogy EU-szerte növekedjen a reziliencia, és megvalósulhassanak a zöld és digitális átállás érdekében kitűzött uniós szintű célok. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén nyújtott vissza nem fizetendő támogatás egyrészt lehetővé teszi magas színvonalú beruházási projektek finanszírozását, másrészt segít fedezni a termelékenységnövelő reformok költségeit. Ez utóbbi azért fontos, hogy a reformok ne járjanak az államháztartási hiány és az államadósság növekedésével.
Így a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai elősegítik a gazdasági fellendülést, serkentik a növekedést és hozzájárulnak a költségvetési egyensúly javításához, többek között a legmagasabb államadóssággal rendelkező tagállamokban.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén nyújtott támogatás pozitív hatásainak maximalizálása érdekében fontos, hogy a tagállamok:
- középtávú nemzeti költségvetési terveikben mozdítsák elő és védjék az államkasszából finanszírozott közberuházásaikat;
- átalakítsák költségvetési politikáikat úgy, hogy azok előmozdítsák a zöld átállást és a digitalizációt, és ezáltal a tartós és fenntartható növekedést;
- adósságcsökkentési stratégiáik keretében kiemelt hangsúlyt fektessenek a költségvetési konszolidációra, az államháztartás minőségére és összetételére és a növekedés előmozdítására.
Hogyan alakítsák ki a tagállamok középtávú költségvetési stratégiáikat?
A közlemény szerint a tagállamoknak stabilitási és konvergenciaprogramjaikban be kell mutatniuk, hogy középtávú költségvetési terveik hogyan biztosítják egyrészt az államadósság megfelelő mértékű csökkenését, másrészt a fenntartható növekedést a költségvetés fokozatos konszolidációja, valamint beruházások és reformok révén.
A középtávú terveknek továbbá összhangban kell lenniük az adott tagállamra vonatkozó adósságfenntarthatósági elemzéssel. A középtávú terveket a tervezett beruházásokra és reformokra vonatkozó konkrét és részletes hivatkozásokkal kell alátámasztani, és a tervek kidolgozásakor figyelembe kell venni az uniós források (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatások) kifizetésének várható ütemezését.
Végezetül pedig, ami a 2023 utáni időszakot illeti, ezekben a tervekben a költségvetési konszolidációra kell összpontosítani, hogy a tagországok középtávon – fokozatosan, tartósan és növekedésbarát módon – prudens költségvetési pozíciót tudjanak elérni.
Mi a helyzet jelenleg az általános mentesítési rendelkezéssel?
A Bizottság és a Tanács 2020-ban aktiválta a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezését. Ez azt a célt szolgálta, hogy a tagállamok az EU költségvetési szabályaitól ideiglenesen eltérve megfelelő intézkedéseket hozhassanak a Covid19-válság kezelésére.
Bár az általános mentesítési rendelkezés 2022-ben még alkalmazandó, a Bizottság 2022. téli gazdasági előrejelzése alapján 2023-tól várhatóan már nem lesz aktív. Tekintettel azonban a nagy fokú bizonytalanságra, a Bizottság ezt újra fogja értékelni a 2022. évi tavaszi gazdasági előrejelzés alapján.
Hogyan befolyásolja ez a közlemény a túlzott hiány esetén követendő eljárások megindítását 2022-ben?
A Bizottság 2022 tavaszán nem fogja javasolni új túlzotthiány-eljárások megindítását. A koronavírus-világjárvány továbbra is jelentős hatást gyakorol makrogazdasági és költségvetési szempontból egyaránt. Ez nagy fokú bizonytalanságot teremt, ami megnehezíti többek között a költségvetési politikák részletes kidolgozását. Ezért a Bizottság úgy gondolja, hogy 2022 tavaszán nem időszerű túlzotthiány-eljárással kapcsolatos döntést hozni.
A Bizottság egy későbbi időpontban újra meg fogja vizsgálni a kérdést, és indokolt esetben 2022 őszén javaslatot fog tenni túlzotthiány-eljárások indítására.
Hogyan áll jelenleg a gazdasági kormányzás felülvizsgálata?
A koronavírus-válság előtérbe helyezett számos olyan kihívást, amelyet a Bizottságnak szándékában állt megvitatni és kezelni a gazdaságirányítási keretről szóló nyilvános eszmecserék során. Miután Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetét értékelő beszédében kötelezettséget vállalt arra, hogy konszenzust alakít ki az uniós gazdaságirányítási keret jövőjéről, a Bizottság 2021 októberében újraindította az uniós gazdaságirányítási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vitát, és felkérte a többi uniós intézményt és az összes érdekelt felet, hogy vegyenek részt abban. A folyamatban lévő vita egyrészt a gazdasági felügyeleti keret hatékonyságának felülvizsgálatán alapul, melyet a Bizottság 2020 februárjában ismertetett, másrészt a koronavírus okozta válság során levont tanulságokon.
Az uniós költségvetési keretről folytatott nyilvános vita homlokterében a következők állnak: hogyan lehet az államadósságot fokozatosan, tartósan és a növekedés veszélyeztetése nélkül a megfelelő, prudens szintre csökkenteni; ügyelni kell a közberuházások szintjének fenntartására az elkövetkező években, ideértve azokat a beruházásokat is, amelyek elősegítik a zöld átállást és a digitalizációt, illetve növelik a tagországok rezilienciáját; fontos gondoskodni az államháztartás jó összetételéről és minőségéről, következetes anticiklikus költségvetési politikát kell folytatni, és meg kell teremteni a stabilizációhoz szükséges költségvetési mozgásteret; erős szakpolitikai koordinációról kell gondoskodni a különböző szakpolitikai eszközök között, valamint az uniós és a nemzeti szint között, továbbá egyszerűsíteni kell az uniós költségvetési keretet és gondoskodni kell annak eredményes érvényesítéséről.
A vita különböző fórumokon, többek között célzott találkozókon, munkaértekezleteken zajlik, és a Bizottság online felmérést is készített a témában, mely 2021. december 31-én zárult le. A Bizottság jelenleg elemzi a felmérés során beérkezett hozzászólásokat, és 2022 márciusában összefoglaló jelentést fog előterjeszteni annak eredményéről.
A folyamatban lévő vita lehetőséget nyújt a tagállamoknak arra is, hogy átgondolják az irányítási keret fő célkitűzéseit, működését és az újonnan felmerült kihívásokat. A megbeszélések elsősorban a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságban és a Gazdaságpolitikai Bizottságban zajlanak, de miniszteri szinten is a Tanácsban (ECOFIN), valamint – az euróövezet egyes vonatkozásait illetően – az euróövezeti tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoportban.
A folyamatban lévő nyilvános vita és a tagállamokkal folytatott megbeszélések alapján a Bizottság iránymutatással fog szolgálni a gazdaságirányítási keret lehetséges módosításainak ügyében azzal a céllal, hogy 2023 előtt széles konszenzus alakuljon ki a további teendőkről.
Milyen következtésekre jutott eddig a Bizottság a gazdasági kormányzás felülvizsgálatát illetően?
A megbeszélések aktuális állása alapján a Bizottság úgy látja, hogy számos kulcsfontosságú kérdésben további, részletekbe menő munkára van szükség a jövőbeli uniós költségvetési keretre vonatkozó konszenzus kialakításához. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre:
- az uniós költségvetési keret szempontjából kulcsfontosságú, hogy EU-szerte biztosítsuk az államadósság fenntarthatóságát, és beruházások, illetve reformok révén előmozdítsuk a fenntartható növekedést;
- előnyös lehet, ha nagyobb fontosságot tulajdonítunk a középtávú intézkedéseknek az uniós költségvetési felügyelet során;
- részletesebben meg kell vitatni, hogy milyen tanulságok vonhatók le a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kialakításából, irányításából és működtetéséből, valamint
- kulcsfontosságú cél az egyszerűsítés, a nagyobb fokú felelősségvállalás a tagországok részéről, és a szabályok jobb érvényre juttatása.
További információk
Sajtóközlemény: Az Európai Bizottság költségvetés-politikai iránymutatást nyújt be 2023-ra
Közlemény a 2023-ra szóló költségvetés-politikai iránymutatásról”
Forrás:
Kérdések és válaszok: Bizottsági közlemény a 2023-ra szóló költségvetés-politikai iránymutatásról; Európai Bizottság; 2022. március 2.
