„Felértékelődött a helyi szintű kezdeményezések és beavatkozások jelentősége. Egyre gyakrabban fogalmazódik meg a régiók és városok fejlődésében a helyi tényezők előtérbe helyezése, amely nem csupán a környezeti, gazdasági erőforrások hatékony alkalmazását jelenti. A helyi közösségek szerepvállalása és aktivitása nemcsak a változó világ új kihívásaihoz való alkalmazkodásban, hanem a területi különbségek csökkentésében is fontossá vált. A helyi közösségek egyik kulcsszereplői vitathatatlanul a helyi önkormányzatok. Feltételezésem, hogy a vidéki települések közösségeinek építéséhez és a fejlődéshez jelentősen hozzájárulnak forrásteremtési aktivitásuk révén.
A korábbi területi kutatási eredményekből ugyanakkor az is megállapítható, hogy a hagyományos szempontrendszerek segítségével nem lehet megfelelően leírni a kor gazdasági, társadalmi jelenségeit…Tapasztalataim alapján a kevésbé fejlett területek komplex vizsgálati módszerei is bővíthetők, hiszen nem tudjuk még pontosan beazonosítani azokat a tényezőket sem, amelyek segítségével a térségek fejlettsége egzakt módon mérhető.
A fentiek tükrében a vidéki önkormányzati fejlesztések hatásainak komplex módon történő vizsgálatát végeztem el a kutatás során. Ez a szemlélet jelent meg az alkalmazott kutatási módszerek (kvalitatív és kvantitatív), valamint a vizsgálni kívánt változók kiválasztásakor is. A kutatás újszerűsége egyrészt a téma feldolgozásának módszertanában, másrészt a megközelítésében tér el az eddig megszokott területi kutatásoktól. Az ilyen jellegű vizsgálatok alkalmával nagyon gyakran megfogalmazott kritika, hogy a kutató önkényesen választja ki a vizsgálni kívánt ismérveket (változókat). Éppen ezért a települési változókat a kvalitatív kutatás eredményei alapján határoztam meg. Azért is döntöttem így, mert a fejlődés alapvetően minőségi változást jelent, ami kizárólag statisztikai ismérvekkel nehezen írható le. Úgy gondoltam, hogy a fejlődést nem önmagáért, hanem a települések lakossága/közössége számára „idézik elő”, ezért logikusnak tűnt számomra, hogy azok az ismérvek kerüljenek a kutatásba, amelyeket a közösség tagjai valóban fejlődésnek tulajdonítanak. Egyúttal így akartam csökkenteni, illetve kizárni a kutatás során az indikátorok véletlenszerű és önkényes kiválasztását. A kutatás másik újszerű eleme a téma közösségi oldalról, azon belül is az önkormányzati fejlesztések oldaláról történő feldolgozása. Azért választottam ezt a megközelítésmódot, mert úgy gondoltam, hogy a vidéki települések fejlődését az önkormányzatok tudják leginkább előmozdítani. Egyúttal ezeket gondoltam azon szereplőknek is, amelyek megteremtik azokat a feltételeket, amelyek a lakosság közösséggé válásához elengedhetetlenül szükségesek. Mind a fejlődésben, mind pedig a közösségépítésben, a sikeres helyi társadalmak kialakításában meghatározónak ítéltem a szerepüket. A kvantitatív kutatás során a holisztikus megközelítésre törekedtem. A vizsgálatba vont változók társadalmi, gazdasági és környezeti települési jellemzők közül kerültek ki. Többek között azt vizsgáltam, hogy a fejlődési elvárásokhoz az önkormányzati fejlesztések mennyiben illeszkednek, illetve járulnak hozzá. Találkoznak-e a közösségi igények a pályázati lehetőségekkel? A területi fejlődés kérdésének új nézőpontból történő megközelítésétől azt reméltem, hogy az eredmények tükrében az eddigi területi kutatások tovább árnyalhatók.A dolgozatban az önkormányzati fejlesztések helyi közösségek életkörülményeire gyakorolt hatásának vizsgálata során nagy hangsúlyt fektettem a közösségek és a helyi fejlesztések közötti kapcsolat feltárására, a közösségek külső (exogén) erőforrás befogadó képességének vizsgálatára. A fejlesztések akkor tekinthetők eredményesnek, amennyiben a közösség részéről felmerült és megfogalmazott, valós igényeket elégítenek ki. Viszont ahhoz, hogy egy település lakossága közösségé váljon több tényező (humán, infrastruktúra stb.) együttes megléte szükséges. Az önkormányzatok többnyire birtokában vannak minden olyan információnak (társadalmi, gazdasági), illetve infrastruktúrának, amelyek ehhez szükségesek. A jövőben éppen ezért az önkormányzatok nem csupán mint delegált állami feladatokat ellátó szerv fognak működni a vidéki közösségekben, hanem sokkal inkább úgy tekinthetünk rájuk, mint a „közösségek mozdonyai”. Meglátásom szerint, szerepükből és pozíciójukból kifolyólag nélkülözhetetlenek lesznek mind a fejlődés előmozdításában, mind a (sikeres) közösségek létrejöttében.”
Forrás:
10 000 fő alatti önkormányzatok fejlesztési lehetőségeinek és forrásadszorpciójának összefüggései Magyarországon; Gerencsér Ilona; A védés időpontja: 2022-IV-21 14:00, helye: MATE, Szent István Campus, Főépület, Földszinti Rektori Díszterem
