gazdaságinformatikaközigazgatás: magyarközigazgatási informatikatechnikatudomány

Minden informatikai szolgáltatásnak lesz blockchain kapcsolódása, interjú Vágujhelyi Ferenccel

Szerző: 2022. április 11.No Comments

A FinTechZone szaklap interjút közölt a Blockchain Koalíció elnökével. Vágujhelyi Ferenc beszélt a blockchain technológia gazdaságban betöltött szerepéről, alkalmazásának várható hatásairól és a Koalíció feladatairól is.

Minden gazdasági szektorban, ahol digitálisan reprezentált értékek decentralizált, azaz külső tekintély nélküli, hiteles nyilvántartására van szükség, ott megjelenik a blockchain technológia. A magyar vállalkozások, tudományos és állami intézmények innovációjának ösztönzése, a blockchain adta lehetőségek maximális kihasználása a 2022 márciusában megalakult Blockchain Koalíció legfontosabb célja.

– Hogyan járul hozzá a Koalíció a hazai blockchain fejlesztésekhez, illetve a blockchain alkalmazások befogadásához, terjedéséhez?

– Egyes technológiák fejlődése, alkalmazása strukturális, alapvető változást eredményezhet a gazdaságban és a társadalomban. Olyan kérdések vetődnek fel ekkor, amelyek szükségessé tehetik az állam szabályozói beavatkozását – főként a fogyasztók biztonsága, védelme érdekében. Az informatikában az eddigiekben leginkább csak az adatvédelem és a hitelesség biztosítása kívánt aktív állami szabályozói szerepvállalást, a piac széleskörű együttműködésben számos kérdést megoldott.

A blockchain természeténél fogva azonban más kormányzati megközelítést igényel. Minden technológia használata kockázatot is jelent, amelyet kezelni kell. A blockchainre vonatkozó szabályozás, a működési és alkalmazási környezet kialakításakor mindenképp gondolni kell a fogyasztói érdekek védelmére, a biztonságra, valamint a hatékony csalásfelderítésre és bűnüldözésre, amelyet a piac önmagában nem feltétlen tud megoldani. E téren biztosan felmerül az állam szerepe.

Célunk, hogy az állami, tudományos és a piaci szervezetekkel közösen feltárjuk, mely területeken lehet szükség állami szabályozásra, illetve az államnak van-e lehetősége, hogy beavatkozzon egy ilyen autonóm módon működő alkalmazási környezet működésébe.

A következő évtizedben az informatikai innovációban már kevés olyan terület lesz, amelynek nem lesz erős blockchain vonatkozása, így kiemelt feladat a hazai innovációs ökoszisztéma erősítése.

A blockchain oktatás – különösen a KKV szegmensben, ahol a vállalkozásoknak nincs lehetőségük a blockchain alkalmazásához megfelelő szintű tudás megszerzésére, elsajátítására – a technológia és az alkalmazások terjedése, befogadása szempontjából létfontosságú lesz.

– Az új technológiák befogadása alapvetően a bizalomra épül, amelynek alapkövei a megértés és az ismeret. Mit tervez tenni a bizalom építésében a Koalíció?

– Kiemelném, hogy a bizalom hiánya nem a piac vagy az egyén oldaláról látszódik, hisz mintegy 2000 milliárd dolláros a blockchain rendszerek összkapitalizációja, és vannak olyan befektetők, akik egyenként is dollármilliárdokat fektetnek a technológiába.

Az állami szereplők bizalma hiányzik. Ennek oka elsősorban az, hogy az állam egy olyan jelenséggel találkozik a blockchain működési logika kapcsán, amellyel a történelem során nagyon ritkán találkozott: az állam fő feladata – azaz a szabályozás és a szabályok betartásának kikényszerítését biztosító hatalma – jelentős akadályokba ütközik akkor, amikor blockchain protokollokról van szó.

Egyrészt a nemzeten belüli kérdések esetében áll óriási kihívás előtt az állam, ugyanakkor hatalmas lehetőségek látszanak az államok nemzetközi együttműködése terén. Nem kell például kiterjedt, költséges és bonyolult adminisztrációt – pl.: új nemzetközi intézményt – létrehozni ahhoz, hogy az egyes országok együttműködjenek.

Egy teljesen decentralizált rendszerben az államok képesek a szuverenitásukat valóban közösen gyakorolni, de közvetítő nélkül. A bizalmatlanságot tehát nem a piac részéről látom elsősorban, hanem az állam „főhatalma” került kihívás elé, és ezt kell kezelni. Biztos vagyok abban, hogy a társadalom – ahogyan eddig – most is okos válaszokat ad majd erre.

– A blockchain technológia széleskörű elterjedését a valós felhasználási igényekre választ adó gyakorlati alkalmazások, szolgáltatások jelenthetik. Véleménye szerint melyek azok a felhasználási területek, ahol rövid távon megjelenhet a blockchain technológia?

– A blockchain technológia értékajánlata határozza meg felhasználási területeit. Azokban az esetekben, ahol decentralizáltan kell nyilatkozatot tenni, a szereplők saját nyilatkozataikért felelnek, és fontos a megváltoztathatatlan, visszakereshető és mindenekelőtt hiteles nyilatkozatok rendszerének kezelése.

Ilyen terület például a kereskedelem, árukövetés, minőségbiztosítás. Az egyik legjobb példa a Maersk és az IBM közös blockchain platformja, a TradeLens, amely a kontinensek közötti kereskedelemben biztosítja az árukövetést a termelőtől (gyakran annak beszállítóitól) kezdődően egészen a kereskedőig. A termék szállítása során minden lépést az adott szereplő elektronikusan aláír, rögzíti a blockchainen. A fuvarozói lánc minden eleme megteszi a saját elektronikus nyilatkozatát az áru elhelyezéséről, átvételéről. Ennél az alkalmazásnál a blockchain és a decentralizáció egyik legnagyobb értékajánlata, hogy minden egyes mozzanat, körülmény változatlan formában és hiteles tartalommal visszakereshető évek múltán is.

A másik népszerű alkalmazási terület az érték digitális reprezentációja a blockchainen. Ma digitálisan reprezentáljuk az értékek nagy részét, például bankszámlákon vezetett pénz formájában. Ez attól hiteles, hogy zárt a rendszer, az MNB hitelesítette az adott bank informatikai rendszereit. A bitcoin más; a bitcoin fölött nincs ilyen hatóság, ugyanakkor képes a pénz értékének digitális reprezentálására. Tokeneket, értéket tudunk reprezentálni úgy, hogy maga az érték az IT rendszerekbe kerül. Az elosztott főkönyv lekönyvelt nyilatkozata garantálja, hogy az érték annál van, aki az adott tranzakcióhoz szükséges titkos kulccsal rendelkezik. Csak ő képes tranzakciót végrehajtani rajta.

A harmadik terület a matematikára épülő megoldások köre, például a sokszereplős számítási eljárások a kriptográfiában, az adatvédelemben, valamint az adatok közös elemezhetőségében.

– Milyen blockchain alapú megoldások, szolgáltatások megjelenésére számít a következő 1-2 évben Magyarországon?

– Úgy vélem, elsősorban a nemzetközi együttműködésekben jelennek meg először a blockchain alapú szolgáltatások. Nemzeti szinten a decentralizált főkönyvi megoldások a leginkább fontosak, ilyen például a foglalkoztatói bejelentés és adatnyilvántartási rendszer, amelyen jelenleg a Pénzügyminisztérium dolgozik.

A rendszer célja, hogy az egyes foglalkoztatási események ugyanúgy, egyidőben, és utólag megváltoztathatatlanul jelenjenek meg például a NAV, a KSH, az egészségbiztosítás rendszereiben. A rendszerben címezhető lesz minden bejegyzés, és annak egyes tartalmi elemei is, annak érdekében, hogy csak az férjen hozzá az adatokhoz – és csak olyan terjedelemben -, akinek arra megfelelő felhatalmazása van. Elvárás a rendszerrel szemben, hogy az adatok, információk változatlan tartalommal akár 40 év múlva is visszakereshetőek legyenek.

Másik fontos terület az Unióban az egységes, hiteles társadalombiztosítási nyilvántartás megteremtése. Egyre többen dolgoznak külföldön, sőt, azt gondolom, 1-2 évtized múlva az lesz a ritka, ha valakinek az élete során csak egy országban lesz pl.: nyugdíjbiztosítási jogszerzése. A blockchain megváltoztathatatlansága és a hitelesség lesz az, ami ennél az alkalmazásnál a legnagyobb értéket jelenti majd.

– Hova szeretne eljutni a Koalíció a következő 1-2 évben, melyek a következő lépések?

– Az elektronikus hitelesség igazolása ma még centralizált megoldásokra, azaz az elektronikus tanúsítvány hitelesítőkre épül. Az elektronikus hitelességet a blockchainre is ki kell kiterjeszteni annak érdekében, hogy a blockchain megoldások a társadalom széles körében is használhatók legyenek.

Ezt a törekvést Magyarország kormánya is támogatja, ezért az Igazságügyi Minisztérium más tárcákkal együttműködve részt vesz az eIDAS rendelet módosításának előkészítésében. Amíg az eIDAS módosítása nem történik meg, a blockchain megoldások társadalmi kiterjesztése jogi akadályokba ütközik, ezért elsődleges célunk az uniós jogszabálymódosítás segítése.

A magyar kormány és a piaci szereplők számára is stratégiai cél az elektromobilitás fejlesztése. Az IoT technológiának és eszközöknek ezen a téren meghatározó szerepe van.

Például ha az IoT eszközök elterjednek egy városban, és az adatokat feldolgozó mérési, modellezési és adatelemző rendszerek is rendelkezésre állnak, a város működtetése, a lakosság életminősége, a vállalkozások eredményessége is jelentősen javul.

Ezen a szinten alapvető fontosságú, hogy az eszközök, az adatok hitelesek legyenek. Nagyon komoly biztonsági kockázatot jelent a nem hiteles információ, és akkor még nem is beszéltünk a rosszindulatú beavatkozások lehetőségéről. Az adatok, a döntési módszerek, döntési algoritmusok könyvelt hitelessége létfontosságú eleme a városi rendszereknek. A blockchain ezt a biztonságot teszi hozzá az IoT alapú megoldásokhoz, rendszerekhez.

Forrás: FinTechZone

Forrás:
“Minden informatikai szolgáltatásnak lesz blockchain kapcsolódása”; Digitális Jólét Program; 2022. április 6.