fenntartható fejlődéskörnyezetvédelemközigazgatás: magyarközigazgatási informatikatársadalomtudomány

Sokszínű zöld a természetem – Lezárult a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia céljainak megvalósítását szolgáló KEHOP projekt

Szerző: 2022. április 18.No Comments

„A tiszta víz, a levegő, az élelmiszer biztosításának alapja és a gazdasági fejlődés feltétele a természeti értékek és területek megőrzése, a természet arcának, a tájkarakternek megóvása – mondta el Balczó Bertalan helyettes államtitkár A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok című projekt záró rendezvényének sajtótájékoztatóján az Agrárminisztérium kupolatermében 2022. április 12-én. A projekt négy pilléréből háromban a Lechner Tudásközpont is közreműködött.

Az Agrárminisztérium Apáczai Csere János utcai kupolatermében került sor április 12-én a projekt zárórendezvényére, melynek sajtótájékoztatóján Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár és más konzorciumi partnerek felszólalói mellett a Lechner Tudásközpont képviseletében Dr. Sik András a Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője

A projektzáró eseményen már a megnyitóbeszédből kiderült, hogy a projekt mottója: Sokszínű zöld a természetem, nem csak szóvirág, a résztvevők valóban a természet sokszínűségének megőrzését tekintették céljuknak. Balczó Bertalan az Agrárminisztérium helyettes államtitkára köszöntőjében rámutatott, hogy változó környezetünk megóvásához, fejlesztéséhez újszerű és rendszerszintű megoldások életre hívására volt szükség, melyeket a 2016 őszén indult projekt 4 pillérben valósított meg. A nemzeti ökoszisztémaszolgáltatás-térképezés és -értékelés (NÖSZTÉP) mellett a projekt során megvalósult a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek megőrzését szolgáló tudásbázis fejlesztése (NATURA), a tájkarakter-alapú tájtipizálási rendszer hazai megalapozását szolgáló módszertani kutatás és tervezés-módszertani fejlesztés (TÁJKARAKTER) és a hazai zöldinfrastruktúra megőrzését és fejlesztését megalapozó stratégiai keretek meghatározása (ZÖLDINFRA).

A természeti erőforrások (víz, levegő, talaj, ökoszisztéma), mint a társadalmi és gazdasági működésünk alapfeltételének megóvása egyre hangsúlyosabbá válik a jövőben, ezért is fontos az eddigi eredmények mellett a társágazatok számára a projekt bemutatása és a projekt folytatásában az eredmények integrálása. A helyettes államtitkár elmondta, a projekt során 18 kiadvány és több ezer oldalnyi szakmai anyag született, közel 300 szakértő részvételével.

A Miniszterelnökség szakmai háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont az NÖSZTÉP, a Zöldinfrastruktúra és a Tájkarakter pillérekben is érintett volt – mondta el Dr. Sik András a Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője. A Tudásközpontban közreműködő munkatársak a projekt elején még két szervezethez tartoztak. Az Ökoszisztéma-alaptérkép fejlesztésében és a szolgáltatások térképezésében résztvevő távérzékeléssel foglalkozó kollégák a BFKH (Budapest Főváros Kormányhivatala), a Zöldinfrastruktúra és a Tájkarakter pillérekben résztvevő térségi tervezési szakemberek az akkori Lechner Tudásközpont kollégái voltak. A 2019. évi integráció után a korábbi együttműködések még szorosabbá váltak, a projektben résztvevő Lechneres kollégák nagy lelkesedéssel vettek részt a feladatokban, jól együtt tudtak működni az Agrárminisztériummal, az Ökológiai Kutatóközponttal és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézettel, valamint a további közreműködőkkel egyaránt. A Lechner Tudásközpont eszköztárából felhasználta több évtizedes tapasztalatát a térségi tervezés és távérzékelés, valamint a térinformatika terén, olyan új eljárásokat vezetve be, melyek a későbbiekben más feladatokban is hasznosnak bizonyultak, mint például az egy területegységre vonatkozó adatrétegek integrált kezelését biztosító „adatkocka” módszertan. Mindezek eredményeként, a projekt tapasztalatai hozzájárulnak a természetes élőhelyek és természetközeli térségek potenciális területhasználati fenyegetéseinek megismeréséhez is, ezáltal közelebb visznek a térszerkezeti érdekellentétek lehetséges megoldásaihoz – például kompromisszumra jutni abban, hogy a települések vagy a mezőgazdasági területek terjeszkedési igénye fontosabb.

Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa Dr. Török Katalin a közös munka jelentőségét emelte ki. – Inspiráló volt a tudat, hogy a nagy és szerteágazó munka eredménye a későbbiekben fontos stratégia döntéseket segít. A Biodiverzitás Stratégia 2020 előírta az ökoszisztéma térképezését, ennek teljesülése is a munka jelentőségét mutatja, sőt, a területhasználati „éhség” és a következő generációk érdekei között húzódó érdekellentét enyhítéséhez is segítséget nyújthat – mondta Dr. Török Katalin.

Érdiné dr. Szekeres Rozália, az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának vezetője a NÖSZTÉP és Natura pilléreket mutatta be. A NÖSZTÉP projektelemen belül készült el az ökoszisztémák térképezése, amelynek eredménye a NÖSZTÉP-alaptérkép. Külön indikátorok részletes vizsgálatával folytatták le az ökoszisztémák állapotának értékelését a különböző ökoszisztémákra – erdőkre, mezőgazdasági területekre, felszíni vizekre, vizes élőhelyekre, települések zöldfelületeire, gyepekre. A következő feladat az ökoszisztéma-szolgáltatások térképezése volt, amelynek során olyan térképek születtek, mint a rovarbeporzási igény- és potenciál-térkép, és elkészült a különböző szolgáltatások szintézisét, multifunkcionalitását bemutató térkép is. A pillér fontos feladata volt a kommunikáció és szemléletformálás, amelynek legkedvesebb része a gyerekrajzpályázat volt. Az ökoszisztéma-szolgáltatás alprojekt eredményei beépültek a Zöldinfrastruktúra alprojektbe és a készülő új Nemzeti Biodiverzitás Stratégiába is. A Natura alprojekt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal együtt készült. Felmértek 82 madárfajt, feltérképezték elterjedésüket és állományukat. Elkészült Magyarország madáratlasza, amelynek kiadását akkora érdeklődés övezte, hogy az atlaszt újra ki kellett adni. A madarak megismerése, megóvása érdekében olyan videók, képzési anyagok is készültek, melyek a szakemberek mellett a lakosság számára is hasznosak, mint a szabadvezetékes madárbalesetek elkerülését célzó videó is – számolt be a főosztályvezető.

A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály képviseletében Tar Gyula a Tájkarakter pillér jelentőségét ismertette. – Az Agrárminisztérium Tájstratégiából származó feladata a tájvédelem módszertani fejlesztése, ehhez járult hozzá a Tájkarakter pillér – mondta el Tar Gyula. Új szempontok bevonásával és új módszertan kidolgozásával, számos indikátor térinformatikai feldolgozásával készült el a tájkarakter-típusok rendszere, majd a típusok és a korábbi nagytáj és a középtáj mintázat figyelembe vételével a tájkarakter-területek lehatárolása. Tovább pontosították az indikatív országos lehatárolást négy kistáj szintű mintaterületen a helyi szereplők bevonásával, és meghatározták a helyi táj legfontosabb minőségi célkitűzéseit, kezelési, fejlesztési és védelmi javaslatait is. A Tájkarakter-térképek az Ökoszisztéma-alaptérkép mellett hamarosan online is elérhetőek lesznek -tájékoztatta az egybegyűlteket az Agrárminisztérium munkatársa.

Szintén a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály vezette a Zöldinfrastruktúra alprojektet, amely az ökoszisztémák hálózatának komplex értékelésével, a zöldinfrastruktúra-fejlesztés módszertani alapjaival járul hozzá a biodiverzitás megőrzéséhez. Az értékelés az ökoszisztémák ökológiai állapotának, a térbeli kapcsolatok működésének és a multifunkcionalitás mérlegelésével történt. Az értékelés alapján a térkép szűkíthetővé vált a tényleges zöldinfrastruktúra-hálózatra.

A projekt hivatalos weboldala az alábbi linken érhető el: http://www.termeszetem.hu
Az Ökoszisztéma szolgáltatások fejlesztési elem keretében elkészült Ökoszisztéma-alaptérkép és a tájkarakter-típusok és -területek térképes webböngésző szolgáltatáson keresztül elérhetők az alábbi oldalon keresztül: NÖSZTÉP (termeszetem.hu)

A közösségi jelentőségű, természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok (KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001) elnevezésű projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozásával a Széchenyi 2020 részeként, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében valósul meg.”

Forrás:
Sokszínű zöld a természetem; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2022. április 14.
Sokszínű zöld a természetem (webhely)