„Miért van szükség új szabályokra?
Az internet nagyszerű kapcsolattartási eszköznek bizonyult a gyermekek esetében is, különösen a világjárvány során. A világháló azonban a gyermekek számára is kockázatokat rejthet, ideértve a gyermekek szexuális bántalmazását is. Az elmúlt években ugrásszerűen nőtt az interneten elkövetett szexuális bántalmazás, mind a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok online megosztása révén, mind pedig azáltal, hogy a szexuális bántalmazásukban való részvételre vagy akár az elkövetőkkel történő személyes találkozásra bírják rá a gyermekeket. Az Europol elemzése szerint a Covid19-válság első hónapjaiban egyes tagállamokban akár 25%-kal is nőtt a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok iránti kereslet. Az Egyesült Államok eltűnt és kizsákmányolt gyermekekkel foglalkozó nemzeti központja (NCMEC) azt is megállapította, hogy világszerte jelentősen nőtt a gyermekek szexuális bántalmazásának eseteit tartalmazó bejelentések száma: az NCMEC 2021-ben közel 30 millió, a gyermekek szexuális kizsákmányolásának gyanújára vonatkozó bejelentést kapott, a bűnüldöző szervekhez pedig több mint 4000 új gyermekáldozattal kapcsolatos riasztás érkezett. 2020 és 2021 között több mint 16%-kal nőtt a gyermekcsábításnak kitett gyermekekre vonatkozó bejelentések száma. A bántalmazást ábrázoló képeknek és videóknak az elkövetők körében történő megosztása ismételten áldozati helyzetbe hozza a gyermekeket, és megnehezíti számukra a trauma lezárását.
Jelenleg egyes online szolgáltatók önkéntes alapon derítik fel a gyermekek online szexuális bántalmazását. A bűnüldöző hatóságokhoz eljutó bejelentések többsége ugyanis az amerikai szolgáltatóktól érkezik, az NCMEC pedig továbbítja az EU-t érintő bejelentéseket az Europolnak és a nemzeti bűnüldöző hatóságoknak.
A szolgáltatók által hozott intézkedések jelentős hozzájárulást jelentenek, azonban igen eltérőek: a bejelentések túlnyomó többsége néhány szolgáltatótól származik, jelentős számú szolgáltató viszont nem tesz lépéseket. 2020-ban a gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó bejelentések mintegy 95%-a egyetlen vállalattól érkezett, annak ellenére, hogy egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a probléma nem csak egyetlen platformot érint.
Az önkéntes fellépés ezért nem elegendő ahhoz, hogy hatékonyan kezeljék a gyermekek szexuális bántalmazása céljából az online szolgáltatásokkal elkövetett visszaéléseket. Egyértelmű biztosítékokat tartalmazó világos és jogilag kötelező erejű jogi keretre van szükség a szolgáltatók jogbiztonságának és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásának szavatolása érdekében.
Ha arra kötelezzük a szolgáltatókat, hogy szükség esetén derítsék fel, jelentsék be és távolítsák el a gyermekek szexuális bántalmazását, akkor véget vethetünk a gyermekek további bántalmazásának, megakadályozhatjuk a gyermekpornográfiát ábrázoló anyagok ismételt felbukkanását és büntetőeljárás alá vonhatjuk az elkövetőket.
Melyek a javaslat legfontosabb elemei?
A javaslat egységes megközelítést biztosít a gyermekek szexuális bántalmazásának felderítésére és bejelentésére, támogatja a hatóságok munkáját, és fokozni kívánja a megelőzésre és az áldozatoknak történő segítségnyújtásra irányuló uniós erőfeszítéseket.
A javaslat:
- A gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzésére kötelezi a szolgáltatókat a kockázatok értékelése és csökkentése révén, valamint szükség esetén lehetővé teszi a gyermekek szexuális bántalmazásának felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozó célzott határozatok elfogadását: A javasolt szabályok annak a kockázatnak az értékelésére kötelezik az érintett online szolgáltatókat, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztése vagy a gyermekek sérelmére megvalósuló kerítés („gyermekcsábítás”) céljából visszaélhetnek-e a szolgáltatásaikkal. A tagállamoknak ki kell jelölniük a kockázatértékelésért és a szolgáltató által a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzése érdekében javasolt kockázatcsökkentő intézkedések felülvizsgálatáért felelős nemzeti hatóságokat. Amennyiben ezek a hatóságok azt állapítják meg, hogy továbbra is jelentős kockázat áll fenn, bírósághoz vagy független közigazgatási hatósághoz fordulhatnak, kérve, hogy az adjon ki felderítést elrendelő határozatot a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok, vagy a gyermekcsábítás továbbra is fennálló jelentős kockázata elleni célzott fellépés érdekében. A felderítést elrendelő határozatok időben korlátozottak, szigorú eljárási biztosítékok vonatkoznak rájuk, és egy adott szolgáltatás körében elkövetett, konkrét bűncselekmény-típust céloznak. A javasolt szabályok az általános adatvédelmi rendeletre építve megerősítik az adatvédelmi hatóságok beavatkozását.
- Szigorú biztosítékokat vezet be a felderítésre vonatkozóan: Azok a vállalatok, amelyek felderítést elrendelő határozatot kapnak, csak úgy tudják majd felderíteni az érintett tartalmakat, hogy az uniós központ által rendelkezésre bocsátott, a gyermekek szexuális bántalmazásának azonosítására szolgáló mutatókat használnak, amelyeket a tagállamok illetékes független hatóságai vagy bírósága által korábban azonosított online gyermekbántalmazás alapján alakítottak ki. Ezért nem a szolgáltató feladata annak meghatározása, hogy mi minősül jogellenesnek az EU-ban. Felderítési technológiák csak a gyermekek szexuális bántalmazásának felderítésére használhatók. A szolgáltatóknak olyan technológiákat kell alkalmazniuk, amelyek a legkorszerűbb iparági technológiának megfelelően a magánéletet legkevésbé sértőek, és amelyek a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a hamis pozitív eredmények okozta hibaarányt.
- Új uniós ügynökséget hoz létre a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzése és az ellene folytatott küzdelem érdekében: A gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó uniós központ olyan mutatókat tartalmazó adatbázist fog fenntartani, amely lehetővé teszi a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok és a gyermekek sérelmére megvalósuló kerítés megbízható azonosítását az uniós szabályokban meghatározottak szerint. Az uniós központ emellett fogadja és feldolgozza majd a szolgáltatóktól érkező, szolgáltatásaik körében felderített, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra vagy gyermek sérelmére megvalósuló kerítésre vonatkozó bejelentéseket, és meg fogja osztani azokat az illetékes bűnüldöző hatóságokkal és az Europollal, kivéve, ha azok tévesen kerültek benyújtásra. A központ működése fontos biztosítékot jelent majd a bűnüldöző szerveknek tett hamis pozitív eredményeket tartalmazó bejelentésekkel szemben, és biztosítja, hogy a nyilvánosság meggyőződhessen a felderítési intézkedések hatékonyságáról, a folyamat átláthatóságáról és elszámoltathatóságáról.
Kikre vonatkoznak majd az új szabályok?
A javasolt szabályok az EU területén szolgáltatásokat nyújtó online szolgáltatókra, nevezetesen tárhelyszolgáltatásokra és személyközi kommunikációs szolgáltatásokra (például üzenetküldő szolgáltatásokra), mobilalkalmazás-áruházakra és internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatókra vonatkoznak. Az új kötelezettségek a szolgáltatók azon típusaira fognak irányulni, amelyek szolgáltatásaival a legnagyobb mértékben visszaélnek a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából, és mindenekelőtt erőteljesebb gyermekvédelmi ösztönzők kialakítását célozzák.
Ezek a szolgálatók fontos szerepet játszanak a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemben, mivel gyakran egyedül nekik van lehetőségük arra, hogy felderítsék a folyamatban lévő bántalmazást. A bántalmazás gyakran csak az online szolgáltatók arra irányuló erőfeszítéseinek köszönhetően deríthető fel, hogy a szolgáltatásaik körében feltárják a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat, és megvédjék a gyermekeket attól, hogy az elkövetők az interneten kapcsolatba lépjenek velük. Ez különösen igaz az elektronikus (magánszemélyek közötti egyéni vagy csoportos) kommunikációra, amelyet az elkövetők gyakran használnak gyermekpornográf anyagok cseréjére és a gyermekek megkörnyékezésére.
Az internet emellett új módot kínál az elkövetőknek a gyermekek megkörnyékezésére. A közösségi médiában, a játékplatformokon és a csevegőcsatornákon lépnek kapcsolatba a gyermekekkel, és ráveszik őket, hogy saját magukról készítsenek kompromitáló képeket vagy személyes találkozókon vegyenek részt. 2021-ben háromszorosára nőtt a 7–10 éveseket ábrázoló, saját maguk által készített képek száma, és az NCMEC arról számolt be, hogy exponenciálisan növekszik az online csábítás gyakorisága. A szolgáltatók az első olyan szereplők, akik képesek kezelni ezt a válságos helyzetet, figyelembe véve, hogy tevékenységük elősegíti a gyermekpornográf anyagok globális megosztását és olyan konkrét elkövetői hálózatok létrehozását, amelyek a gyermekek lehető leghatékonyabb megkörnyékezése és kerítése céljából megosztják egymással erőforrásaikat és stratégiáikat.
A bűnüldözés elősegítése érdekében a nem uniós tagállamban letelepedett, de az EU területén tárhelyszolgáltatást vagy személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak jogi képviselőt kell kijelölniük az EU-ban.
Milyen anyagokra terjed ki a javaslat?
A felderítési kötelezettség az ismert anyagokra (ismételten feltöltött fényképek és videók, amelyeket korábban gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagként azonosítottak), az új anyagokra (korábban nem azonosított fényképek és videók) és a gyermekcsábításra (olyan elkövetési mód, amelynek során a gyermekek szexuális bántalmazásának elkövetői bizalmi és érzelmi kapcsolatot alakítanak ki a gyermekekkel, hogy manipulálják, szexuálisan kizsákmányolják és bántalmazzák őket) terjed ki.
A javaslat legfontosabb célkitűzésével, vagyis a gyermekek védelmének javításával összhangban a gyermekcsábítás azonosítása csak abban az esetben érinti a személyközi kommunikációt, ha ismert, hogy a felhasználók egyike gyermek. Erre csak akkor kerül sor, ha a kockázatértékelés alapján – a szolgáltató által hozott kockázatcsökkentő intézkedések ellenére – jelentős a kockázata annak, hogy a szolgáltatással visszaélnek a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából.
Vonatkozik-e a javaslat titkosított anyagra?
A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok felderítésére vonatkozóan javasolt, a szolgáltatókat terhelő kötelezettségek technológiailag semlegesek, vagyis nem írják elő, hogy melyik technológiát kell használni a felderítéshez. Nem az eszközökre vonatkozó, hanem eredménykötelezettségről van szó, amely szigorú biztosítékok betartása mellett a szolgáltatóra bízza az alkalmazandó technológia megválasztását.
Ez magában foglalja a titkosítási technológia alkalmazását is. A titkosítás a kiberbiztonság és a kommunikáció titkosságának fontos védelmi eszköze. A bűnözők ugyanakkor tevékenységük elleplezése érdekében visszaélhetnek a biztonságos csatornaként való használatával, akadályozva ezáltal a gyermekek szexuális bántalmazását elkövetők bíróság elé állítására irányuló erőfeszítéseket.
A gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó, a nyomozások megindításában és a gyermekek megmentésében alapvető szerepet játszó bejelentések nagy része olyan szolgáltatóktól származik, amelyek már jelenleg is titkosított szolgáltatásokat nyújtanak, vagy amelyek szolgáltatásai a jövőben titkosításra kerülhetnek. Ha ezek a szolgáltatók mentesülnének a gyermekek védelmére, és a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló képek és videók szolgáltatásaik útján történő terjesztése elleni fellépésre vonatkozó követelmények alól, az súlyos következményekkel járna a gyermekekre nézve. Az NCMEC becslése szerint a végponttól végpontig terjedő titkosítással a CyberTipline bejelentéseinek több mint fele el fog tűnni, és így észrevétlen marad a bántalmazás, ha a szolgáltatók nem hoznak intézkedéseket a végponttól végpontig titkosított szolgáltatások esetében is a gyermekek és a gyermekek magánéletének védelme érdekében. Az elemzések azt mutatják, hogy ez napi 2100-ra tehető bejelentés kiesését jelentené, amelyek pedig megmenthetnék a gyermekeket a folytatódó bántalmazástól és megakadályozhatnák, hogy az elkövetők további bántalmazást kövessenek el.
A Bizottság az uniós internetfórum keretében szorosan együttműködik az iparággal, a civil társadalmi szervezetekkel és a tudományos körökkel annak érdekében, hogy támogassa azokat a kutatásokat, amelyek olyan általánosan bevezethető, könnyen megvalósítható és jogszerű technikai megoldásokat azonosítanak, amelyek segítségével a vállalatok az alapjogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett felderíthetik a gyermekek szexuális bántalmazását a végponttól végpontig terjedő titkosított elektronikus kommunikáció során.
A javasolt jogszabály figyelembe veszi a 2020. decemberi tanácsi állásfoglalás nyomán elindult, több érdekelt felet tömörítő, kizárólag a titkosítással foglalkozó, még le nem zárult külön folyamat keretében tett ajánlásokat. Ez a munka rávilágított, hogy léteznek megoldások, de azokat nem tesztelték széles körben. A Bizottság továbbra is együtt fog működni valamennyi érdekelt féllel az e bűncselekmények elleni küzdelemmel kapcsolatos szabályozási és operatív kihívások és lehetőségek kezelése érdekében.
Milyen kötelezettségek terhelik a szolgáltatókat ezen új szabályok alapján?
Az új szabályok a kockázatok értékelésére és csökkentésére, valamint szükség esetén a gyermekek online szexuális bántalmazásának – így az ismert és új képek és videók, valamint a gyermekcsábítási esetek – felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozó kötelezettségeket határoznak meg.
A tárhelyszolgáltatást vagy személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kötelesek kockázatértékelést végezni, amelyben értékelik annak valószínűségét, hogy a szolgáltatást gyermekek online szexuális bántalmazására használhatják fel, valamint az azonosított kockázatok csökkentése és ennek révén a gyermekek szolgáltatásaik körében történő szexuális bántalmazásának megelőzése érdekében általuk hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket.
Ezen értékelés alapján, amennyiben a kockázat a kockázatcsökkentő intézkedések ellenére is jelentős marad, az illetékes nemzeti hatóságok felderítést elrendelő határozatot adhatnak ki. A vállalkozások kötelesek lesznek az uniós központ által rendelkezésre bocsátott mutatókat (hash-eket/MI-osztályozókat) használni a felderítési erőfeszítéseik során. Felderítést elrendelő határozatok kibocsátására a szolgáltató által tett kockázatcsökkentő intézkedések figyelembevételét követően akkor kerül sor, ha egy szolgáltatást (vagy a szolgáltatás egy részét, amennyiben lehetséges külön felderítést végezni) valószínűleg gyermekek online szexuális bántalmazására használnak fel. A határozat kibocsátását követően a vállalkozások kötelesek lesznek felderíteni a gyermekek sérelmére szolgáltatásaik körében elkövetett szexuális bántalmazást.
A gyermekek felderített online szexuális bántalmazására vonatkozó bejelentéseket eljuttatják az új uniós központhoz, amely a téves bejelentések kiküszöbölése érdekében ellenőrzi az anyagokat, és szükség esetén továbbítja azokat a bűnüldöző szerveknek és az Europolnak.
A mobilalkalmazás-áruházak – az érintett mobilalkalmazások szolgáltatóival együttműködve – kötelesek lesznek intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy korlátozzák olyan mobilalkalmazások gyermekek általi letöltésének kockázatát, amelyek a gyermekcsábítás magas kockázatának tehetik ki őket.
Az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók kötelesek lesznek megszüntetni az olyan képekhez és videókhoz való hozzáférést, amelyeket nem lehet eltávolítani, például azért, mert az EU-n kívül, nem együttműködő országokban és területeken tárolják azokat.
Hogyan akadályozza meg a javaslat a tömeges megfigyelést?
E jogszabály értelmében nagyon szigorúan elkülönül, hogy mit tehetnek a szolgáltatók a felderítést elrendelő határozat kibocsátása előtt, illetve azt követően.
Egyrészt, a felderítést elrendelő határozatok azokra a helyzetekre korlátozódnak, amikor a megelőző intézkedések nem elegendőek a kockázat korlátozásához.
Másrészt, a felderítést elrendelő határozat kibocsátása nagyon körültekintő folyamat, amely azt hivatott biztosítani, hogy az intézkedések a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjanak:
- A javaslat koncentrikus körök szerint épül fel, amelyek minden egyes lépésben szűkítik a felderítési kötelezettség alkalmazási körét. Először is kizárólag a szolgáltatók két, egyedileg meghatározott típusára vonatkozik: a tárhelyszolgáltatások és nyilvánosan elérhető személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtóira.
- Mindkét típusú szolgáltatónak alapos kockázatértékelést kell végeznie, és lépéseket kell tennie az azonosított kockázatok csökkentése érdekében.
- A nemzeti hatóságok az említett értékeléseket meghatározott kritériumok alapján ellenőrzik, amelyek a beavatkozás mértékével arányosan szigorodnak. A hatóságok csak abban az esetben jelentik be a felderítést elrendelő határozat kibocsátására irányuló szándékukat, ha úgy vélik, hogy bizonyíték van a visszaélés jelentős kockázatára, és hogy a felderítést elrendelő határozat kibocsátásának indokai nyomósabbak az érintett felek jogaira és jogos érdekeire gyakorolt negatív következményeknél, szem előtt tartva különösen az említett felek alapvető jogai közötti megfelelő egyensúly biztosításának szükségességét.
- A határozat kibocsátása előtt konzultálnak a szolgáltatóval. Ha a hatóságok továbbra is kockázatot állapítanak meg, felkérik a szolgáltatót, hogy nyilatkozzon arról, hogyan hajtaná végre a felderítést. Amennyiben ennek során magas kockázatú adatkezelés történik, illetve a gyermekcsábítás felderítése tekintetében minden esetben, a szolgáltatónak adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végeznie, és egyeztetnie kell az adatvédelmi hatóságokkal.
- Csak akkor kérheti egy másik független hatóság vagy bíróság határozatát, ha a nemzeti hatóságok ezt követően harmadszor is megerősítik, hogy jelentős kockázat áll fenn. A független hatóság vagy bíróság az előterjesztett vélemények és szakértői állásfoglalások – többek között az adatvédelmi hatóságok véleménye – alapján ismételten megvizsgálja az ügyet.
- Ez az iteratív, háromrétegű folyamat biztosítja, hogy az intézkedések a lehető legnagyobb mértékben korlátozódjanak és ne lépjék túl a feltétlenül szükséges mértéket.
Harmadrészt, a határozat kibocsátását követően a jogszabály eredménykötelezettséget ír elő, nem pedig az eszközöket szabja meg: a vállalatoknak eleget kell tenniük a felderítési kötelezettségnek, de szabadon megválaszthatják azt az online adatcseréhez szükséges technológiát, amely a legjobban megfelel a szolgáltatásaiknak.
Bár ez magában foglalja a titkosítást is, a javaslat szigorú biztosítékokat tartalmaz az alkalmazott felderítési technológiákra vonatkozóan.
A felderítést elrendelő határozatok kibocsátásakor a nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük a releváns technológiák elérhetőségét és megfelelőségét. Ez azt jelenti, hogy nem kerül kibocsátásra felderítést elrendelő határozat, ha a technológia aktuális fejlettségi szintje mellett nem áll rendelkezésre olyan technológia, amely lehetővé tenné a szolgáltató számára a felderítést elrendelő határozatnak való megfelelést.
A felderítés automatikusan és anonim módon történik a legkorszerűbb technológiák segítségével, amelyek a lehető legnagyobb hatékonyságot biztosítják és minimálisra csökkentik a felhasználók magánélethez való jogára gyakorolt hatást.
A felderítés csak a gyermekek online szexuális bántalmazására vonatkozó olyan mutatók alapján történhet, amelyek az uniós központ kezelésében és a nemzeti bűnüldöző hatóságok ellenőrzése alatt állnak (ez utóbbiak azok, amelyek megerősítik, hogy egy adott magatartás gyermekek szexuális bántalmazásának minősül).
Emberi felülvizsgálatra csak akkor kerül sor, ha egy adott kép, videó vagy (kerítés esetén) beszélgetés esetében a mutatók a gyermekek online szexuális bántalmazására utalnak.
Amikor emberi felülvizsgálat történik, azt először a központ szintjén végzik el, hogy a nyilvánvalóan hamis pozitív eredmények ne kerüljenek továbbításra a bűnüldöző hatóságokhoz. A központ emellett visszajelzést ad a szolgáltatónak, hogy idővel javítani lehessen a felderítési eszközöket.
Végezetül a javaslat kimondja, hogy a szolgáltatóknak és a felhasználóknak egyaránt joguk van a bíróság előtt megtámadni az őket érintő intézkedéseket.
Az említett feltételek mellett az Európai Adatvédelmi Testülettel is egyeztetnek az uniós központ jegyzékébe felveendő valamennyi technológiáról. Arról is kikérik az Európai Adatvédelmi Testület véleményét, hogy az ilyen technológiákat hogyan lehet a legmegfelelőbben alkalmazni a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályok betartásának biztosítása érdekében.
Mindez azt jelenti, hogy a felderítést elrendelő határozatok kibocsátására és a felderítési tevékenységre nagyon szűk alkalmazási körben kerül sor, amely a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik, ugyanakkor megakadályozza a felderítési hatáskörrel való visszaélést.
Milyen biztosítékokat kell figyelembe venniük a szolgáltatóknak a felderítési erőfeszítéseik során?
A javasolt szabályok kiegyensúlyozott és célzott rendszert hoznak létre, amely a feltétlenül szükséges és arányos mértékre korlátozódik ahhoz, hogy kezelni lehessen az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat érintő azon visszaéléseket, amelyeket a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából követnek el.
Az online szolgáltatók által végzett kockázatértékelést követően csak néhány szolgáltatónak kell ellenőriznie, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok jelen vannak-e a szolgáltatásaik körében.
A javaslat előírja, hogy ezeknek a szolgáltatóknak olyan technológiákat kell alkalmazniuk, amelyek a legkorszerűbb iparági technológiának megfelelően a magánéletet legkevésbé sértőek, és amelyek a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a hamis pozitív eredmények okozta hibaarányt.
Felderítési rendszerek csak a gyermekek szexuális bántalmazásának felderítése és bejelentése tekintetében meghatározott célra használhatók.
A javaslat rendelkezik a bírósági jogorvoslatról, kimondva, hogy a szolgáltatóknak és a felhasználóknak egyaránt joguk van a bíróság előtt megtámadni az őket érintő intézkedéseket. A felhasználókat megilleti a kártérítéshez való jog minden olyan kárért, amely a javaslat szerinti adatkezelésből eredhet.
A javaslat szilárd felügyeleti mechanizmusokat is meghatároz. Ez magában foglalja a határozatok kibocsátását és azok végrehajtásának felügyeletét ellátó nemzeti hatóságok függetlenségére és hatásköreire vonatkozó követelményeket. Emellett a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó uniós központ meg fogja vizsgálni a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazásáról tett szolgáltatói bejelentéseket, segítve ezáltal a téves felderítés és bejelentés kockázatának minimálisra csökkentését.
Az Európai Adatvédelmi Testület és a nemzeti adatvédelmi hatóságok szerepet fognak játszani a felderítési technológia értékelésében, ami a magánélet és a személyes adatok tiszteletben tartásának folyamatos figyelemmel kísérését hivatott biztosítani.
A javaslat rendelkezik az átláthatóság biztosításáról is, mivel a szolgáltatóknak, a nemzeti hatóságoknak és az uniós központnak minden évben jelentést kell tenniük a javasolt szabályokon alapuló tevékenységeikről.
Hogyan fog működni és megbízható lesz-e a felderítés?
A szolgáltatók jelenleg önkéntes alapon, általában automatizált technológia alkalmazásával derítik fel a gyermekek online szexuális bántalmazását. Az automatizált eszközök a gyermekek esetleges szexuális bántalmazására utaló konkrét mutatókra keresnek, vagyis azok célja annak ellenőrzése, hogy egy adott tartalom valószínűsíthetően gyermekek szexuális bántalmazásának minősül-e, nem pedig annak megállapítása, hogy milyen konkrét tartalomról van szó.
A gyermekek bántalmazását ábrázoló ismert anyagok felderítésére szolgáló technológiák jellemzően hasításon („hashing”) alapulnak, ami egyedi digitális ujjlenyomatot hoz létre egy adott képről. A gyermekek bántalmazását ábrázoló új anyagok felderítésére jelenleg használt technológiák közé tartoznak az osztályozók és a mesterséges intelligencia (MI). Osztályozó minden olyan algoritmus, amely az adatokat a mintafelismerés révén címkézett osztályokba vagy információkategóriákba sorolja. A szövegalapú kommunikáció során elkövetett gyermekcsábításcsábítás felderítésére szolgáló technológiák szövegelemzési technológiákat és/vagy a metaadatok elemzését alkalmazzák. Az emberi felülvizsgálat általában már a legpontosabb technológiák, például a hasítás („hashing”) esetében is rendelkezésre áll.
Azon vállalatok, amelyek jelenleg önkéntesen felderítést végeznek a gyermekek szexuális bántalmazása tekintetében, rendkívül megbízhatóan alkalmazzák az automatikus felderítést, amely nagyon alacsony hamis pozitív találati arányokat mutat.
A javasolt szabályok értelmében az uniós központ gyorsan feltárná a magas hibaarányokat (pl. a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalom helytelen megjelölését), ami biztosítja, hogy a hamis pozitív eredmények ne juthassanak el a bűnüldöző hatóságokhoz. A központ haladéktalanul értesíti a vállalatokat, ha azok eszközei hibás bejelentéseket állítanak elő, és a vállalatok kötelesek lépéseket tenni azok kijavítása érdekében.
Kapnak-e támogatást a szolgáltatók ezen új kötelezettségek teljesítéséhez?
Az uniós központ segíteni fogja a vállalatokat kötelezettségeik teljesítésében. Biztosítja majd a gyermekek szexuális bántalmazásának felderítésére szolgáló mutatókat, ami biztonságot nyújt a szolgáltatók számára abban a tekintetben, hogy mely tartalmak minősülnek jogellenesnek az EU-ban. A központ ingyenesen elérhetővé teszi a felderítésre és a bejelentések emberi felülvizsgálatára szolgáló technológiákat. Ez enyhíteni fogja a szolgáltatók, különösen a kisebb szolgáltatók terheit. Végezetül a központ visszajelzést ad a bejelentések pontosságáról, segítve a szolgáltatókat eljárásaik javításában.
Bírságot fognak-e kiszabni a javasolt szabályok szerinti kötelezettségeket nem teljesítő szolgáltatókra?
Az illetékes nemzeti hatóságoknak minden egyes esetet értékelniük kell. A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra vonatkozó szabályokat kell meghatározniuk. A Bizottság felkéri a nemzeti hatóságokat, hogy a szankciók kiszabásakor vegyék figyelembe a jogsértés súlyosságát, ismétlődését és időtartamát, továbbá azt is, hogy a jogsértés szándékos vagy gondatlan volt-e, hogy a szóban forgó szolgáltató első jogsértéséről volt-e szó, valamint a szolgáltató méretét és pénzügyi erejét, és a hatóságokkal való együttműködési hajlandóságát. A szankciók nem haladhatják meg a szolgáltató utolsó üzleti évi éves eredményének vagy globális árbevételének 6%-át.
Milyen szerepet és hatáskört tölt majd be a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és leküzdésével foglalkozó uniós központ?
A központ három lényeges szerepet tölt majd be: támogatja a megelőzésre irányuló erőfeszítéseket, javítja az áldozatok számára biztosított segítségnyújtást, és támogatja a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítését, bejelentését és eltávolítását.
A központ megelőzéssel kapcsolatos szakértői központként fog működni. Ez a tevékenység magában foglalja a gyermekek és a szülők/gondviselők tudatosságának erősítését, valamint az olyan személyeket célzó erőfeszítéseket, akik attól tartanak, hogy gyermekek elleni bűncselekményt követhetnek el.
A központ összefogja a bántalmazottak számára rendelkezésre álló támogatással kapcsolatos szakértelmet és kutatásokat is. Támogatást nyújt az áldozatoknak a bántalmazásukat ábrázoló anyagoknak az internetről való eltávolításához.
A központ emellett segítséget nyújt a szolgáltatóknak a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésével, bejelentésével és eltávolításával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítéséhez. Megkönnyíti a megbízható felderítési technológiákhoz való hozzáférést a szolgáltatók számára, és a gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó mutatókat (hash-ek, MI-minták/osztályozók) tartalmazó adatbázist tart fenn, amely lehetővé teszi az uniós szabályok szerint a gyermekek szexuális bántalmazásának minősülő cselekmények megbízható felderítését. Az említett mutatókat megosztja a vállalatokkal, egyértelmű információkkal szolgálva arról, hogy mi minősül jogellenesnek az EU-ban, ahelyett, hogy a szolgáltatókra bízná ennek megállapítását az egyesült államokbeli fogalommeghatározások alapján. A javaslat tehát proaktív rendszert hoz létre, amely az együttes fellépés érdekében összefogja az összes érintett szolgáltatót, és ellenkezőjére fordítja a jelenlegi reaktív rendszert, amelyben az uniós bűnüldözés az Egyesült Államok jogától és a vállalatok önkéntes fellépésétől függ. A központ megkapja a szolgáltatóktól érkező bejelentéseket, a hamis pozitív eredmények elkerülése érdekében ellenőrzi, majd továbbítja azokat az Europolnak és a nemzeti bűnüldöző hatóságoknak.
A gyermekek online szexuális bántalmazására vonatkozó bejelentések címzettjeként a központ betekintést nyer a felderítési intézkedések hatékonyságába, és biztosítani tudja a folyamat átláthatóságát és elszámoltathatóságát.
Mikor jön létre a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és leküzdésével foglalkozó uniós központ?
A javasolt rendelet elfogadásának és végrehajtásának ütemezésétől függően a központnak 2024 és 2026 között kell megkezdenie munkáját. A központ működésének megkezdésekor a megelőzésre és az áldozatoknak biztosított segítségnyújtásra helyezi a hangsúlyt. A központ várhatóan 2030-ra lesz teljes mértékben működőképes, mivel akkora be kell fejezni az új felderítési, bejelentési és eltávolítási folyamatra való felkészülést, ideértve a gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó mutatók adatbázisának létrehozását is.
Milyen lépések történnek annak érdekében, hogy mindenekelőtt megelőzzék a gyermekek szexuális bántalmazását?
A megelőzés alapvető fontosságú a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemben.
A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemre vonatkozó hatályos uniós szabályok (2011/93/EK irányelv) előírják a tagállamok számára, hogy fektessenek be az elítélt elkövetőknek és azoknak a személyeknek szóló megelőzési programokba, akik attól tartanak, hogy bűncselekményt követhetnek el, valamint hogy oktatás és figyelemfelhívás formájában végezzenek megelőző tevékenységeket.
Amint azt a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelemre irányuló, 2020. júliusi stratégiában bejelentette, a Bizottság megelőzési szakértőkből álló hálózatot hoz létre, hogy segítse a tagállamokat az említett kötelezettségek teljes körű végrehajtásában és a megelőzés megerősítésében. A hálózat elő fogja mozdítani a kutatók és a gyakorlati szakemberek közötti kommunikációt és a bevált gyakorlatok cseréjét.
A Bizottság Közös Kutatóközpontja a megelőzési hálózatba esetlegesen bekapcsolódó szakértőkkel együttműködve jelentést tett közzé, amely bemutatja az EU-n belüli megelőzési programokra vonatkozó osztályozási kritériumokat.
Az EU arra is törekszik, hogy világszerte javítsa a gyermekek szexuális bántalmazással szembeni védelmét a WeProtect Globális Szövetség támogatása és a vele való együttműködés révén; valamint azáltal, hogy a Belső Biztonsági Alapból finanszírozást biztosít a megelőzéssel kapcsolatos projektekhez.
Mely pontokon kapcsolódik a javaslat a gyermekbarát internetre vonatkozó új stratégiához?
A gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia segíteni fogja a gyermekek biztonságát szolgáló uniós jogszabályok végrehajtását, beleértve a digitális szolgáltatásokról szóló tervezett jogszabály megerősített rendelkezéseit, valamint a gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló rendeletjavaslatot.
A gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia keretében az EU társfinanszírozza a biztonságosabb internetes segélyvonalakat és forróvonalakat, és továbbra is segítséget nyújt a lakosságnak, különösen a gyermekeknek, ha káros és jogellenes tartalmakkal, többek között gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokkal találkoznak. Amennyiben a digitális szolgáltatásokról szóló tervezett jogszabályban foglalt feltételek alapján biztosítják számukra a „megbízható bejelentő” státuszt, az említett a segélyvonalak és forróvonalak képesek hozzájárulni a jogellenes online tartalomra vonatkozó bejelentések gyorsabb értékeléséhez és az azt követő intézkedésekhez.
Hogyan kapcsolódik ez a javaslat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz?
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály egységes jogi keretet fog létrehozni általánosságban véve a jogellenes tartalmak elleni fellépéshez.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok és általánosságban véve a jogellenes tartalmak elleni fellépés reaktív módon, eseti alapon fog történni. A gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló rendeletjavaslat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján létrehozandó általános jogi keretet olyan konkrét és célzott szabályokkal egészíti ki, amelyek célja a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok terjesztésének és megosztásának megelőzése és megakadályozása.
További információk
Sajtóközlemény: A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem: a Bizottság új szabályokat javasol a gyermekek védelmére
Rendeletjavaslat a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról
Forrás:
Kérdések és válaszok – A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemre vonatkozó új szabályok; Európai Bizottság; 2022. május 11.
