Skip to main content
Európai Unió

A 2023. évi uniós költségvetés: lehetővé teszi az EU-nak, hogy továbbra is tevékenyen alakítsa változó világunkat

Szerző: 2022. június 12.No Comments

„A Bizottság a mai napon 185,6 milliárd eurós éves uniós költségvetést javasolt 2023-ra, amelyet a Next Generation EU keretében a becslések szerint 113,9 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás egészít ki. Az uniós költségvetés a jövőben is jelentős beruházásokat fog mozgósítani Európa stratégiai autonómiájának fokozása, a folyamatban lévő gazdasági helyreállítás lendületének megőrzése, a fenntarthatóság biztosítása és a munkahelyteremtés érdekében. A Bizottság továbbra is prioritásként kezeli a zöld és a digitális átállást célzó beruházásokat, miközben ügyel arra, hogy elegendő források álljanak rendelkezésre a közelmúltbeli és jelenlegi válságokból eredő sürgető szükségletek kielégítésére.

Johannes Hahn, az uniós költségvetésért felelős biztos így nyilatkozott: „Továbbra is jelentős pénzforrásokat irányzunk elő az európai helyreállítás támogatására, valamint a jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelésére. A költségvetés változatlanul fontos eszköz, amelynek révén az EU egyértelmű többletértéket tud nyújtani az emberek életében. Segít Európának abban, hogy irányt szabjon változó világunknak, melyben vállvetve munkálkodunk a békéért, a prosperitásért és európai értékeink érvényesüléséért.”

A Next Generation EU-val kiegészített 2023. évi költségvetési tervezet az uniós tagállamok és világszerte valamennyi partnerünk legfontosabb helyreállítási szükségleteit hivatott kielégíteni. Ezek a pénzügyi eszközök a jövőben is az Európai Unió újjáépítését és modernizálását szolgálják, és megerősítik Európa erős globális szereplői és megbízható partneri státuszát.

Az Ukrajna elleni orosz háborúból eredő szükségletekkel kapcsolatos módosításokra irányuló javaslatait a Bizottság az Európai Tanács 2022. május 31-i következtetéseivel összhangban az idei év folyamán fogja benyújtani, miután alaposabban felmérte, hogy a háború következtében mely területeken kell pótlólagos pénzforrásokat biztosítani belső és külső viszonylatban egyaránt.

A költségvetés a gazdaság fenntartható helyreállítása és Európa jövőbeli sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének növelése szempontjából lényeges politikai prioritásokat tükrözi. E célból a Bizottság a következő költségvetési kötelezettségvállalásokat javasolja:

  • 103,5 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás a Next Generation EU-ból a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a koronavírus-világjárványt követő gazdasági helyreállítás és növekedés támogatására és az ukrajnai háború által támasztott kihívások kezelésére;
  • 53,6 milliárd euró a közös agrárpolitikára és 1,1 milliárd euró az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra, egyrészt Európa mezőgazdasági termelői és halászai számára, másrészt pedig – tekintettel arra, hogy a világ élelmiszer-ellátásában várhatóan hiányok fognak fellépni – az agrár-élelmiszeripari és a halászati ágazat rezilienciájának növelése, valamint a válságkezeléshez szükséges mozgástér biztosítása érdekében;
  • 46,1 milliárd euró regionális fejlesztésre és kohézióra – a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése jegyében –, valamint a zöld átállást és a kiemelten fontos uniós projekteket támogató infrastruktúra támogatására;
  • 14,3 milliárd euró globális partnereink és érdekeink támogatására, ebből 12 milliárd euró a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa), 2,5 milliárd euró az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) és 1,6 milliárd euró humanitárius segítségnyújtás keretében;
  • 13,6 milliárd euró kutatásra és innovációra, ebből 12,3 milliárd euró a Horizont Európára, az Unió kiemelt kutatási programjára – ez a terület plusz 1,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna a Next Generation EU-ból;
  • 4,8 milliárd euró az európai stratégiai beruházásokra, ebből 341 millió euró az InvestEU kiemelt prioritásaira (kutatás és innováció, a zöld és a digitális átállás, egészségügy, stratégiai technológiák), 2,9 milliárd euró a határokon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, és 1,3 milliárd euró a Digitális Európa programra, amely az Unió digitális jövőjét alakítja – az InvestEU további 2,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna a Next Generation EU égisze alatt;
  • 4,8 milliárd euró az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe irányuló befektetésekre, amelyből 3,5 milliárd euró oktatási és mobilitási lehetőségek megteremtését, 325 millió euró az európai művészek és alkotók támogatását, 212 millió euró pedig a jogérvényesülés, a jogok és az értékek előmozdítását szolgálná;
  • 2,3 milliárd euró környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre, ebből 728 millió euró az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, 1,5 milliárd euró pedig az Igazságos Átmenet Alap számára annak biztosítása érdekében, hogy a zöld átállás mindenki számára előnyös legyen – az Igazságos Átmenet Alap további 5,4 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna a Next Generation EU-ból;
  • 2,2 milliárd euró a világűrrel kapcsolatos kiadásokra, főként az európai űrprogramra, amely összefogja az Unió e stratégiai területen végzett tevékenységét;
  • 2,1 milliárd euró határaink védelmére – ebből 1,1 milliárd euró az Integrált Határigazgatási Alap, 839 millió euró pedig (teljes uniós hozzájárulás) az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) költségvetéséhez tartozna;
  • 1,6 milliárd euró a migrációval kapcsolatos kiadásokra, ebből 1,4 milliárd euró a migránsok és a menedékkérők támogatására, összhangban értékeinkkel és prioritásainkkal;
  • 1,2 milliárd euró a védelmi kihívások kezelésére, ebből 626 millió euró az Európai Védelmi Alap keretében a képességfejlesztés és a kutatás támogatására, 237 millió euró pedig a katonai mobilitás támogatására;
  • 927 millió euró az egységes piac zökkenőmentes működésének biztosítására – ebből 593 millió eurót kapna az Egységes piac program, és közel 200 millió euró segítené a csalás elleni küzdelemmel, az adózással és a vámüggyel kapcsolatos munkát;
  • 732 millió euró az emberek szükségleteire adott átfogó egészségügyi válaszra „az EU az egészségért” program keretében – emellett 147 millió eurót kapna az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) annak érdekében, hogy válság esetén gyorsan lehessen operatív segítséget nyújtani;
  • 689 millió euró a biztonsági feladatok ellátására – ezen belül 310 millió euró jutna a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelmet célzó Belső Biztonsági Alap számára;
  • 138 millió euró a biztonságos műholdas összeköttetésekre az újonnan javasolt uniós biztonságos konnektivitási program keretében;
  • a csipekről szóló európai jogszabályban foglaltak megvalósítását lehetővé tevő költségvetési források biztosítása a Horizont Európa keretében és más programokból történő átcsoportosítás útján.

A 2023. évi költségvetési tervezet az állam-, illetve kormányfők által 2020 végén elfogadott hosszú távú uniós költségvetés részét képezi – ideértve a hosszú távú költségvetés későbbi technikai módosításait is –, és célja, hogy annak prioritásait a tárgyévben teljesítendő konkrét feladatokká alakítsa. A források jelentős része ezért az éghajlat-politikai törekvéseket szolgálja, összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy a hosszú távú költségvetés és a Next Generation EU helyreállítási eszköz 30%-a erre a szakpolitikai prioritásra irányuljon.

Háttér-információk

A 2023. évi uniós költségvetési tervezet tartalmazza egyrészt a Next Generation EU keretében a tőkepiacokon felvett hitelekből finanszírozandó kiadásokat, másrészt azokat a saját forrásokból finanszírozott kiadásokat, amelyeket a hosszú távú költségvetés felső határai alá tartozó előirányzatok fedeznek. Ez utóbbiak esetében programonként két összeg szerepel a költségvetési tervezetben: a kötelezettségvállalások és a kifizetések. A kötelezettségvállalások az adott évben szerződésben leköthető forrásokat, míg a kifizetések a ténylegesen kifizetett összegeket jelentik. A 2023. évi uniós költségvetési tervezet 185,6 milliárd euró kötelezettségvállalást és 166,3 milliárd euró kifizetést irányoz elő. Minden összeg folyó árakon értendő.

A Next Generation EU kifizetései – és azok a finanszírozási igények, amelyekre az Európai Bizottság piaci finanszírozást fog keresni – az előrejelzettől eltérhetnek, és az idővel változó pontos becsléseken fognak alapulni. A Bizottság továbbra is közzéteszi a féléves finanszírozási terveket, amelyekben tájékoztatást ad az elkövetkező hónapokban tervezett kibocsátások volumenéről.

Folyó árakon 807 milliárd euró összegű költségvetésével a Next Generation EU hozzá fog járulni a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításához, és segíteni fog abban, hogy megfelelő válaszintézkedéseket hozzunk a jelenlegi és jövőbeli válságokra, mint például az ukrajnai háborúra. A Next Generation EU ideiglenes helyreállítási eszköznek a Covid19-válság utáni újjáépítéshez nyújtott hozzájárulása révén az EU környezetkímélőbb, digitálisabb és a sokkhatásokkal szemben ellenállóbb lesz, így felkészültebben nézhet szembe a jelen és a jövő kihívásaival. A Next Generation EU szerinti szerződéseket/kötelezettségvállalásokat 2023 végéig lehet megkötni, a hitelfelvételhez kapcsolódó kifizetéseket pedig 2026-ig kell teljesíteni.

További információk

Kérdések és válaszok: a 2023. évi költségvetési tervezet

Éves költségvetési dokumentumok

A 2021–2027 közötti hosszú távú uniós költségvetés és a Next Generation EU

Az EU mint hitelfelvevő

Forrás:
A 2023. évi uniós költségvetés: lehetővé teszi az EU-nak, hogy továbbra is tevékenyen alakítsa változó világunkat; Európai Bizottság; 2022. június 7.