„
- ETS II a kereskedelmi épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására 2024-től – a rendszer 2029-ig még nem terjedne ki a magánszemélyekre
- A CBAM-által lefedett ágazatokban 2027-től fokozatosan fel kellene hagynia kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával, 2032-re pedig teljesen meg kell szüntetni az ingyenes engedélyeket
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére előírt célérték 2030-ra legyen 63 százalék, 61 helyett
- A kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák
A kibocsátáskereskedelmi rendszert úgy kell módosítani, hogy az jobban ösztönözze a kibocsátáscsökkentést és az alacsony karbonkibocsátású technológiák fejlesztését, mondja a Parlament.
A Parlament szerdán 439 szavazattal, 157 ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett elfogadta tárgyalási kiinduló álláspontját az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (azaz az ETS) reformjáról. A döntés a június 7-i plenáris vitát követően született meg.
A képviselők szerint az ETS az európai klímapolitika középpontjában áll és már eddig is jelentős kibocsátáscsökkentést eredményezett. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás ára ugyanis arra ösztönzi a különböző iparágakat, hogy csökkentsék kibocsátásaikat és többet fordítsanak az alacsony karbonkibocsátással járó technológiák fejlesztésére.
A karbonkibocsátás csökkentésének felgyorsítása az ETS I-gyel
A Parlament 2030-ra a bizottsági javaslatnál szigorúbban, a 2005-ös szinthez képest 61 százalék helyett 63 százalékkal vágná vissza az ETS által lefedett ágazatok kibocsátásait.
A hirtelen ársokkok elkerülése és az energiaválsággal küzdő cégek támogatása érdekében a Parlament a reform első időszakában a bizottsági javaslatnál valamivel kevesebb kibocsátási egységet vonna ki a forgalomból, de 2025 végére az éves kivonás mértéke elérné a 4,4 százalékot, amely 2026-tól 4,5 százalékra, 2029-től pedig 4,6 százalékra emelkedne.
A Parlament a legjobban teljesítő vállalatok és az innováció ösztönzése céljából 2025. július elsejével bonus-malus rendszert vezetne be, amelynek értelmében az adott ágazatban legeredményesebb vállalatok további ingyenes kibocsátási egységeket kapnának. Azok a cégek, amelyek nem hajtják végre az energetikai audit ajánlásait, nem tanúsított energiagazdálkodási rendszert alkalmaznak, vagy nem készítik el létesítményük dekarbonizációs tervét, elvesztik ingyenes kvótájuk egy részét vagy akár az összes kvótát.
A Parlament már többször kérte, hogy az ETS-t a tengeri hajózási szektorra is terjesszék ki. A képviselők szerint a kibocsátáskereskedelmi rendszernek 2024-től az Európán belüli hajóforgalomból származó összes kibocsátásra, az Európán kívüli forgalom esetében pedig a kibocsátás felére vonatkoznia kellene. 2027-től viszont már – bizonyos kivételek mellett – minden útvonal esetében az összes kibocsátásra vonatkoznia kellene. A képviselők nem pusztán a szén-dioxid-kibocsátással, hanem más, üvegházhatású gázok, például metán vagy dinitrogén-oxidok kibocsátásával is számolnának. A tengeri hajózási kvóták elárverezéséből származó bevétel 75 százalékát egy ún. Óceán Alapba kellene tenni, amelyből az energiahatékony és az éghajlatváltozással szemben ellenálló hajózási ágazat felé vezető átmenetet támogatnák, véli a Parlament.
A Parlament 2026-tól kezdve a települési hulladék égetéséből származó kibocsátást is bevonná az ETS hatálya alá.
2032-ben tűnnek el az ingyenes kibocsátási engedélyek a CBAM által lefedett ágazatokban
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) által lefedett szektorokban a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kellene hagyni, hogy 2032-re teljesen megszűnjön. A Parlament 2032-ben ezzel párhuzamosan teljes körűen bevezetné a CBAM-ot – ez három évvel korábbi időpont, mint amit a Bizottság javasolt. Az ingyenes kibocsátási egységeket az eredeti mennyiség 2027-ben 93 százalékára, 2028-ban 84 százalékára, 2029-ben 69 százalékára, 2030-ban 50 százalékára, 2031-ben 25 százalékára, és 2032-ben pedig zéró százalékára kellene csökkenteni.
Új ETS II a kereskedelmi épületekre és a szállításra
2024. január elsejétől külön kibocsátáskereskedelmi rendszert kell bevezetni a kereskedelmi célú közúti szállítás üzemanyagelosztására és az épületekre – a Parlament a Bizottság javaslatához képest egy évvel hamarabb tenne így.
Az új ETS a lakóházakra és a magáncélú közlekedésre 2029-ig még nem vonatkozna annak érdekében, hogy ne az állampolgárokra nehezedjen az energiával kapcsolatos többletköltség. A rendszer magánfelhasználókra való kiterjesztésére csak a Bizottság alapos helyzetértékelését követően, a Tanács és a Parlament elé beterjesztett új jogszabályjavaslat elfogadásával történhet. A képviselők emellett 50 eurós plafon meghatározását javasolják, így amennyiben új ETS II-ben az engedélyek értéke már 2030 előtt meghaladja ezt az értéket, akkor a piaci stabilitási tartalékből 10 millió új engedélyt kell piacra dobni.
Az ETS II 150 millió engedélyének elárverezéséből származó bevételt a Parlament szerint a Szociális Klímaalap számára kell átadni, amely az alacsony jövedelemmel rendelkező családokat támogatja majd.
Célzott szolidaritás és az új technológiák támogatása
Az ETS bevételeit a zöld átmenet támogatására kellene fordítani úgy, hogy azok segítsék az energia- és erőforrás-megtakarítást eredményező és a környezetet kevésbé károsító technológiák fejlesztését. A Parlament azt szeretné elérni, hogy az ETS-engedélyek értékesítéséből származó bevétel bizonyos része az uniós költségvetés általános bevételévé váljon. Az ETS I-ből és II-ből származó tagállami és uniós forrásokat egyaránt kizárólag az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységre, vagy a zöld átmenet által érintett munkavállalók át- vagy továbbképzésére szabad költeni, mondja a Parlament.
A Parlament támogatja azt a bizottsági javaslatot, amely egy Modernizációs Alapból segítené a szegényebb tagállamok energiahatékonyságának növelését és energetikai rendszereinek modernizálását. Az alap olyan alacsony gazdasági növekedési rátával rendelkező, határmenti régiók közös projektjeit is finanszírozhatná, amelyek egyébként nehezen jutnak forráshoz. A Parlament ahhoz is ragaszkodik, hogy csak olyan tagállamok férhessenek hozzá az alaphoz, amelyek jogilag kötelező érvényű célértékeket határoztak meg arra vonatkozóan, hogy milyen ütemben kívánják 2050-re elérni a klímasemlegességet és milyen intézkedésekkel kívánják kivezetni a fosszilis üzemanyagokat. Az alap használatának emellett a jogállamiság tiszteletben tartása is feltétele kellene legyen.
A Parlament jelentősen megnövelné az Innovációs Alap méretét (amelyet Éghajlatváltozási Beruházási Alapra keresztelne át). Az alap az ETS-ágazatok dekarbonizációjához jelentős mértékben hozzájáruló technológiák fejleszését támogatja.
Peter Liese (EPP, Németország) jelentéstevő szerint:
„Nagy nap ez a mai az éghajlat számára. Négyszer nagyobb mennyiségű üvegházhatású gázzal kevesebbet fogunk évente kibocsátani, mint 1990-től máig tettük. Bárki, aki az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésébe fektet, támogatást kap, viszont akik továbbra is csak szennyezik a környezetet, azok nehéz időszak elé néznek. Megvédjük a munkahelyeket, és minden szükségeset megteszünk annak érdekében, hogy megmentsük a bolygót a gyermekeink és unokáink számára.”A következő lépés
A Parlament készen áll a tagállamokkal folytatandó tárgyalásokra.Háttér
Az ETS az Irány az 55%! csomagba tartozó jogszabályok egyike. Ez az a csomag, amelynek eredményeként az Unió 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig – a klímarendelettel összhangban – elérné a nettó zéró kibocsátást, azaz a klímasemlegességet.”
Forrás:
Irány az 55%: a Parlament sokoldalúbb kibocsátáskereskedelmi rendszert szeretne; Európai Parlament; 2022. június 22.
