„Egymilliárd euró értékű innovációs alap létrehozásáról szóló megállapodást írt alá a NATO-tagállamok közül 22, köztük Magyarország a szervezet madridi csúcstalálkozóján.
Az alap lényege a kettős, polgári és katonai felhasználású új technológiák fejlesztésének támogatása, amelybe beletartozik például a befektetés a szövetség stratégiai céljaival összhangban ténykedő, feltörekvő technológiai vállalatokba való befektetés.
Elengedhetetlen, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy naprakészek legyünk – hangsúlyozta a dokumentum aláírása előtt a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg kiemelte: kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe olyan területeken, mint például az űrkutatás vagy a mesterséges intelligencia.
Az Innovációs Alap létrehozását ellenjegyezte a többi közt Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Lengyelország, Románia, Törökország és Magyarország is.
A pénzügyi alapot kiegészíti a NATO új innovációs mechanizmusa (DIANA), amelyet „a transzatlanti innovációs közösség fejlesztésének támogatására” hoztak létre.
A DIANA egyebek mellett a mesterséges intelligenciára, a makroadatok feldolgozására, a kvantumtechnológiákra, a biotechnológiákra és az új anyagok fejlesztésére irányuló újításokra, innovációkra összpontosít.
A közel 60 európai és észak-amerikai innovációs telephelyből álló hálózatot magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával. Ennek érdekében egy-egy regionális irodát hoznak létre a két kontinensen.”
Forrás:
„Kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe az olyan területeken, mint az űrkutatás és mesterséges intelligencia”; Növekedés.hu; 2022. június 30.
