„Következetesen szigorú az utóbbi időszakban az uniós pénzek elosztásánál a fejlesztéspolitikai intézményrendszer. Ez a meg nem valósuló projektek után akár több százmilliárd forintnyi visszahulló forrást is eredményezhet, amelyekért újra versenyezhetnének majd a cégek. Az a rémhír pedig nem igaz, hogy üres a kassza, az elmúlt hetekben ugyanis a 2014–2020-as és a 2021–2027-es ciklus terhére is sorozatosak a kifizetések, mind támogatás, mind előleg formájában.
Minden jel arra utal, hogy vészmegoldást talált az átmeneti forráshiányra a fejlesztéspolitikai intézményrendszer. Pedig az elmúlt hónapok másról sem szóltak, minthogy a 2014–2020-as uniós ciklus már kifutott, a 2021–2027-es időszak pedig csak lassan indul csak be, így alighanem jó darabig várniuk kell a beruházni, fejleszteni vágyó cégeknek az újabb támogatási programokra.
Nem ül ölbe tett kézzel az intézményrendszer
Bár már küszöbön áll a megállapodás a Magyarország és az Európai Bizottság közti vita rendezésére, amelynek a kohéziós alapok és a helyreállítási pénzek folyósítása is a tétje, az intézményrendszer tagjai láthatóan nem ülnek ölbe tett kézzel a brüsszeli hírekre várva. Korábban nem látott, következetes szigort lehet tapasztalni – nemcsak a már elnyert források terhére a megvalósítás tartalmát tekintve, hanem már a támogatási pénzek odaítélése terén is.
A VG birtokába jutott dokumentumok szerint például a Miniszterelnökség uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkársága több ízben is elutasította a támogatói döntés elleni kifogásokat.
Pedig számos olyan – néhány, vagy akár csak egyetlen ponttal a bíráláskor meghúzott vonal alatti – termelő-gyártó cég próbált beruházástámogatáshoz jutni a Ginop Plusz 1.2.3-ban, amely az előző (2014–2020) vagy akár a még korábbi (2007–2013) ciklusban is sikeresen valósította meg pályázatait. Az ráadásul a rutinosabb pályázóknak is fejtörést okozhatott, hogy egyes esetekben másképp bírálták el az ISO-tanúsítványt, ha itthon, illetve külföldön akkreditálták, de a megújuló energiás vállalások elfogadása is rostálta a mezőnyt.
Csak oda jusson pályázati pénz, ahol az várhatóan a leginkább hasznosul
A szándék egyértelmű: nem cél mindenáron kiszórni a fejlesztési forrásokat, ehelyett arra törekszik a kiíró, hogy csak oda jusson pályázati pénz, ahol az várhatóan a leginkább hasznosul, nemcsak az adott cég lép vele szintet, hanem nemzetgazdasági vetületben is hozzájárul a hatékonyság, a versenyképesség növeléséhez.
Míg egy-egy pályázó esetét önmagában vizsgálva nyilvánvalóan rossz hír az elutasítás, hiszen más forrásból kell előteremteni a tervezett beruházás finanszírozását, a reálgazdaság egészét nézve örvendetes, ha több százmilliárd forintnyi visszahulló forrás keletkezik.
Így ugyanis lesz egy második esély támogatáshoz jutni olyan népszerű célokat tekintve, mint az ipari ingatlanok létesítése, gépvásárlás – vagy akár az energiahatékonyság javítása napelemes rendszer létesítésével, esetleg hőszigeteléssel.
Jön a pénz: támogatás és előleg is
Az a rémhír sem állja meg a helyét, hogy üres a kassza – derült ki Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetőjének gyűjtéséből. A szakember arról számolt be a VG-nek, hogy a 2014–2020-as és az új, 2021–2027-es ciklus keretében is folyamatosak ugyanis a kifizetések, mind a támogatások, mind pedig az előlegek tekintetében.
Nemcsak az 50-100 millió forintos kifizetések pörögnek, hanem az akár nyolcszázmillió és egymilliárd forint közötti összegűek is. Mindezt néhány gyakorlati példával alátámasztva, ilyen a
* Ginop-1.2.3 (kapacitásbővítés kombinált hiteltermékkel),
* Ginop-1.3.3 (beszállítói integrátorok támogatása) és a
* Ginop Plusz 1.1.2 (Magyar Multi Program) is.Lízing- és hitelkonstrukciók
Az ECC ügyvezetője szerint mindez remélhetőleg erős alap a folytatásra, miközben sokan attól tartottak, hogy a következő egy-másfél évben alig lesz támogatási pénz.
A pályázatok néhány hónapos esetleges hiánya idején a beruházásokat tervező kkv-k a kedvezményes lízing- és hitelkonstrukciók igénybevételével tervezik fejlesztéseik finanszírozását – mutatott rá a VG-nek Tóth Ádám Ferenc. Kifejtette, hogy ezek a termékek jellemzően 10-25 százalék önerővel, egyedi futamidővel, euróban és forintban is elérhetők. A mostani turbulens gazdasági környezetben pedig az sem egy utolsó szempont, hogy rugalmasan, változó vagy fix kamatozással, egyedi ajánlat alapján is lehet szerződni.”
Forrás:
Fény az alagút végén: újra van miben bízniuk a pályázati pénzre váró cégeknek; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2022. augusztus 28.
