„Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Origónak adott interjúban elmondta, mikorra várható, hogy válaszol a magyar kormány levelére az Európai Bizottság, és mikorra folyósíthatják a hazánknak járó európai uniós forrásokat. A miniszter nemcsak az uniós tapasztalatairól, Manfred Weber gázelosztási javaslatáról, hanem arról is beszélt, időszerű-e, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Navracsics Tibor kifejtette azt is, hogyan éli meg, hogy szülővárosa lesz jövőre Európa kulturális fővárosa.
– Önnek a miniszteri és az uniós biztosi pozíció sem ismeretlen. Mik a tapasztalatai a miniszteri kinevezése óta, és mit tart a legnagyobb kihívásnak a mostani munkájában?
– Az én esetemben viszonylag könnyű azonosítani a legnagyobb kihívást, mert nekem meg kellene szereznem azt az európai uniós forrást, aminek a későbbi hasznosításáért felelős vagyok. Területfejlesztési miniszter a munkám megnevezése, de alapvetően két nagy területért felelek. Egyrészt az európai uniós források felhasználása, ennek figyelemmel kísérése, illetve azon garanciák érvényesítése, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarországon átlátható módon és hatékonyan költsük el az európai uniós forrásokat. A másik terület a területfejlesztés, azaz annak az eszközrendszernek a kialakítása, ami lehetővé teszi azt, hogy az ezt követő európai uniós, több éves pénzügyi kerettervben már a fejlesztési forrásokat a régiók adott esetben eltérő igényeinek megfelelően tudjuk használni.
Természetesen most jelen pillanatban mindkettőt megelőzi az a legnagyobb kihívás, hogy az európai uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalásokat sikerre vigyük, és Magyarország megkapja az őt megillető forrásokat.
– A magyar kormány megküldte válaszát az Európai Bizottságnak az úgynevezett költségvetési kondicionalitási eljárásban. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, hogy olyan választ tudtak megküldeni a Bizottságnak, amelyben a testület összes javaslatával kapcsolatban közös álláspontra jutottak. Meddig kell válaszolnia a Bizottságnak, és milyen válaszra számít a kormány?
– Abban bízunk, hogy a végső, hivatalos válasz szeptember második felében megszületik, de előtte talán már informálisan kapunk jelzéseket, hiszen itt valójában egy folyamatos tárgyalássorozatról van szó, ami egyrészt a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos eljárás lezárását célozza.
Tehát az a célunk, és az elején is az volt a célunk, hogy olyan garanciákat nyújtsunk, illetve olyan megállapodásokra jussunk, amelyek lehetővé teszik, hogy az Európai Bizottság uniós forrásokkal kapcsolatos aggályait eloszlassuk, és lezárják a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos eljárást.
Ez nyitja meg ugyanis a megállapodás lehetőségét a másik két területen, egyrészt a partnerségi megállapodást érintő (operatív programokat lehetővé tevő) és az újjáépítési alaphoz kötődő (nemzeti terv elfogadását lehetővé tevő) tárgyalásnak. Abban bízom, hogy szeptemberben egy nagyon intenzív tárgyalás révén sikerül lezárni a már említett eljárást, és rá tudunk fordulni a másik két eljárás finishére. Ezután kezdődhet meg valójában az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalás.
– A kormány valóban az uniós források egy részéből finanszírozná a pedagógusok béremelését?
– Ez megfelel a valóságnak, de nem egyszerűen arról van szó, hogy mi pedagógus béremelésre kértünk volna pénzt az Európai Bizottságtól, hanem arról, hogy az újjáépítési programon belül, illetve az operatív programok egy részében is vannak olyan elemek, amelyek összességében a magyar oktatási rendszer korszerűsítését célozzák intézményi szempontból. Ehhez hozzátartozik a pedagógusok, tehát a pedagógus életpálya és hivatás megbecsültségének javítása, így részelemként valóban ott van a magasabb fizetés is, amelyet az Európai Bizottság a tárgyalások alapján most úgy néz ki, hogy elfogad, és támogathat is. Tehát amennyiben megszületik a végső megállapodás, akkor kapunk ehhez forrást a Bizottságtól.
– A lengyelek június óta várják, hogy megkapják a koronavírus utáni helyreállítási alapból azt a 35 milliárd eurós csomagot, melyet Brüsszel meg is ígért nekik. Az Európai Unió több kikötést is eszközölt, melyek végrehajtása után folyósítja az összeget, ám utóbbi még nem történt meg. Andrzej Duda lengyel elnök nemtetszésének adott hangot, a Radio ZET-nek nyilatkozva elmondta, hogy az Európai Bizottság megszegte ígéretét. Megtörténhet ez a forgatókönyv Magyarország esetében is?
– Valóban van egy vita Lengyelország és az Európai Bizottság között arról, hogy Lengyelország teljes egészében teljesítette-e azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság támasztott.
A mi helyzetünk egy kicsit más, és a legutóbbi válaszlevelünkben a testület összes javaslatával kapcsolatban sikerült közös álláspontra jutni, a hosszú és intenzív egyeztetéseknek köszönhetően.
Ezért abban bízom, hogy ez a lengyel forgatókönyv nem kerül szóba Magyarország esetében, és a Bizottsággal meg tudunk úgy állapodni, hogy az idei év folyamán aláírjuk a megállapodásokat, így az első, tényleges források meg is érkeznek az év végén, jövő év elején.
– Ön korábban azt mondta, hogy készek lettek volna megvizsgálni az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését – noha ennek alkotmányossági és egyéb problémái is lennének –, de ez végül nem merült fel a Bizottság részéről. A baloldal évek óta hangoztatja, hogy csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez. Mi ebben most a kormány álláspontja?
– Jelen pillanatban nincs ügy, az Európai Bizottság továbbra sem kéri, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
– Mi kezdettől fogva nyitott pozíciókkal mentünk a tárgyalásokba, mindig azt mondtuk, hogy minden észszerű kompromisszumot hajlandóak vagyunk megfontolni. Azt kell megnézni, hogy megéri-e csatlakozni.
Jelen pillanatban a magyar Legfőbb Ügyészségnek van egy együttműködési megállapodása az Európai Ügyészséggel, amelyet maga az Európai Ügyészség vezetője minősített úgy, hogy kiváló együttműködést tesz lehetővé, sokkal kiválóbbat, mint számos, egyébként az Európai Ügyészségben részt vevő ország bűnüldöző szervével.
Tehát van egy jó partneri együttműködés anélkül is, hogy csatlakoznánk, és ráadásul ez nem elvárás, így ez most nincs napirenden.
– A baloldali sajtó gyakran ír arról, hogy a magyar kormány milyen engedményeket tesz az Uniónak a jövőbeni törvénymódosításokkal. A kormány vállalta, hogy az egyszereplős közbeszerzések arányát lecsökkenti 15 százalékra. Miért volt/van erre szükség? Mennyiben tekinthető arcvesztésnek az, hogy a kormány „enged” az Uniónak?
– A legkevésbé sem tekinthető annak, mert a magyar kormánynak is az az érdeke, hogy minél tisztességesebb piaci viszonyok érvényesüljenek, ezért a közbeszerzési eljárásoknál is az a jó, ha többszereplősek.
Valóban azt vállaltuk, hogy az európai uniós átlagra csökkentjük az egyszereplős közbeszerzési eljárások arányát. Ez az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházások esetén egyébként már gyakorlatilag majdnem meg is valósult.
A nemzeti forrásokból zajló közbeszerzési eljárásoknál kell még csökkenteni az arányokat, de ez sok esetben képzést jelent, több tájékoztatást a cégeknek. Fontos látni, hogy milyen közbeszerzési eljárást fogunk majd kiírni azért, hogy a kisebb cégek is jobban fel tudjanak készülni.
Tehát ez semmilyen fajta presztízsveszteséget nem jelent a magyar kormánynak, sokkal inkább egy olyan piacot erősítő intézkedéssorozatról van szó, ami a legtöbb esetben nem is jogszabály-módosítást igényel, hanem inkább egy aktívabb konzultációt, aktívabb szerepvállalást.
– Ön találkozott volna Manfred Weberrel még a nyári szabadságolások előtt, de a találkozó végül elmaradt. Mikor pótolják ezt a találkozót, és miről fognak beszélgetni? Mit gondol Weber gázelosztási javaslatáról?
– Amikor nem találkoztunk, akkor annak az volt az oka, hogy elhúzódott a rotterdami néppárti kongresszus, és nem tudtam tovább várni, nekem tovább kellett repülnöm Luxembourgba. Természetesen találkozhatunk ősszel. Most olyan világban élünk, amikor különböző javaslatok egymás után kerülnek elő. Erre az egyik legjobb példát éppen az osztrák kancellár hozta a minap azzal, hogy egy általános európai árplafon bevezetését kezdeményezte az energiaárakra.
Nyilvánvalóan mindenki keresi a megoldást, nem sejtek rosszindulatot egyik javaslat mögött sem. Senkinek nincs a kezében a bölcsek köve, mindenki próbálja valahogyan megoldani ezt a helyzetet, hiszen rohamos ütemben nőnek az energiaárak.
Az mindannyiunk érdeke, hogy ezt tudjuk valahogyan fékezni, illetve véget vessünk ennek a helyzetnek. Manfred Weber is részt vesz ebben a gondolkodásban. Szerintem egyébként önmagában az, hogy nem mindig minden kérdésben értenek egyet politikusok, nem jelenti azt, hogy nem kellene beszélni egymással, sőt! Éppen ez erősíti azt, hogy beszélnünk kell egymással, hogy az egyet nem értést ne kövesse bizalomvesztés, hanem az egyet nem értést tudjuk tisztázni, és találjunk közösen megoldást.
– Mennyire értik Brüsszelben, hogy mit szeretnének a magyarok? Hiszen jól látszódik, hogy több esetben is meghaladja a magyar kormány az európai mainstream gondolkodást.
– Magyarország egyike a 27 tagállamnak, nem a legegyszerűbb eset, de nem is a legbonyolultabb. Tehát ott van Magyarország is. Én azt mondom, hogy ha jól el tudjuk magyarázni a mi rendszerünket, ami azt jelenti, hogy olyan érvrendszerben, ami érthető az uniós logikájának, akkor azt elfogadják.
Valóban sokszor előfordul, hogy a magyar kormány gyorsabban cselekszik, és az Unió maga is hasonló megoldáson gondolkozik, de ez egy 27 tagállamból álló rendkívül bonyolult döntéshozatali rendszer, ezért az Unió rendszeresen nehezebben hozza meg a döntéseket.
Ez a rossz része a dolognak. A jó része az, hogy ez számunkra is garanciát jelent, mert a lassabb döntéshozatal lehetőséget ad nekünk arra, hogy a saját álláspontunkat megismertessük, illetve szövetségeseket szerezzünk a saját álláspontunk képviseletéhez.
Ott kell lennünk, el kell mondanunk a saját véleményünket, és lobbiznunk kell az érdekeinkért.
– Olaszországban és az Egyesült Államokban is várható az ősz folyamán egy jobboldali fordulat. Ha ez bekövetkezik, az változtatna valamit Magyarország és az Európai Unió relációjában?
– Olaszország esetében mindennél fontosabb az, hogy szilárd kormány jöjjön létre. Lehet jobboldali fordulat, de ismerjük az olasz koalíciók sorsát, ott azért az, hogy ez egy valóban stabil kormányzást eredményezzen, csak az idő tudja eldönteni.
Ha lesz egy stabil jobboldali vezetés, akkor elképzelhető, hogy a magyar kormány egy erős szövetségesre tesz majd szert. Ha folytatódik az olasz belpolitikai válság, akkor adott esetben az olasz gazdaság válsága a többi európai gazdaság esélyeit is ronthatja a kilábalásból.
Amerikában pedig a republikánusok részéről mindig kisebb az érdeklődés Európa iránt, mint a demokraták esetében. Ilyen értelemben én igazán nem várok ilyen fordulatot Amerika Európai Unió felé tanúsított magatartásában. Esetleg egy elnökváltás majd 2 év múlva eredményezhet ilyet, de önmagában a kongresszus összetételének megváltozása szerintem radikális változást nem fog hozni ezen a téren.
– Ön területfejlesztésért is felel. Milyen az együttműködés Ön és Karácsony Gergely főpolgármester között?
– Budapest Magyarország központja, fővárosa, Közép-Európa egyik legfontosabb városa, ebből adódóan a kormánynak is különösen oda kell figyelnie. Egyrészt arra, hogy Budapest megkapjon minden olyan segítséget, amely lehetővé teszi, hogy megőrizze a városok versenyében a helyét, másrészt pedig Budapest ne telepedjen rá a vidékre; az a területfejlesztésben se váljon olyan domináns tényezővé, ami már más városok növekedési esélyeit csorbítja. Ezt az egyensúlyt kell megtartani, ehhez szükség van egy állandó beszélő viszonyra a főpolgármesterrel, mi ezt tartjuk is, és én abban bízom, hogy bár a politikai élet különböző, egymással ellentétes térfelén állunk, a pragmatikus kérdésekben együtt tudunk működni.
– Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz. Miért jó ez Magyarországnak, miért jó Veszprém városának, és Ön hogyan éli meg a város szülötteként az ebben való közreműködést?
– Veszprémnek és a Bakony-Balaton térségnek azért jó, mert ad egy esélyt arra, hogy a térség újra meghatározza önmagát, és felhívja magára az emberek és az európai közvélemény figyelmét.
Meggyőződésem szerint ez a térség földrajzi szépségéből és az ott élő emberek életszínvonalából adódóan biztosan fel tudja venni a versenyt azokkal a híres európai régiókkal, mint Provance vagy Toszkána, ahová turisták ezrei özönlenek. Itt nagyon jó egyensúlyban van a természet, a társadalom, a közösségek, és ezt érdemes megmutatni.
Egy nagyon élhető régióról beszélünk.
Az európai közvélemény sokszor csak a viták egyik résztvevőjeként jeleníti meg Magyarországot, és hiába találkoztam még kultúráért felelős biztosként nagyon sokszor azzal, hogy minket kulturális nagyhatalomként jegyeznek, erősíteni kell ez utóbbi közvélekedést hazánkról.
Nem utolsó sorban, ha csak a kedvezőtlen gazdasági helyzet nem akadályozza meg, a megélénkülő idegenforgalmunk gazdasági hasznot is hoz a térségünknek, és az országnak is. Nekem személy szerint a szülővárosomról van szó, így számomra a legszebb dolog, hogy Veszprém Európa Kulturális fővárosa lehet, és erre nagyon büszke vagyok.”
Forrás:
Ha megállapodunk az Európai Bizottsággal, az garancia arra, hogy Magyarország megkapja a neki járó forrásokat; Fónyi-Tisóczki Flóra; Origo.hu; 2022. szeptember 3.
