„A mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos felelősségről szóló irányelv kiegészíti és korszerűsíti a polgári jogi felelősségre vonatkozó uniós szabályozási keretet, és első alkalommal vezet be az MI-rendszerek által okozott károkra vonatkozó szabályokat.
Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a mesterségesintelligencia-technológia által okozott károk károsultjai ugyanolyan módon juthassanak kártérítéshez, mintha más körülmények között szenvedtek volna kárt. Az irányelv két fő intézkedést vezet be: az úgynevezett „ok-okozati összefüggés vélelmét”, amely mentesíti a károsultakat annak részletes kifejtésére vonatkozó kötelezettségük alól, hogy hogyan idézte elő a kárt egy bizonyos felróható cselekmény vagy mulasztás; valamint a vállalatok vagy beszállítók birtokában lévő bizonyítékokhoz való hozzáférés biztosítását, ha nagy kockázatú mesterséges intelligenciáról van szó.
- Miért van szükség új irányelvre?
A technológiai fejlődés kibontakozásával párhuzamosan olyan garanciákat is ki kell alakítani, amelyek szavatolják, hogy az uniós fogyasztók a digitális korban is a legmagasabb szintű védelemben részesüljenek. A Bizottság gondoskodni kíván arról, hogy az úttörő technológiai innováció soha ne a polgárokat védő biztosítékok kárára valósuljon meg. A joghézagokat, melyek e példa nélküli technológiai fejlődés eredményeképp keletkeztek, egységes uniós szabályozással célszerű megszüntetni, hogy elkerülhessük a jogi széttagoltság kialakulásának kockázatát.
A jelenlegi nemzeti felelősségi szabályok nem alkalmasak a mesterséges intelligencián alapuló termékek és szolgáltatások által okozott károkkal kapcsolatos kártérítési keresetek kezelésére. A vétkességen alapuló kártérítési keresetek esetében a károsultnak meg kell határoznia, hogy kit perel, és részletesen meg kell indokolnia a vétkességet, a kárt és a kettő közötti ok-okozati összefüggést. Ez nem mindig könnyű, különösen ha a kár mesterséges intelligenciára vezethető vissza. A rendszerek gyakran összetettek, átláthatatlanok és autonómok, ami rendkívül megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi a károsult számára a bizonyítást. A polgári jogi felelősségi szabályok egyik legfontosabb funkciója annak biztosítása, hogy a károsultak kártérítést követelhessenek. Ha a mesterséges intelligencia jelentette kihívások túlságosan megnehezítik a kártérítés igénylését, akkor nem biztosított az igazságszolgáltatáshoz való jog. A most javasolt szabályok az eredményes kártérítés garantálásával elősegítik a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog védelmét, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzít.
Az új szabályok szavatolni fogják, hogy bármely típusú károsult (legyen szó akár egyénekről, akár vállalkozásokról) méltányos esélyt kapjon a kártérítésre, ha azt a mesterséges intelligencia szolgáltatójának, fejlesztőjének vagy felhasználójának felróható cselekmény vagy mulasztás okozta. Emellett megalapozzák a bizalmat és problémák felmerülése esetén alkalmazható garanciákat alakítanak ki, ami elősegíti az ágazat fejlődését és a mesterséges intelligencia elterjedését az EU-ban. A hatékony felelősségi szabályok a biztonsági szabályok betartására ösztönzik a gazdasági szereplőket, és ezáltal hozzájárulnak a károk megelőzéséhez.
- Hogyan segíti az irányelv a károsultakat?
Az új szabályok kiterjednek bármely jogalany (szolgáltató, fejlesztő, felhasználó) felróható cselekményén vagy mulasztásán alapuló nemzeti kártérítési keresetekre, a nemzeti jog hatálya alá tartozó bármilyen típusú (az életet, az egészséget, a tulajdont, a magánéletet stb. érintő) kárra és a károsultak valamennyi típusára (magánszemélyek, vállalatok, szervezetek stb.).
Az új szabályok két fő biztosítékot vezetnek be:
- Először is, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv enyhíti a károsultak bizonyítási terhét azáltal, hogy bevezeti az „ok-okozati összefüggés vélelmét”: ha a károsultak bizonyítani tudják, hogy egy bizonyos, a kár szempontjából releváns kötelezettségnek való meg nem felelés felróható valamely személynek, valamint hogy észszerűen valószínűsíthető a mesterséges intelligencia teljesítményével való ok-okozati összefüggés, a bíróság vélelmezheti, hogy a kárt az említett meg nem felelés okozta. Másrészről viszont a felelős személy megdöntheti ezt a vélelmet (például annak bizonyításával, hogy a kárt más ok idézte elő).
- Másodszor, ha a kárt például az okozza, hogy egy csomagszállító drónokat üzemeltető szereplő nem tartja be a használati utasítást, vagy egy szolgáltató mesterséges intelligencián alapuló munkaerő-toborzási szolgáltatások igénybevételekor nem tartja be az előírásokat, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló új irányelv segíteni fogja a károsultakat a releváns bizonyítékokhoz való hozzáférésben. A károsultak kérhetik a bíróságtól, hogy rendelje el a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó információk közlését. Ez lehetővé teszi a károsultak számára, hogy azonosítsák a felelősségre vonható személyt, és megtudják, mi okozta a problémát. Másrészt a közlésre megfelelő biztosítékok fognak vonatkozni az érzékeny információk, például az üzleti titkok védelme tekintetében.
A termékfelelősségről szóló felülvizsgált irányelvvel együtt az új szabályok elő fogják mozdítani a mesterséges intelligenciába vetett bizalmat azáltal, hogy hatékony kártérítést biztosítanak a károsultak számára, ha a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály megelőzéssel kapcsolatos előírásai és más biztonsági szabályok ellenére bekövetkezik a kár.
- A mesterséges intelligencia mely válfaját érinti a javaslat?
Az irányelv arra törekszik, hogy az MI-rendszerek károsultjai számára ugyanolyan szintű védelmet biztosítson, mintha más körülmények között szenvedtek volna kárt. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló javaslat tehát az MI-rendszerek valamennyi válfajára vonatkozik: a magas és a nem magas kockázatúakra egyaránt.
- Hogyan járulnak hozzá az új szabályok az innovációhoz és a fejlődéshez a mesterséges intelligencia területén?
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelvre irányuló javaslat egyensúlyt teremt az MI-rendszerekkel kapcsolatos károk károsultjainak és az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak az érdekei között.
Ebből a célból a Bizottság a legkevésbé beavatkozó jellegű eszközt (a megdönthető vélelem eszközét) választotta a bizonyítási teher könnyítéséhez. Így a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv nem jelenti a bizonyítási teher megfordítását, mert elkerülendő, hogy az MI-rendszerek szolgáltatói, üzemeltetői és felhasználói nagyobb felelősségi kockázatoknak legyenek kitéve, ami akadályozhatná a mesterséges intelligencián alapuló termékek és szolgáltatások innovációját.
Továbbá a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelvre irányuló javaslat hozzájárul az MI-technológiákba vetett közbizalom megerősítéséhez annak biztosítása révén, hogy a mesterséges intelligencia károsultjai ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, mint a más típusú károk elszenvedői, és ezáltal ösztönzi a mesterséges intelligencia Unió-szerte történő bevezetését és elterjedését.
A vállalkozások jobban előre látják majd a meglévő felelősségi szabályok alkalmazásának módját, és így fel tudják mérni felelősségi kitettségüket és képesek lesznek biztosítással fedezni azt. Ez különösen igaz a határokon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozásokra, többek között a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), amelyek az MI-ágazatban a legaktívabbak közé tartoznak.
- Milyen kapcsolatban áll a javaslat a termékfelelősségről szóló irányelvvel?
A termékfelelősségről szóló felülvizsgált irányelv korszerűsíti a meglévő uniós szintű objektív termékfelelősségi rendszert, és a hibás termék által okozott károk miatt a gyártóval szemben benyújtott kártérítési keresetekre, valamint az emberélet-veszteség, az egészséget vagy tulajdont érő károsodás és adatvesztés miatti lényeges veszteségekre kell majd alkalmazni. Ezen túlmenően a termékfelelősségről szóló felülvizsgált irányelv a magánszemélyek által előterjesztett követelésekre korlátozódik.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló új irányelv célzott reformot hajt végre a vétkességen alapuló nemzeti felelősségi rendszerek tekintetében, és alkalmazandó lesz bárkire, akinek a felróható magatartása befolyásolta a kárt okozó MI-rendszert, továbbá a nemzeti jog hatálya alá tartozó bármely típusú kárra (ideértve a megkülönböztetésből vagy az alapvető emberi jogok, így a magánélet megsértéséből eredő károkat is), valamint a természetes vagy jogi személyek kárigényeire egyaránt.
Ami a bizonyítási teher enyhítését illeti, a két irányelv hasonló eszközöket vezet be (a bizonyítékok bemutatásához való jog, megdönthető vélelmek), és a következetesség biztosítása érdekében hasonló megfogalmazást alkalmaz, függetlenül a választott kártérítési módtól.
- Milyen kapcsolatban áll a javaslat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal?
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségéről szóló irányelv ugyanazon szabályozási terület két vetületét képviseli: a két jogszabály eltérő szakaszban és egymást erősítő módon alkalmazandó. A biztonságorientált szabályok célja elsősorban a kockázatok csökkentése és a károk megelőzése, de ezek a kockázatok soha nem szüntethetők meg teljes mértékben. Felelősségre vonatkozó rendelkezésekre van szükség ahhoz, hogy káresemény bekövetkezése esetén a jogos kártérítési igény ténylegesen érvényesíthető legyen. Míg a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály célja a károk megelőzése, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv biztonsági hálót határoz meg a kár bekövetkezése esetén nyújtandó kártérítés tekintetében.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv ugyanazokat a fogalommeghatározásokat használja, mint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály, különbséget tesz a magas kockázatú/nem magas kockázatú mesterséges intelligencia között, elismeri a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály dokumentációs és átláthatósági követelményeit azáltal, hogy a felelősség tekintetében is érvényesíti azokat az információk közléséhez való jog révén, továbbá arra ösztönzi az MI-rendszerek szolgáltatóit/felhasználóit, hogy teljesítsék a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeiket. Az irányelv alkalmazandó lesz az MI-rendszerek által okozott károkra, attól függetlenül, hogy azok a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerint magas kockázatúak-e vagy sem.
További információk
Kérdések és válaszok: A termékfelelősségről szóló irányelv
Összehasonlító jogi tanulmány a mesterséges intelligenciával kapcsolatos polgári jogi felelősségről”
Forrás:
Kérdések és válaszok: A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv; Európai Bizottság; 2022. szeptember 28.
