„Kiszivárgott az Európai Bizottság jövő évi munkaprogramjának dátum nélküli változata, amelyet jövő kedden (október 18-án) mutatnak be. Szemelvények a digitális politika témái közül. A 2023-as év lesz a Bizottság mandátumának utolsó teljes éve.
„A Bizottság 2022-es stratégiai előrejelzési jelentése hangsúlyozta, hogy egyszerre kell felgyorsítani a zöld és a digitális átállást. A digitális megoldások hatékonyabbá és kevésbé erőforrásigényessé teszik gazdaságunkat, miközben minimalizálják magának a digitalizációnak a környezeti, erőforrás- és éghajlati lábnyomát” – olvasható a kísérő megjegyzésben.
A Bizottság várakozásai szerint 2023 első negyedévére elkészül az európai létfontosságú nyersanyagokról szóló törvény. Jogi és nem jogalkotási elemek alkotják majd a kezdeményezést, a felhasználandó jogalap pedig várhatóan az egységes piac joga lesz.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette a nyersanyagokról szóló törvényt a jövőbeli kritikus függőségek megelőzése érdekében.Ursula von der Leyen éves beszédében a virtuális világokról, például a metaverzumról is szólt. A dokumentum szerint ez egy nem-jogalkotási kezdeményezés lesz, amelyet a jövő év második negyedévére terveznek. „A tagállamokkal a digitális évtized céljainak elérése érdekében tett folyamatos közös erőfeszítéseinken kívül további eszközöket fogunk javasolni nyitott emberközpontú virtuális világok, például metaverzumok fejlesztésére” – folytatja a feljegyzés.
Az EU végrehajtó testülete a távközlési szektor új rádióspektrum-politikai programot fog bemutatni, a kötelező érvényű jogszabályt az év harmadik negyedévére tervezik megjelentetni. A nyersanyagtörvényhez hasonlóan a megjelölt ideiglenes jogalap ez esetben is az egységes piac joga.
A Bizottság emellett mobilitási csomagot is készít, amely a jövő év első felére tartalmazni fogja a közös európai mobilitási adatteret, az EU adatstratégiájának egyik ágazati adatterét, valamint a hyperloop uniós szabályozási keretét, amely jogalkotási kezdeményezés a harmadik negyedben fog megvalósulni. Ez utóbbi esetében a jogalap az EU-n belüli szállítmányozásra vonatkozó közös szabályokon alapul.
Ami az online tartalmat illeti, a program az élő tartalommal kapcsolatos kalózkodásra vonatkozó ajánlást tartalmaz a második negyedévre. Az a tény, hogy a kezdeményezés nem lesz kötelező érvényű, csalódás a jogtulajdonosoknak, akik erősebb jogi eszközt követelnek az élő eseményekhez kapcsolódó tartalmak esetén.
A szellemi tulajdon területén a jövő év közepére szabadalmi engedélyezési csomagot terveznek. A csomag a szabadalmak kötelező engedélyezésére vonatkozó jogalkotási kezdeményezésből és egy szabványos, alapvető szabadalmakra vonatkozó kezdeményezésből áll, amelyek kötelező és nem kötelező érvényű elemekből állnak.
Az év első felében a digitális euróval kapcsolatos jogalkotási javaslat is várható.
Az űrpolitikában a Bizottság a második negyedév vége előtt közös közleményt fog javasolni az EU biztonsági és védelmi űrstratégiájáról.
A gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelem terén a szándék az, hogy 2023 harmadik negyedévére felülvizsgálják a meglévő irányelvet. A kezdeményezés kiegészíti a tavaly májusban benyújtott, a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok elleni küzdelemről szóló rendeletjavaslatot.
Ami a biztonságot illeti, a Bizottság a harmadik negyedév végére elindítja a Kiberbiztonsági Készségek Akadémiát (Cybersecurity Skills Academy), és 2023 közepéig egy demokráciavédelmi („defence of democracy”) csomag is készül. Tartalmaz majd kötelező és nem kötelező kezdeményezéseket az EU demokratikus szférájának védelmére a titkos külföldi befolyástól.
A fogyasztóvédelem terén a tervek szerint az alternatív vitarendezési és online vitarendezési keretrendszert felülvizsgálják a fogyasztói jog érvényesülésének javítása érdekében, keretet szándékoznak biztosítani a viták peren kívüli, olcsóbb és gyorsabb megoldására.
„Az internetes vásárlások számának növekedése a világjárvány idején megmutatta, hogy van tere az általános egyszerűsítésnek, különösen a határokon átnyúló viták és a költséghatékony intézkedések, pl. a digitális eszközök és a kollektív ADR [alternatív vitarendezési] vitarendezési mechanizmusok fokozottabb használatával” – áll a dokumentumban.
A prioritásként megjelölt megkezdett jogalkotási kezdeményezések a következők: az MI-felelősségi irányelv (AI Liability Directive,), az egységes piac vészhelyzeti eszköze (Single Market Emergency Instrument), a kiberrezilienciáról szóló törvény (Cyber Resilience Act), az adattörvény (Data Act), a biztonságos hálózati kapcsolatokról (Secure Connectivity Act) szóló törvény, a chipekről szóló törvény (Chips Act), az európai digitális identitásról szóló törvény (European Digital Identity), a platformmunkásokról szóló irányelv, az MI-jogszabály (AI Act) és az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet (ePrivacy Regulation).”
Forrás:
LEAK: A sneak peak at the EU’s digital agenda for 2023; Luca Bertuzzi; EURACTIV.com; 2022. okt. 14.
