„Annak ellenére, hogy az okos város szakirodalma átfogó és gazdag, az információs és kommunikációs technológiák használatához kapcsolódó lehetőségeket, azok hasznosságát, potenciális előnyeit és hátrányait a rurális térségekben és falvakban egészen az utóbbi évekig kevésbé kutatták, holott a vidéki térségek is olyan komoly kihívásokkal néznek szembe, melyek kezelésében, megoldásában az IKT használata, vagy más innovatív megoldások alkalmazása fontos szerepet játszhat. A tanulmány első részében összefoglaljuk az okosváros-megközelítés legfontosabb megállapításait. Azt szeretnénk bemutatni, hogy hogyan lehet az eredeti okosváros-megközelítést a vidéki térségek sajátosságaihoz igazítani, mit tanulhatunk a korábbi okosváros-kutatások tapasztalataiból, hogy elkerülhessük az úgynevezett „IKT-fanatizálást”, azaz a technológiák mindenhatóságába vetett hitet, és elsősorban azokra a problémákra koncentrálhassunk, melyekkel a falvak küzdenek. A második részben bemutatjuk, hogy mit jelent az okos falu, okos vidéki fejlődés fogalma, valamint, hogy hogyan változott az IKT térbeliségre gyakorolt hatásáról, valamint a távolság szerepéről való gondolkodás az elmúlt évtizedekben. Végül bemutatjuk egy elmaradott térség okosvidék-kutatásának eredményeit, tanulságait.
Az okos település lényege az adott lehetőségek és erőforrások lehető legjobb kihasználása a technológiák adta lehetőségek kiaknázásával. A sikeresség pedig nagyban múlik a település vezetőinek elkötelezettségén, lelkesedésén, ismeretein és azon, mennyire képesek a település lakosságát aktivizálni, bizalmat kiépíteni, kommunikálni, megnyerni a változtatásnak, változásnak. Kulcsfontosságú a fiatalok bevonása, aktivizálása, a település népességmegtartó erejének fokozása, mert a fiatalokban nagy az elvándorlási hajlandóság. A tanulmány fontos belátása, hogy nem létezik olyan okosváros-, okosfalu-stratégia vagy megközelítés, mely minden településnek megfelelő; mindig az adott hely adottságaiból kiindulva, azokra építve kell a fejlődési útvonalat meghatározni.”
Forrás:
Az okosváros-modell alkalmazhatósága rurális terekben; Barsi Boglárka; Tér és Társadalom; DOI: 10.17649/TET.36.4.3462; 36(4), 2022; 130–150. o. (PDF)