Skip to main content
Európai Unióközigazgatás: magyarterületfejlesztés

Navracsics Tibor: március végén jöhet az új döntés az uniós pénzekről

Szerző: 2023. február 19.No Comments

„Az igazságszolgáltatás és a közérdekű alapítványok szabályainak módosítása után készít új értékelést az Európai Bizottság Magyarországról – mondta Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában. A területfejlesztési miniszter jelezte, február végéig dönt a kormány a helyreállítási alap hitelének lehívásáról.

Márciusi végéig kell a jogállamisági feltételességi eljárás keretében az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosító csomagot elfogadnia az Országgyűlésnek – ez az Országos Bírói Tanácsnak biztosít majd többletjogokat például a bírói kinevezések ügyében –, valamint várhatóan a parlament elé kerül a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működéséről szóló javaslat is, amely kezeli az Erasmus+ és Horizont programok ügyében előállt helyzetet – mondta Navracsics Tibor.

Az uniós tárgyalásokkal is megbízott területfejlesztési miniszter kiemelte, az igazságszolgáltatás az uniós szerződés alapján belügy, de az Európai Bizottság az egységes piacra hivatkozva kényszerítene ki új szabályokat, és szerinte ezzel még nem biztos, hogy vége van a kéréseknek.

„Azért vagyok mérsékelten optimista, mert ezeket a kérdéseket egyszer már lezártuk, 2014-re nem volt vitás kérdés az igazságszolgáltatás reformját illetően. Ezért ez bármikor megtörténhet a jövőben is” – mondta.

A folytatást illetően úgy fogalmazott, a korrupciós aggályok kérdésében talán már nyugvópontra jutottak, és ha az igazságszolgáltatást és a felsőoktatást érintő kifogásokat is orvosolja az Országgyűlés, akkor március végén az Európai Bizottság elkészítheti az újabb jelentését. A testület, ahogy 2022 végén is, összeállít egy javaslatot, és ez alapján a Tanács, vélhetően a pénzügyminiszterek alkotta Ecofin dönthet róla. Navracsics Tibor szerint határozhat úgy, hogy a jogállamisági-feltételességi eljárást lezárja vagy meghosszabbítja. Emellett lesz javaslat annak a három programnak az ügyében is, amelyeknél a támogatás 55 százalékát felfüggesztették az év végén. A miniszter szerint elképzelhető, hogy ezt fenntartják, esetleg csökkenthetik is, de azt nem tartja valószínűnek, hogy teljes egészében eltörölnék.

„Ez akkora lépés lenne, amit szerintem a bizottság nem vállal fel az Európai Parlament véleményével szemben” – tette hozzá.

A helyreállítási alap Magyarországra jutó 4000 milliárd forintos hitelrészének az esetleges lehívásáról Navracsics Tibor azt mondta, eredetileg a nyár végéig kellett volna nyilatkozni arról, hogy igénybe kívánjuk-e venni, de a bizottság előre hozta ezt február végéig. A tárcavezető kiemelte, még nincs döntés az ügyben, de várhatóan kéri a magyar kormány a hitel lehívását. Amint ez kiderül, azonnal meg kell kezdeni a tárgyalásokat is a finanszírozandó projektekről, Lantos Csaba energiaügyi miniszter dolgozza ki a szakmai koncepciót.

Navracsics Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hitelből megvalósuló projekteknek 2026 nyár végéig üzemkésznek kell lenniük, ez pedig elképesztően feszített tempó. Mint jelezte, eddig a hitelt felvevő hét tagállam mindegyike már időzavarba került. A magyar tárgyalófél a tapasztalatai alapján nem zárta ki, hogy az unió ismét politikai feltételekhez is köti majd a folyósítást.

Az agráriumot leszámítva egyelőre nem érkeznek a pénzek a hétéves költségvetés alapján járó mintegy 10 000 milliárd forintos keretből, noha az operatív programok partnerségi megállapodásait már aláírták, a technikai akadályok megszűntek a források lehívása elől, de a bizottság a folyósítás feltételének tekinti a jogállamisági eljárás lezárását is. „Abban bízunk, hogy az év közepétől számlákat küldhetünk Brüsszelbe, és ténylegesen jöhetnek az uniós pénzek” – mondta Navracsics Tibor.

A legutóbbi uniós csúcson is napirendre került migrációs ügyek kapcsán megjegyezte, várhatóan éles vitatéma lesz a migráció kezelésének újraszabályozása, azt ugyanakkor tabutémának tartja, hogy az unió határára felhúzott magyar kerítés költségeihez hozzájáruljon az EU.

Az egyetemeket működtető vagyonkezelő alapítványok ügyében egyelőre egyoldalú gesztusnak minősítette az ő és minisztertársai lemondását a kuratóriumi tagságról, de pontosan még nem ismert, hogy az Európai Bizottságnak milyen elvárásai vannak, az érdemi tárgyalások még csak most kezdődnek el.

Navracsics Tibor azt mondta, két területet kívánnak újraszabályozni. Az egyik az összeférhetetlenség, itt még kérdéses, hogy mi legyen a minisztereken kívül a kuratóriumokban szerepet vállaló államtitkárokkal, kormánybiztosokkal, polgármesterekkel, országgyűlési és EP-képviselőkkel. A másik a mandátum időtartama, mert a bizottság aggályosnak tartja, hogy nincs időbeli korlát, ezért várhatóan vagy hosszabb időre, de az újraválasztás lehetősége nélkül, vagy rövidebb időre, de újraválaszthatóan nevezhetik ki a tagokat. „A cél tényleg az, hogy az egyetemek a kuratóriumok révén sokkal erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkezzenek a magyar közéletben” – mondta.

A miniszteri lemondásokról úgy fogalmazott, azért ajánlották fel a lemondásukat, hogy méregtelenítsék a közéletet.

Olyan tartós megoldást keresnek, amely révén az alapítványi egyetemeket semmilyen támadás nem érheti. Az Erasmus+ esetében 2024 közepéig biztosított a finanszírozás, kár nélkül megoldható a jelenlegi helyzet, míg a Horizont esetében nehezebb a feladat, mivel egyetemi konzorciumokból maradhatnak ki időlegesen magyar intézmények, de ez nem bizonyítható konkrét veszteség a miniszter szerint.

A fejlesztéspolitikáról elmondta, óriási regionális ellentétek vannak fejlettségben. Budapest esetében a növekedés jelentős, de a régiók többsége a felzárkózók közé tartozik, az uniós fejlettségi rangsorban hátul van.

„Budapestet és vidéket ne lehessen szembe állítani – mondta a fejlesztés céljáról. – A főváros megkerülhetetlen tényező, ha Budapestet megfosztjuk a fejlesztésektől, akkor az országot is megfosztjuk, ugyanakkor a felzárkóztatandó régiókra kell fordítani a források kétharmadát”.

Navracsics Tibor úgy véli, a fejlesztéspolitikának három kategóriában kell segítenie:

  • Budapest meg tudja őrizni versenyképességét a régiós nagyvárosok versenyében
  • a nyugat-magyarországi régiók versenyképességét meg kell őrizni a szomszédos külföldi régiókkal szemben (Pozsony, Burgenland)
  • a felzárkóztatandó régióknak olyan támogatást kell nyújtani, hogy a kohéziós leszakadást csökkenteni lehessen

A fejlesztési stratégia revíziója most van folyamatban: 2014-ben elfogadta a koncepciót az Országgyűlés 2030-ig, de közben volt Covid, háború, infláció, ezért szükség van a felülvizsgálatára, bár a miniszter szerint az az igazi probléma, hogy a stratégiai dokumentumoknak nincs becsületük.

Navracsics Tibor azt is elmondta: azért köt sorban stratégiai partnerségi megállapodásokat, hogy a partnerek intézményesített módon mondhassák el az észrevételeiket, amit aztán a tárca beépít a javaslataiba. Mint jelezte, minden tárca javaslatának át kell mennie a területfejlesztés szűrőjén, egy területpolitikai térkép is készül, amelyen rajta lesznek a fejlesztési súlypontok, így megjelenik a területi dimenzió a fejlesztéseknél. ”

Forrás:
Navracsics Tibor: március végén jöhet az új döntés az uniós pénzekről; Infostart / InfoRádió; 2023. február 15.