„Az Európai Bizottságnak már van válasza erre a kérdésre: fizessenek a big techek.
Tegnap jelentette be az Európai Bizottság, hogy útjára indít három kezdeményezést az Unió konnektivitási ágazatának átalakítására. A kezdeményezések célja, hogy 2030-ra minden uniós polgár és vállalkozás hozzáférhessen gigabites kapcsolathoz.
Az EB javasolja egy gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály elfogadását, amely segítené az Unióban a gigabites hálózatok gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb kiépítését. A második kezdeményezés egy ajánlástervezet, amelyben az EB iránymutatást ad a nemzeti szabályozó hatóságoknak arra vonatkozóan, hogy miként tudják a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók távközlési hálózatokhoz való hozzáférésének feltételeit úgy alakítani, hogy azzal a gigabites hálózatok kiépítésének gyorsítását segítsék. Harmadrészt az EB feltáró konzultációt is indított a konnektivitási ágazat jövőjéről és infrastruktúrájáról: véleményeket gyűjt arról, hogy „az összekapcsoltság iránti növekvő igény és a műszaki haladás hogyan befolyásolhatja a jövőbeli fejlődést és szükségleteket”.
A gigabites jogszabály a tervek szerint csökkentené a bürokráciát, a hálózatépítés kapcsolódó költségeit és az adminisztratív terheket, pl. egyszerűsítené és digitalizálná az engedélyezési eljárásokat. Támogatná a mögöttes fizikai infrastruktúra – például a vezetékek és tartóoszlopok – kiépítését célzó építési munkálatok hálózatüzemeltetők közötti összehangolását, valamint biztosítaná az érintett szereplők ilyen infrastruktúrákhoz való hozzáférését is. A hálózatok ez utóbbi részei a teljes hálózatkiépítési költségek akár 70 százalékát is kitehetik, állítja az EB közleménye. A jogszabály azt is előírná, hogy az új vagy jelentős mértékben felújított épületeket el kellene látni optikai kábellel.
Fizessenek a big techek
A kezdeményezést az az egyébként nem új elképzelés vezérli, hogy a big techek járuljanak hozzá a forgalmukat lebonyolító hálózatok kiépítéshez és fenntartásához. A legnagyobb uniós távközlési lobbiszervezet, az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetsége (ETNO) tizenhat tagvállalatának vezére tavaly szeptemberben közös nyilatkozatban sürgette, hogy az internetes vállalkozások, különösen a videostreaming-szolgáltatók járuljanak hozzá a hálózat költségeihez.
Az ETNO (és korábban a GSMA is) arra hivatkozik, hogy a távközlési szolgáltatók jellemzően alacsony árréssel dolgoznak, miközben az üzletágnak óriási a beruházásigénye. A nagy nyereséget pedig a big techek teszik zsebre (a Google, az Apple, az Amazon, a Meta, a Netflix és tsa.), amelyek együttesen a hálózati forgalom több mint felét generálják. Sirámaik egyébként több nemzeti kormánynál is megértő fülekre találtak: többek között Franciaország, Olaszország és Spanyolország sürgette az Uniónál egy az inkunbenseknek kedvező szabályozás kidolgozását.
Dél-Korea szintén elindult ebbe az irányba: tervezi, hogy hálózati hozzáférési díjat számít fel a Netflixnek és más, jelentős hálózati forgalmat generáló szolgáltatóknak.
Az éremnek van másik oldala is
Az EB által célba vett globális technológiai vállalatok persze nem várják feltartott kézzel a hájleszívást. Van három ellenérvük. Először is ott vannak a tengeralatti kábelek, melyek nélkül az internet nem működne a jelenlegi globális formájában, és azokat nem a távközlési szolgáltatók húzták ki a kontinensek között. Másodszor ott van az adatközpont-építés tőkeigénye. Harmadszor: ha a tartalomszolgáltatókat fizetésre kötelezik, akkor kevesebb tartalmat állítanak elő, és/vagy drágíthatják a szolgáltatásokat.
Véleményükkel nincsenek egyedül. A civil szervezetek a hálózatsemlegességért aggódtak, és felvetették azt a nem elhanyagolható szempontot, hogy a hálózati szolgáltatók lényegében kétszer szednék be ugyanazért a szolgáltatásért a pénzt.
Az EB széles körű feltáró konzultációt ígért, és május 19-éig várja a véleményeket.”
Forrás:
Ki finanszírozza az online szolgáltatásokhoz szükséges hálózatfejlesztést?; Bitport.hu; 2023. február 24.
