Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Elképesztő fejlesztésekbe kezd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)

Szerző: 2023. március 4.No Comments

„Elképesztő fejlesztésekbe kezd az adóhivatal

Kérdőívekké alakítják az adóbevallásokat, a mesterséges intelligencia keresi a jövőben az adócsalókat, a munkavállalók pedig akár sms-t is kaphatnak az adóhivataltól, ha munkaadójuk bármit intézkedik velük kapcsolatban – ismertette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) terveit a Világgazdaság kérdésére a szervezet elnöke. Vágujhelyi Ferenc szerint az adócsalás idehaza nem kis részben generációs kérdés, így lassan kimehet a divatból. Az államtitkár beszélt még egy, most leginkább hihetetlennek tűnő tervről: a jövőben akár minden bolti bevásárlásunk blokkja és garanciajegye személyre szabott internetes adatbázisba kerülhet.

Erős mondatok

  • Az adócsalás nagyrészt generációs kérdés.
  • Több mint 25 ezermilliárd forint adóbevételt vár a kormány az adóhivataltól, minden munkanapra nagyjából százmilliárd forint jut.
  • A mesterséges intelligencia a rendelkezésre álló adatokból mintázatokat alkot, kiemelve a feltehetően adóelkerülő szereplőket.
  • Segítség nélkül a legtöbben nem tudják kitölteni a NAV adóbevallásait. Terveink szerint a bevallás átalakul egyfajta kérdőívvé.
  • Immár nem számít rendszerszintű problémának a feketefoglalkoztatás, az bizonyos ágazatok sajátja lett.
  • Elemezzük, miként lehet megoldani, hogy a munkavállalók minden lényeges munkaügyi fejleményről információt kapjanak. Akár sms-ben. A fejlesztés milliókat érinthet.
  • Megkezdtük annak áttekintését, miként lehetne informatikai úton megoldani, hogy egy-egy magánszemély valamennyi bolti vásárlásáról készült nyugtája, bizonylata egyetlen digitális gyűjtőhelyre kerüljön. Ez az úgynevezett e-nyugta.
  • A cégek és a magánszemélyek az állam szervezetei közül a legtöbbször az adóhivatallal kerülnek kapcsolatba, így az élhető ország élhető adóhivatali szolgáltatásokat is megkövetel.

Egy éve háború dúl a szomszédunkban, a világgazdaságot globális energiaválság hátráltatja, nem is beszélve az inflációról és a szankciókról. Ilyen viszonyok között minden állam számára kulcskérdés lehet saját adóhivatalának jó teljesítménye. A NAV felkészült a helyzetre, tudja például garantálni az elvárt éves bevételt?

Természetesen, ez nem is lehet kérdés. Nem gondolkodhatunk ugyanakkor csupán számokban és statisztikában: az adóhivatalnak a hús-vér embereket és egy működő gazdaságot kell kiszolgálnia, így a maga eszközeivel hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a társadalom és a vállalkozások számára élhetőbb legyen az ország. Ezért pedig a NAV leginkább azzal tehet, ha visszaszorítja a feketegazdaságot, s újabb és újabb megoldásokkal segíti a jogkövető adófizetőket.

Haladjunk hát szépen sorban, és kezdjük az elején: mekkora bevételt kell idén produkálnia a szervezetnek?

Több mint 25 ezermilliárd forint adóbevételt vár a kormány az adóhivataltól, minden munkanapra nagyjából százmilliárd forint jut. Hozzá kell tennünk, hogy a jövedelemadó- és a járulékbevételeket idén mindenképpen növeli az erőteljes béremelkedés, a forgalmi adóknál pedig az infláció lök valamennyit a beérkező tételeken. S persze szóba kell hoznunk a különadókat is, amelyek a háború miatt keletkező extra összegeket vonják el. Feladatunk ezzel együtt is lesz bőven, a kiindulóhelyzetünk azonban reményt keltő.

– Merthogy mi a kiindulóhelyzet?

– Nézzük először az adóhivatalt magát! Az utóbbi évek fejlesztései nyomán mára – nem mondhatok találóbb kifejezést – pokolian kifinomodott a kockázatkezelésünk. Egyszerre működnek az online pénztárgépek, a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszere és az online számlázás. Adatok hatalmas tömege – és megfelelő szakembergárda – áll rendelkezésünkre, az információhalmazokat pedig immár a mesterséges intelligencia segítségével is igyekszünk elemezni, kiaknázni. Merem állítani: ilyen formában elsőként a világon.

Némileg meglepőnek hat, hogy más, nálunk fejlettebb és gazdagabb országokban még nem vetik be a mesterséges intelligenciát az adócsalások felszámolásáért.

Ahogy mi tesszük majd, úgy nem. A mesterséges intelligencia abban fog segíteni bennünket, hogy a rendelkezésünkre álló adatokból mintázatokat alkot, kiemelve a feltehetően adóelkerülő szereplőket.

Ha már itt tartunk: mit lehet tudni az adóelkerülők számáról, másképpen mondva, mekkora manapság a feketegazdaság idehaza?

A feketegazdaság egyik fontos mérőszáma az úgynevezett áfarés. A mutató az elvben beszedhető és a ténylegesen beérkező forgalmi adó közötti különbséget mutatja meg. Vagyis a hiányzó összeget. Az Európai Bizottság friss felmérése szerint az áfarés 2020-ban 5,1 százalék volt Magyarországon. Az érték önmagában is kiváló, úgy meg különösen, hogy a kétezres évek végén még 26,5 százalék volt itthon az áfarés.

A Gyurcsány-kormány időszakából sokaknak lehetnek emlékei arról, hogy valóban szinte minden áfa nélkül ment. Az akkori becslés, amely szerint az áfa negyede eltűnt, egybeeshetett a polgárok tapasztalataival. De vajon a ma embere is úgy érzi-e, hogy száz áfaforintból csupán öt vész el kézen-közön?

Elképzelhető, hogy egyes kereskedők, boltosok az ismerős vásárlóknak nem adnak nyugtát, nem ütik be minden értékesítésüket. Arra is bizonyosan akad példa, hogy némely szerelők, hogy ne mondjam, szakik, nem adnak nyugtát. És biztosan elhangzik még ma is egy-egy lakásfelújításkor a féláfa kifejezés, vagyis annak felajánlása, hogy az áfa összegét a megrendelő és a kivitelező felezze meg egymás között, s ne fizessék be. De mindez egyre kevésbé jelent majd problémát.

Miből gondolja?

Több ok miatt is. Egyrészt az online pénztárgépeken keresztül számos vállalkozásnál lényegében ott ül az adóhivatal, mégpedig a nyitvatartás minden egyes percében. A kockázatelemzésünk további tökéletesítésével a jövőben az eddigieknél is hatékonyabban térképezzük majd fel az adóelkerülőket. Másrészt az idő a NAV-nak, pontosabban az államkasszának, még pontosabb a legális gazdasági viszonyoknak dolgozik. Mára ugyanis felnőtt és gazdasági értelemben aktívvá vált a rendszerváltozás utáni első generáció. Legtöbbjük az interneten vásárol, nem használ készpénzt, s kockáztatni sem hajlandó. Nyugtát, számlát akar, s megszokta, hogy ha nem tetszik, amit kapott, akkor visszaküldi. Igényei vannak, tud a saját jogairól, miközben hajlandó és többségében tud is fizetni a megbízható munkáért.

Azt mondja tehát, hogy az adóelkerülés generációs kérdés volna?

A saját viszonyaink között, úgy hiszem, nagyrészt igen. Mégpedig azért, mert mára alapvetően változtak meg a kereskedelmi és ellenőrzési viszonyok, lehetőségek. A feketegazdaság visszaszorulását ugyanakkor ezek mellett egy harmadik tényező is erősíti. Adatokkal igazolható, hogy a kormányzat és benne a NAV feketegazdaság elleni küzdelme visszahat a gazdaság egészére: egyre nagyobb tér nyílik a jogkövető szereplők előtt, ezzel párhuzamosan pedig mind kevesebb lehetőségük adódik az adóelkerülőknek. Emiatt nem egy szereplő egyszerűen elviszi az országból a féllegális üzletét, mert már nem éri meg itt próbálkozni. Ha pedig a legális ügymenet válik általánossá, akkor a feketézők dolga még nehezebb.

Addig rendben is van, hogy a feketézők dolga nehezebb lesz, de vajon könnyebb lesz-e a szabályokat betartók teendője?

Igen, s ez ügyben hatalmas feladathoz fogott hozzá az adóhivatal. Az elmúlt években a NAV egyszerűsítette tájékoztatóit, azokat ma már nagyrészt olyanok is megérthetik, akik nem az adójoggal kelnek és fekszenek. Ez ugyanakkor még nem elég, az adófizetők fejével is gondolkodnunk kell. Meg kell értenünk, mire van szükségük azoknak, akik ügyet szeretnének nálunk intézni.

Az adóhivatal tájékoztatók sokaságát kínálja honlapján, törekedve a közérthetőségre. Azonban a leírások végén, elején korábban nem mindig szerepelt, hogy az adott ügyet hol kell, lehet elintézni a gyakorlatban. Helyenként hiányoztak a linkek, a célszerű információk. Vagyis azt megtudhatta az adófizető, hogy mi a dolga, de újabb kutatásra, telefonálásra kényszerítettük. Ezen szisztematikusan változtattunk: következetesen beillesztjük az ügyintézési útvonalat a tájékoztatók egyszerűsített, könnyen érthető verziójába. Emellett szondázzuk az internetes kereséseket, mert nemegyszer azt tapasztaltuk, hogy az adófizetőknek nem azok az információk segítenek, amelyekről mi azt gondoltuk, hogy kapaszkodót nyújtanak. A tudnivalókat máshogy kell közreadnunk, mint eddig. A NAV számára már nem kérdés, hogy nemcsak gazdasági, de társadalmi értéke is van a világos és egyértelmű hatósági tájékoztatásnak.

Hozzányúlnak az adóbevallásokhoz is?

Természetesen, nem is tehetünk mást. Meg vagyok győződve arról, hogy segítség nélkül a legtöbben nem tudják kitölteni a NAV adóbevallásait. Az szja-bevallási tervezet alapesetben sokaknak nagy segítség. Azonban ha azt ki kell egészíteni, többen eltévedhetnek.

Elég erős állítások ezek éppen a NAV elnökétől.

Megeshet, de a lényeg az, hogy a bevallásaink jelenleg a jogszabályok logikáját, struktúráját követik. Ez a könyvelőknek nem okoz gondot, a saját ügyeikben eljáró magánszemélyeknek viszont nagyon is. Ezt felismerve a vállalkozások bevallásaihoz nem nyúlunk hozzá, azokat a könyvelők a jövőben is kellő alapossággal töltik majd ki. Ellenben a magánszemélyeknél egészen más logikát követünk majd. Az övékét.

Hogyan képzelhetjük ezt el?

Terveink szerint a bevallás átalakul egyfajta kérdőívvé. Azokat az adatokat, amelyeket a munkáltatóktól és más forrásból az adóhivatal megismerhet, már most is feltüntetjük a bevallásban. Ez ügyben legfeljebb majd azt kérdezzük csupán, hogy az ügyfél maga is úgy tudja-e, hogy annyit keresett a munkahelyén, mint amennyiről a NAV tudomást szerzett a munkaadói adatközlésekből. Ezután következhetnek azok a kérdések, amelyek sokakat érinthetnek. Például az illető adott-e ki lakást, van-e nyugdíjcélú megtakarítása, szerzett-e jövedelmet külföldről. Vagyis nem az adófizetőnek kell kikeresnie a bevallásban a megfelelő rubrikát, sort, aloldalt. De dolgozunk más, magánszemélyeket érintő fejlesztéseken is.

Elárulna néhány részletet?

Említhetem azt a tervünket, mely szerint az elektronikus aláírással ellátott adószámla-kivonatok, amelyeket az ügyfélkapu segítségével tölthetnek le az adófizetők, minden további nélkül felhasználhatók lennének a különféle hatósági és más ügyintézéseikhez. Vagyis nem kell majd külön igazolásokat kérniük, ami nekik is, nekünk is könnyebbséget jelenthet. De a munkaügyekben is nagyszabású terveink vannak.

Érintik ezek a feketefoglalkoztatást? Még ma is az egyik legnagyobb baja a magyar gazdaságnak a munkaügyi bejelentések elmaradása?

Immár nem számít rendszerszintű problémának a feketefoglalkoztatás, az bizonyos ágazatok sajátja lett. A takarítás, az őrzés-védelem területén például ma is gyakran előfordul ez, de a gazdaság egészét átfogóan már nem mérgezi. Hozzáteszem: Nyugat-Európában pontosan ugyanezekben az ágazatokban és a magyarhoz hasonló mértékben van jelen a bejelentés nélküli foglalkoztatás. A tervezett fejlesztésünk akár fordulatot is hozhat a munkaügyekben. Azt elemezzük ugyanis, miként lehet megoldani, hogy a munkavállalók minden lényeges munkaügyi fejleményről információt kapjanak. Akár sms-ben.

Óriási lendületet vett a NAV-Mobil fejlesztése, amely annak, aki letölti, foglalkoztatási adatokkal szolgál. A mobilapplikációval egyébként ma már adózni is lehet, elsőként a gépjárműadóra dolgoztuk ki a lehetőséget.

Mi számítana munkaügyekben lényeges mozzanatnak?

Például értesítést kapna a magánszemély, ha munkaadója bejelentette. De ugyanígy akkor is, ha a munkáltató kijelentette, vagy nem fizette be utána a járulékot. Nem ritka ugyanis, hogy az alkalmazott bejár a munkahelyére, elvégzi a megszabott feladatokat, de mivel a munkaadó menet közben kijelenti, nem szerez jogot egészségügyi ellátásra és nyugdíjra. Ez pedig adott esetben csak később, akár évek múltán derül ki. Mivel idehaza közel teljes a foglalkoztatás, így fejlesztésünk sokakat, milliókat érinthet. Ám tervben van egy másik, még ennél is nagyobb horderejű újításunk, az úgynevezett e-nyugta.

A boltokban kapott nyugták, vagyis a blokkok elektronizálásáról van szó?

Lényegében igen. Megkezdtük annak áttekintését, miként lehetne informatikai úton megoldani, hogy egy-egy magánszemély valamennyi bolti vásárlásáról készült nyugtája, bizonylata egyetlen digitális gyűjtőhelyre kerüljön. Az így létrejövő és hosszabb időt átfogó adatbázist aztán a vásárló – és csak ő – bármikor bárhol megnézhetné, kereshetne benne.

Egy helyre kerülne tehát a blokk, amit a közértben kapunk azzal, ami például a barkácsáruházbeli vagy a sportboltbeli költésünket mutatja, és azzal, amit a taxis és a kürtőskalácsárus állított ki. Miért is lenne ez jó?

Elsősorban fogyasztóvédelmi célból. Nem kellene cetliket gyűjteni, elrakni, a nyugták mellett pedig a jótállási és garanciajegyek online változatai is szerepelnének az adatbázisban, ráadásul hiteles formában. Senkit nem hajthatna el egyetlen kereskedő sem ezután a nyugta vagy a jótállási papír hiányára hivatkozva, ahogy az sem okozhatna gondot, hogy kifakul a nyomtatott vagy kézzel írt szöveg.

S meg tudná oldani a hivatal, hogy tízmillió vagy még több embernek legyen egyszerre élő adatbázisa?

A rendszer fejlesztésében nyilván nemcsak a NAV venne részt, de mi a magunk részéről képesek vagyunk rendelkezésre bocsátani az online pénztárgépekből érkező adatokat, s azokat szortírozni, összerendezni. Egy efféle állami regiszter kialakítása elképesztő mértékben növelné a vásárlók biztonságát, és hatalmas lökést adna a hazai céges online ügyintézésnek. A NAV örömmel vesz rész minden efféle kezdeményezésben, mert – mint korábban is említettem – a hivatal fő célja az állampolgárok kiszolgálása, a gazdaság és ezzel a növekedés támogatása.

A cégek és a magánszemélyek az állam szervezetei közül a legtöbbször az adóhivatallal kerülnek kapcsolatba, így az élhető ország élhető adóhivatali szolgáltatásokat is megkövetel. Ezen dolgozunk és komolyan vesszük a küldetésünket.”

Forrás:
Elképesztő fejlesztésekbe kezd az adóhivatal; Jakubász Tamás; Világgazdaság; 2023. március 1.