„A Bizottság üdvözli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal ma délelőtt elért ideiglenes megállapodást az uniós energiahatékonysági irányelv reformjáról és megerősítéséről. Ez a megállapodás újabb lépést jelent az európai zöld megállapodás és a REPowerEU terv megvalósítását célzó „Irány az 55%!” intézkedéscsomag kiteljesítésében. Ez ismét azt mutatja, hogy az EU eltökélt abban, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon.
Ambiciózusabb célok elérése jobb eszközökkel
Az energiahatékonyság elsődlegességének elve most először kap jogi erőt, melynek következtében a tagállamok egyértelműen kötelesek figyelembe venni az energiahatékonyságot az energiaágazatban és azon kívül hozott szakpolitikai, tervezési és jelentős beruházási döntések során.
A megállapodás 2030-ra 11,7%-os uniós energiahatékonysági célkitűzést határoz meg, amely meghaladja a Bizottság eredeti, az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében tett javaslatát. Előírja az uniós tagállamok számára, hogy a 2020-as energiafogyasztási előrejelzésekhez képest együttesen biztosítsák a végsőenergia-fogyasztás és a primerenergia-fogyasztás további csökkentését.
Az ideiglenes megállapodás értelmében az éves energiamegtakarítási kötelezettség a folyamatos előrehaladás biztosítása érdekében csaknem megkétszereződik. Az uniós országoknak 2024 és 2030 között évente átlagosan a végsőenergia-fogyasztás 1,49%-ának megfelelő új megtakarítást kell elérniük, szemben a jelenlegi 0,8%-os szinttel. 2030 végére fokozatosan el kell érniük az 1,9%-ot. Ez fontos eszköz az energiamegtakarítás ösztönzéséhez az olyan végfelhasználói ágazatokban, mint az épületek, az ipar és a közlekedés.
A felülvizsgált szabályok emellett nagyobb felelősséget rónak a közszektorra az energiahatékonyság növelése tekintetében. A közintézményeknek a termékek, szolgáltatások, épületek és építési beruházások közbeszerzése során szisztematikusan figyelembe kell venniük az energiahatékonysági követelményeket. A közszektorra vonatkozóan új, 1,9%-os éves energiafogyasztás-csökkentési célkitűzés kerül bevezetésre. Az uniós országok azon kötelezettsége, hogy a közigazgatás tulajdonában lévő épületek teljes alapterületének legalább 3%-át évente felújítsák, a regionális és a helyi szintre is vonatkozik.
A felülvizsgált irányelv arra ösztönzi a vállalatokat, hogy növeljék energiahatékonyságukat. Először is, az energiagazdálkodási rendszerek alapértelmezett kötelezettséggé válnak a nagy energiafogyasztók számára. Minden olyan vállalkozásnak – beleértve a kkv-kat is –, amelynek éves energiafogyasztása meghaladja a 85 TJ-t, energiagazdálkodási rendszert kell bevezetnie. Ellenkező esetben energetikai auditnak vetik alá őket (ha éves fogyasztásuk meghaladja a 10 TJ-t). Első alkalommal kerül bevezetésre a nagy adatközpontok energiahatékonyságára vonatkozó jelentéstételi rendszer is.
Az elfogadott szabályok értelmében az uniós országoknak helyi fűtési és hűtési terveket is elő kell mozdítaniuk a 45 000 főt meghaladó népességű nagy településeken. Emellett a hatékony távfűtés és -hűtés felülvizsgált fogalommeghatározásával fokozatosan megváltoznak a minimumkövetelmények annak érdekében, hogy 2050-re biztosított legyen a teljes mértékben dekarbonizált távfűtési és távhűtési ellátás. A földgázt felhasználó és a hatékony távfűtési és távhűtési rendszerekben távfűtéshez csatlakoztatott új, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységek támogatása csak 2030-ig lesz lehetséges, míg az ilyen rendszerekben az új hőtermelő kapacitások esetében tilos lesz minden egyéb fosszilistüzelőanyag-felhasználás.
A megállapodás tovább erősíti az energiahatékonyság finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket a beruházások mobilizálásának megkönnyítése érdekében. Az új rendelkezések értelmében az uniós országoknak elő kell mozdítaniuk az energiahatékonyságot szolgáló innovatív finanszírozási rendszereket és zöld hiteltermékeket, amihez biztosítaniuk kell, hogy a pénzügyi intézmények ezekből széles körű és megkülönböztetésmentes kínálatot bocsássanak rendelkezésre. Az uniós országoknak jelentést kell tenniük az energiahatékonysági beruházások volumenéről.
Az energiaszegénység enyhítése és a fogyasztók szerepvállalásának erősítése
A megállapodás tartalmazza az energiaszegénység első uniós meghatározását. A tagállamoknak most prioritásként kell végrehajtaniuk az energiahatékonyság-javító intézkedéseket az energiaszegénység által érintett személyek, a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók, az alacsony jövedelmű háztartások és adott esetben a szociális bérlakásokban élők körében. A felülvizsgált szabályok nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiaszegénység enyhítésére és a fogyasztók szerepvállalásának erősítésére, többek között a technikai és pénzügyi segítségnyújtáshoz igénybe vehető egyablakos ügyintézési pontok, valamint a peren kívüli vitarendezési mechanizmusok létrehozásával.
A következő lépések
A mai ideiglenes megállapodást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan el kell fogadnia. E folyamat lezárultát követően az új jogszabály kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba lép.
Háttér-információk
Az európai zöld megállapodás az EU hosszú távú növekedési terve, amely arra irányul, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon. Az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálata egyike a Bizottság által 2021 júliusában előterjesztett „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képező javaslatoknak, amelyek célja, hogy az EU éghajlat-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adópolitikája alkalmassá váljon arra, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, és az európai zöld megállapodás a gyakorlatban is megvalósuljon.
Az energiahatékonyság egyúttal kulcsfontosságú pillére a REPowerEU tervnek is, amely az EU arra irányuló stratégiája, hogy a lehető leghamarabb megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalát. 2022 májusában a Bizottság a REPowerEU terv részeként javaslatot tett a hosszú távú energiahatékonysági intézkedések megerősítésére, többek között az európai zöld megállapodásról szóló jogszabály „Irány az 55%!” elnevezésű intézkedéscsomagjában szereplő kötelező energiahatékonysági célkitűzés emelésére.
Idézet(ek)
Az energiatakarékosság kulcsfontosságú lépés bolygónk megmentésében. Az elmúlt hónapokban az európaiak megmutatták, hogy készen és képesek szembenézni ezzel a kihívással, iparunk pedig bebizonyította, hogy képes optimalizálni energiafelhasználási és termelési folyamatait. Most arra van szükség, hogy az energiahatékonyság társadalmunk életének még rendszerszintűbb részévé váljon, és ez a felülvizsgált irányelv segít bennünket ebben. – Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök –
Az energiahatékonyság kulcsfontosságú az EU gazdaságának teljes dekarbonizációja és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenség elérése szempontjából. Egy erősebb uniós energiahatékonysági keret segíteni fog bennünket abban, hogy elérjük a 2030-ra kitűzött energia- és éghajlat-politikai céljainkat. Egyúttal fontos mozgatórugója lehet a versenyképességnek és megerősítheti az energiaellátás biztonságát. A fogyasztók szerepvállalásának erősítésére és az energiaszegénységre vonatkozó új rendelkezések biztosítani fogják, hogy a tiszta energiára való átállás mindenki számára hozzáférhető legyen, beleértve a legkiszolgáltatottabbakat is. – Kadri Simson energiaügyi biztos”
Forrás:
Európai zöld megállapodás: Az EU szigorúbb szabályokat fogad el az energiahatékonyság növelése érdekében; Európai Bizottság; 2023. március 10.
