„Milyen előnyük származik a fogyasztóknak ebből a javaslatból? Hogyan fogja a kezdeményezés megvédeni a fogyasztókat a zöldrefestéstől?
Az európaiak 94%-a úgy véli, hogy a környezet védelme személyesen fontos számára, 68%-uk pedig elismeri, hogy fogyasztási szokásai hátrányosan befolyásolják a környezetet Európában és világszerte (Eurobarométer tematikus felmérés, 501. sz.). Ahhoz, hogy fogyasztási szokásaikat megváltoztathassák, a fogyasztóknak megbízható és ellenőrizhető információkra van szükségük.
Az Európai Unióban működő vállalkozások gyakran tesznek önkéntes környezeti állításokat úgy, hogy azokat nem tudják bizonyítékokkal alátámasztani vagy csupán kevés bizonyítékot tudnak felmutatni. Ez azonban „zöldrefestést” eredményezhet, ami azt jelenti, hogy a termékek vagy eljárások környezetbarátabb benyomást keltenek, mint amilyenek valójában. Ez egyrészt félrevezető a fogyasztók számára, másrészt méltánytalan azon vállalkozásokkal szemben, amelyek valóban dolgoznak környezeti teljesítményük javításán.
Egy 2020-as bizottsági tanulmány megállapította, hogy a vizsgált állítások 53,3%-a homályos, félrevezető vagy nem kellőképpen megalapozott, 40%-a pedig teljes mértékben megalapozatlan. A „zöld” címkék sokasága (körülbelül 230-at azonosítottak) önmagában is aláássa a fogyasztói bizalmat, mivel megalapozottságuk és megbízhatóságuk nagymértékben eltér, ezért a fogyasztók szkeptikusan állnak hozzájuk.
A környezeti állításokról szóló irányelvre irányuló javaslat kezelni fogja a zöldrefestést azáltal, hogy elejét veszi a fogyasztók számára tett hamis környezeti állításoknak, valamint az állami és magán környezeti címkék elterjedésének. A fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásáról szóló irányelvre irányuló 2022. márciusi javaslattal együtt az új szabályok egyértelmű rendszert hoznak létre a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások és címkék tekintetében. Céljuk annak biztosítása, hogy a fogyasztók megbízható tájékoztatást kapjanak az általuk vásárolt termékek környezetvédelmi jellemzőiről.
Emellett a szintén ma elfogadott, az áruk javítását előmozdító közös szabályokról szóló javaslat a fenntartható fogyasztáshoz is hozzá fog járulni számos olyan intézkedés révén, amelyek előmozdítják a javítást, továbbá megkönnyítik és vonzóbbá teszik azt az áruk teljes életciklusa során fellépő hibák esetén. Mindkét javaslat fontos eleme a körforgásos gazdaság tekintetében meghatározott célkitűzések megvalósításának, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben meghatározottak szerint.
Milyen típusú állításokra terjed ki ez a javaslat?
A környezeti állításokról szóló irányelvjavaslat azon vállalkozások „környezeti állításaira” irányul, amelyek azt állítják vagy azt sugallják, hogy termékeik, szolgáltatásaik vagy szervezetük környezetre gyakorolt hatása pozitív, kis mértékben negatív vagy semleges, vagy idővel javulni fog. A javaslat előírja, hogy alá kell támasztani és előzetesen ellenőrizni kell a környezetbarát jellegre vonatkozó olyan állításokat, mint például a „csomagolása 30% újrafeldolgozott műanyagot tartalmaz”, a „méhbarát gyümölcslé”, a „kibocsátáskompenzált utazás” vagy a „kötelezettségvállalás a termék előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás 2020-hoz képest 2030-ig 50%-kal történő csökkentésére”.
A javaslat foglalkozik a vállalkozások által a fogyasztók felé önkéntesen megfogalmazott olyan állításokkal, amelyek egy termék környezeti hatására, megjelenésére vagy teljesítményére, vagy magára a kereskedőre vonatkoznak, és „életcikluson” alapuló megközelítést alkalmaz, a nyersanyagoktól kiindulva az életciklus végéig.
A javaslat a környezeti címkézési rendszerekkel is foglalkozik, megállítja az állami és magáncímkék elterjedését, és biztosítja a címkézési rendszerek átláthatóságát és megalapozottságát.
Csak azokra az állításokra vonatkozik, amelyekre jelenleg más uniós szabályok nem vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy ha az uniós jogszabályok egy adott ágazatra vagy termékkategóriára vonatkozóan konkrétabb szabályokat állapítanak meg a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokra vonatkozóan, mint például az uniós ökocímke, az energiahatékonysági címke vagy az ökológiai gazdálkodást tanúsító címke, akkor ezek a szabályok elsőbbséget élveznek a javaslat rendelkezéseivel szemben.
A kibocsátáskompenzációs egységeken vagy karbonkrediteken alapuló, éghajlattal kapcsolatos állításokról bebizonyosodott, hogy különösen gyakran nem egyértelműek, félrevezetőek és könnyen megtévesztik a fogyasztókat. Ez mindenekelőtt azokra a környezeti állításokra vonatkozik, amelyek szerint a termékek vagy szervezetek „klímasemlegesek”, „karbonsemlegesek”, „100%-ban szén-dioxid-kompenzáltak” vagy hasonlók. A környezeti állításokra vonatkozó javaslat a kompenzáció kérdésével is foglalkozik. A vállalkozásoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy saját szervezetükben vagy értékláncukban csökkentsék a kibocsátásokat. Amikor a vállalkozások az éghajlattal kapcsolatos állításokat tesznek, átláthatónak kell lenniük a tekintetben, hogy az állítás mely része vonatkozik saját műveleteikre, és mely rész alapul a kibocsátáskompenzációs egységek vásárlásán. A javaslat a kompenzációs egységek integritására és helyes elszámolására vonatkozó követelményeket is tartalmaz.
Pontosan hogyan működik a környezeti állítások ellenőrzése és érvényesítése?
A javasolt irányelv előírná a tagállamok számára annak biztosítását, hogy amikor a vállalkozások önkéntesen állítanak valamit a környezetbarát jellegre vonatkozóan, akkor tiszteletben tartsák az azok igazolására és közlésére vonatkozó minimumkövetelményeket. A tagállamok lesznek felelősek a független és akkreditált hitelesítők által végrehajtandó ellenőrzési és végrehajtási folyamatok kialakításáért, az alábbiak szerint:
- Az állításokat széles körben elismert tudományos bizonyítékokkal kell alátámasztani, amelyek azonosítják a releváns környezeti hatásokat és a köztük lévő esetleges kompromisszumokat.
- Ha a termékeket vagy szervezeteket más termékekkel és szervezetekkel hasonlítják össze, ezeknek az összehasonlításoknak méltányosnak kell lenniük, és egyenértékű információkon és adatokon kell alapulniuk.
- Nem megengedettek azok az állítások vagy címkék, amelyek a terméknek például a biológiai sokféleségre, az éghajlatra, a vízfogyasztásra, a talajra stb. gyakorolt környezeti hatását általánosságban értékelik, kivéve, ha léteznek erre vonatkozó uniós szabályok.
- A környezeti címkézési rendszereknek szilárdnak és megbízhatónak kell lenniük, elterjedésüket pedig ellenőrizni kell. Ösztönözni kell az uniós szintű rendszereket; új állami rendszerek – kivéve, ha uniós szinten kerülnek kidolgozásra – nem lesznek megengedettek, és új magánrendszerek csak akkor engedhetők meg, ha a meglévő rendszereknél magasabb szintű környezetvédelmi törekvést tudnak felmutatni, és előzetes jóváhagyást kapnak.
- A környezeti címkéknek átláthatónak, egy harmadik fél által ellenőrzöttnek és rendszeresen felülvizsgáltnak kell lenniük.
Indíthatnak-e a fogyasztók képviselői kollektív kereseteket az új irányelvet be nem tartó kereskedőkkel szemben?
A környezeti állításokra vonatkozó bizottsági javaslatban szerepel, hogy a képviseleti keresetekről szóló (EU) 2020/1828 irányelvnek köszönhetően a „feljogosított szervezetek”, például a fogyasztói szervezetek keresetet indíthatnak a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme érdekében. Ez vonatkozik például arra az esetre, ha a kereskedő (implicit módon vagy kifejezetten) környezeti állításokat tesz, biztosítva, hogy eleget tesz az alátámasztásukra vonatkozó minimumkövetelményeknek, de gyanítható, hogy nem ez a helyzet.
Hogyan egészíti ki a javaslat a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalását elősegítő és a megtévesztő gyakorlatok kezelését célzó meglévő kezdeményezéseket, és hogyan járul hozzá azokhoz?
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv olyan horizontális eszköz, amely a vállalkozások fogyasztók felé irányuló reklámozási és értékesítési tevékenységeinek széles körével foglalkozik. Előírja a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok általános tilalmát, amely a környezeti állításokra is vonatkozik, eseti értékelés alapján. Az irányelvet az Európai Parlament és a Tanács jelenleg vizsgálja felül a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásáról szóló irányelvre irányuló, 2022. március 30-án előterjesztett bizottsági javaslat alapján. A fogyasztók szerepének erősítéséről szóló javaslat megerősíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet a zöldrefestési gyakorlatok elleni hatékonyabb küzdelem érdekében, többek között azáltal, hogy minden körülmények között tiltja a konkrét és ismétlődő zöldrefestési gyakorlatokat, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistájára (a javaslat I. melléklete) helyezve azokat.
A környezeti állításokra vonatkozó mai javaslat kiegészíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet azáltal, hogy konkrét szabályokat állapít meg az önkéntes környezeti állítások és a környezeti címkézési rendszerek uniós piacon történő alátámasztására, ellenőrzésére és közlésére vonatkozóan. Lényeges, hogy az ellenőrzést az állítások terjesztése előtt kell elvégezni.
Milyen hatással lesznek az új szabályok az uniós vállalkozásokra?
A mai javaslat minimumkövetelményeket vezet be az alátámasztás, a közlés és az ellenőrzés tekintetében azon vállalkozások számára, amelyek önkéntesen kívánnak környezeti állításokat tenni.
A vállalkozásoknak biztosítaniuk kell az önkéntes környezeti állítások megbízhatóságát, és állításaikat átlátható módon kell közölniük. Állításaikat egy független hitelesítőnek kell ellenőriznie az irányelv követelményeinek megfelelően. A hitelesítő ezt követően az egész EU-ban elismert megfelelőségi igazolást állít ki.
E közös szabályrendszernek az EU belső piacán történő bevezetésével a javaslat versenyelőnyhöz juttatja azokat a vállalkozásokat, amelyek valódi erőfeszítéseket tesznek a környezetbarát termékek, szolgáltatások és szervezési gyakorlatok kifejlesztése és a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében.
Ez várhatóan csökkenti fogja az egységes piac jogi széttagoltságának kockázatát is, ami költségmegtakarítást jelent azon vállalkozások számára, amelyek állításait akkreditált hitelesítő igazolta. A harmonizált szabályok csökkenteni fogják a belső piacon határokon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozások költségeit, és megerősítik az EU-n kívüli iparágaink hitelességét.
Hogyan érinti a javaslat a kis- és középvállalkozásokat?
Annak elkerülése érdekében, hogy a követelmények aránytalan hatást gyakoroljanak a kisebb vállalkozásokra a nagyobbakhoz képest, a mikrovállalkozások (amelyek 10-nél kevesebb alkalmazottal és kevesebb mint 2 millió EUR árbevétellel rendelkeznek) mentesülnek az e javaslatban foglalt kötelezettségek alól, kivéve, ha maguk döntenek a szabályok alkalmazása mellett.
A kkv-k zöld átállásban való részvételének ösztönzése és a jogos környezeti állítások előnyben részesítése érdekében a javaslat arra kéri a tagállamokat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek segítik a kkv-kat a követelmények alkalmazásában azáltal, hogy megkönnyítik a pénzügyi támogatáshoz, valamint a szervezeti és technikai segítségnyújtáshoz való hozzáférést. A Bizottság azáltal is támogatni fogja a vállalkozásokat, hogy forrásokat bocsát rendelkezésre a megalapozott állítások alátámasztására szolgáló adatok szolgáltatásához, és számítási eszközöket dolgoz ki a kkv-k számára.
Mit jelent a javaslat a nemzetközi kereskedelmi partnerek számára?
Az EU-n kívüli székhellyel rendelkező azon vállalkozásoknak, amelyek az uniós fogyasztóknak szóló, önkéntes környezeti állításokat tesznek, szintén be kell tartaniuk a javasolt irányelvben meghatározott követelményeket. Ez arra ösztönzi a globális partnereket, hogy járuljanak hozzá a zöld átálláshoz, különös tekintettel a belső piacon kereskedő vállalkozásokra.
A tervezett intézkedések között szerepel az uniós magánszereplők vagy az uniós piacon működő külső partnerek által kidolgozott új környezetvédelmi címkézési rendszerek tilalma, kivéve, ha bizonyítani tudják a tagállamok számára, hogy milyen hozzáadott értéket képviselnek az uniós piac szempontjából a környezetvédelmi ambícióikat vagy a hatások lefedettségét illetően. Az ilyen rendszereket be kell jelenteni, és a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
Milyen kapcsolat van a környezeti állításokról szóló javaslat és az uniós ökocímke között?
Az uniós ökocímke az Unióban alkalmazott, a környezetvédelmi kiválóságot kifejező hivatalos önkéntes jelölés, amely független szakértők által ellenőrzött, garantáltan alacsony környezeti hatású termékekhez irányítja a fogyasztókat. Az uniós jogszabályok követelményeket határoznak meg az uniós ökocímke megszerzésére és közlésére vonatkozóan, ideértve a termékcsoportonkénti szigorú kritériumokat, amelyeket szilárd tudományos alapon állapítottak meg átlátható, több érdekelt felet bevonó konzultációs folyamat és független harmadik fél általi tanúsítás révén. Mivel az uniós ökocímkét már uniós jogszabályok szabályozzák, amelyek garantálják annak megbízhatóságát és hitelességét, használata nem tartozik a környezeti állításokról szóló javaslat szabályainak hatálya alá. Ugyanakkor a környezeti állításokra vonatkozó javaslat lendületet adhat az uniós ökocímke használatának és továbbfejlesztésének, mivel új állami címkézési rendszerek nem megengedettek, és a tagállamokat arra ösztönzik, hogy működjenek együtt az egész EU-ra kiterjedő rendszerekkel kapcsolatban, amelyek közül az uniós ökocímke az egyik legismertebb rendszer.
Milyen kapcsolat van a környezeti állításokról szóló javaslat és környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer között?
Míg az uniós ökocímke a termékek környezetvédelmi kiválóságát jelölő címke, az EMAS célja a vállalkozások környezeti teljesítményének javítása. Az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer az EU hivatalos vezetési és hitelesítési rendszere, amelyet a vállalkozások számára fejlesztettek ki a független hitelesítők által ellenőrzött környezeti teljesítményük értékelésére, jelentésére és javítására. Az EMAS-nak köszönhetően a vállalkozások mindennapos üzleti tevékenységük során csökkentik éghajlati és környezeti hatásukat. Mivel az EMAS-t már uniós jogszabályok szabályozzák, amelyek garantálják annak megbízhatóságát és hitelességét, használata nem tartozik a környezeti állításokról szóló javaslat szabályainak hatálya alá.
További információk
A környezeti állításokról szóló irányelvre irányuló javaslat
A környezeti állításokkal foglalkozó weboldal
Javaslat – Irányelv az áruk javítását előmozdító közös szabályokról
Sajtóközlemény – A javítás és az újrafelhasználás előmozdítása
Kérdések és válaszok – A javítás és az újrafelhasználás előmozdítása
A javítás és az újrafelhasználás előmozdítása – weboldal”
Forrás:
Kérdések és válaszok az európai környezeti állításokról szóló irányelvről; Európai Bizottság; 2023. március 22.
