„A TOP Plusz program 2021 és 2027 között mintegy 2000 milliárd forint európai uniós és hazai társfinanszírozás felhasználásával segíti a magyar települések, járások, vármegyék és a főváros fejlesztéseit – hangsúlyozta Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten, a program monitoringbizottságának alakuló üléséhez kapcsolódó sajtótájékoztatón.
Mayer Gábor kiemelte, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) a 2021–2027-es uniós programozási időszak második legnagyobb keretösszegű programja. Hangsúlyozta, a TOP Plusz egyik speciális jellemzője a többi hazai operatív programhoz képest, hogy forrásait lehatárolták a vármegyék és a főváros között.
Mayer Gábor kifejtette: a mintegy 2000 milliárd forintból a vármegyei kereteket a lakosság száma és a gazdasági fejlettség alapján súlyozottan állapították meg, így biztosították, hogy a keretből a legkevésbé fejlett vármegyék kapják a legtöbb forrást ebben az időszakban. Ismertetése szerint a TOP Plusz-források legalább 65 százalékát a négy legkevésbé fejlett régió vármegyéi kapták, a források további 10 százaléka a 36 leghátrányosabb járásba érkezik. A vármegyéknek lehetőségük volt 42 város kiválasztására, amelyek saját fejlesztési programot valósítanak meg önálló forráskeretükből, emellett a fővárosnak is saját forráskerete van.
Az államtitkár elmondta, a támogatott területek köre rendkívül széles annak érdekében, hogy a hazai települések, térségek élhetőségét növeljék. Példaként említette a kerékpáros közlekedési, a közúti infrastruktúra fejlesztését, az önkormányzati egészségügyi, szociális alapellátás infrastruktúráját, az energetikai, klíma- és aktív turisztikai fejlesztéseket.
Mayer Gábor szólt arról, hogy a TOP Plusz mintegy 2000 milliárd forintos forrásából a magyar kormány az elmúlt egy évben mintegy 1000 milliárd forint összegben pályázati felhívásokat hirdetett meg saját költségvetésének terhére az európai uniós forrás megérkezéséig, ebből mintegy 750 milliárd forint összegű támogatásról döntés született.
Az alakuló ülését tartó monitoringbizottságról az államtitkár elmondta, a testület összetétele kiegyensúlyozott partnerséget tükröz, 50-50 százalék a kormányzati és nem kormányzati tagok aránya. A monitoringbizottság feladatait az Európai Parlament és a Tanács rendeletei határozzák meg, ezek alapvetően a program végrehajtásához, az eredmények értékeléséhez, a program haladásának vizsgálatához kapcsolódnak – mutatott rá az államtitkár.
Mayer Gábor hangsúlyozta, a monitoringbizottság elnökeként célja, hogy a TOP Plusz program 2021–2027 között valós támogatást, segítséget nyújtson a leszakadó térségek felzárkóztatásához. Szeretnék elérni, hogy a Magyarországon élő valamennyi állampolgár egyenlő eséllyel hozzáférhessen a fenntartható jövő feltételeihez, függetlenül attól, hol él.
Agnes Monfret, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának magyarországi programvégrehajtásáért felelős egységvezetője a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a kohéziós politika lényege a regionális különbségek csökkentése. Kiemelte, a monitoringbizottság a partnerségi elv lényegét képviseli. Magyarországon a területi operatív program a teljes országot lefedi. Budapestet nem elfelejtve, a pénzeket a legelmaradottabb területek fejlesztésére szeretnék koncentrálni.
Tapasztalatok szerint, ha a forrásokat beleteszik a térségek felzárkóztatásába, az működni szokott. A kohéziós politika hosszú távú befektetés, fontos az állandó visszajelzés az érintettektől, hogy a programban a legjobb eredményt lehessen elérni – mondta Agnes Monfret.”
Forrás:
A TOP Plusz program mintegy 2000 milliárd forinttal segíti a területi fejlesztéseket; Magyar Hírlap / MTI; 2023. április 13.
